Mecsek Legmagasabb Pontja Ember

Gáz És Fűtéstechnika Kft
Saturday, 27 April 2024

Jellemző helyi geológiai jelenség a mésztufa képződés, például a Hidasi-völgyben és az Óbányai völgyben. Utóbbi márgás-mészköves kőzeteibe látványos formákat vájt az erózió, a rajta keresztül haladó patak. A Nyugat-Mecsekre jellemző karsztosodás a Kelet-Mecsekben csekély mértékű. A Keleti-Mecsek felszínét a jura időszaki üledék jellemzi. Ezek a kőzetek nem karsztosodnak és a vizet elnyelő karsztos formák hiányában itt a völgyhálózat sokkal változatosabb, mint a Nyugat-Mecsekben. Mecsek legmagasabb pont a mousson. [1][halott link][3] A pusztuló karszt és a mészkólerakás példái a hidasi-völgyi Csurgó forrás, a Betyár-forrás és a Mária-forrás. [4][5]A kréta időszak elejére a vulkáni működés a jellemző. Az ekkor megszilárdult bazaltos lávaömlések - a régebben ezt trachidolerit néven emlegették - és a vízi környezetben lerakódott tufarétegek sok helyen megfigyelhetők a Kelet-Mecsekben. A tufarétegek alatt kagylók, csigák, ammoniteszek fosszíliái találhatók. A vulkáni működés során vasérc is kicsapódott. A trachidolerit Hosszúhetényben több helyen is felszínre jut, a település közepén, illetve a szőlők közt is három éles, keskeny, nyugat-keleti irányú gerincben.

  1. Mecsek legmagasabb pontja nature
  2. Mecsek legmagasabb pontja
  3. Mecsek legmagasabb ponta delgada
  4. Mecsek legmagasabb pont a mousson

Mecsek Legmagasabb Pontja Nature

Ha belegondolunk, a Mecsek hegység legmagasabb és leghíresebb csúcsainak neve igencsak furcsán csengenek, némelyik nem is hangzik magyarul, némelyik mögött pedig mintha egy-egy izgalmas történet bújna meg. A Pé portál utánanézett, hogy honnan eredhetnek a helyi csúcsok nevei. A Mecsek és a Misina Ha már a mecseki csúcsokról lesz szó, érdemes egy pillantást vetni magára a Mecsek névre is, hiszen a pécsiek legnagyobb része nem feltétlenül tudja, hogy a mindennapi életüket meghatározó hegység neve mit is jelent, honnan is jön. Sokak szerint a Mecsek név nem is magyar eredetű, pedig ez nem így van. A név a magyar Mihály régies alakjának rövidült formájából ered, annak is egy becézett változatából. A Mikhált ugyanis Miknek és Meknek is rövidítették, amihez hozzátoldották a régies -cse kicsinyítőképzőt. Mecsek legmagasabb pontja. Így lett a Mikcséből és a Mekcséből Mecsek, ami tehát azt jelenti, hogy Mihályka. Hogy miért pont Mihály, azt csak találhatni lehet, de feltehetően arról a Mihály nevű emberről van szó, akinek a hegyen réges-régen nagy termőföldjei voltak.

Mecsek Legmagasabb Pontja

Számos faj Európában itt éri el földrajzi elterjedésének északi határát, tehát a hegységtől északra nem (vagy csak nagyon szórványosan) fordul elő. Ilyen például az aranyos baraboly (Chaerophyllum aureum), a baranyai peremizs (Inula spiraeifolia), az illatos hunyor (Helleborus odorus), az olasz müge (Asperula taurina ssp. leucanthera) és a majomkosbor (Orchis simia). A nevezetes bennszülött (endemikus) növények közül fokozottan védett, kiemelt természeti érték a bánáti bazsarózsa (Paeonia officinalis ssp. banatica). Ezek a fajok erőteljes balkáni színezetet adnak a Mecsek vegetációjának. A Mecsek erdőségeit nagyrészt tölgyesek alkotják, amelyekbe az északi lejtőkön gyertyán keveredik. A déli lejtőkön jellemzőek a nagy kiterjedésű karsztbokorerdők és sziklagyepek. A magasabb tetőkön és az északi oldalakon szép bükkösök is vannak. A tölgyesekben gyakori a szelídgesztenye. A Mecsekben mintegy 2000 töbör, vagy más néven dolina alakult ki. A Keleti-Mecsek és a Baranyai-Hegyhát térkép | Utazom.com Utazási Iroda. A hegység dolináiban, illetve egyéb élőhelyein a következő növények alkotnak növénytársulást: montán elterjedésű fajok: mezei juhar (Acher campestre), korai juhar (Acer platanoides), hegyi juhar (Acer pseudoplatanus), karcsú sisakvirág (Aconitum variegatum subsp.

Mecsek Legmagasabb Ponta Delgada

A Mecsek középhegység Magyarországon a Dél-Dunántúlon, Pécsről északra. A legmagasabb csúcsa a Zengő, amelynek magassága 682méter. A Mecsek három részre tagolható: Kelet-Mecsek Közép-Mecsek Nyugat-Mecsek Földrajza: A hegység körülbelül 500 négyzetkilométernyi területet fed ország többi részéhez viszonyítva gazdag ásványkincsekben (többek közt uránban is). Déli határa a Pécsi-félmedence, észak-északkeleti a Völgységi-patak és az Ófalui-völgy, északnyugati a Dombóvár-Szentlörinc törésvonal, keleten pedig a Duna ártere. Mecsek legmagasabb pontja nature. Legmagasabb pontjai: Zengő(682m), Tubes(611m), Hármas-hegy(604m), Dobogó(594m), Jakab-hegy(592m), Szószék(586m), Szamár-hegy(564m) A klíma vegyes jelleget mutat, elemi részben mediterránok, részben kontinentálisak. A tájra húsz-harminc olyan növényfaj is jellemző, amely nem él a Kárpát-medence más részein. Geológiája: Szigethegység a Variszkuszi-hegységrendszer maradványa, északkeleti-délnyugati irányú ősi vonulatokkal. Lemeztektonikailag a kunsági egységhez tartozik. Nyugati karsztosodott része főleg triász kori mészkőből és perm-triász vörös homokkőből áll, a keleti rész főleg jura, kisebb részben kréta kori, helyenként urántartalmú kőzetekből.

Mecsek Legmagasabb Pont A Mousson

A Hidasi-völgy a Csurgó vízeséssel. [8] A Kisújbánya és Óbánya közti Óbányai völgy a festői patakkal, a ferde vízeséssel és a Csepegő-sziklával (itt van a Pataki József Kulcsosház is). A Mecseknádasd és Óbánya közti Rékavár vagy Rákvár. A Cigány-hegy kilátója. [9] Magyaregregy közelében a Márévár. A zengővárkonyi szelídgesztenyés Rockenbauer Pál sírjával. A Pécsváradhoz közeli Dombay-tó. JegyzetekSzerkesztés↑ Pokolné Südi Eszter: IX. Földtörténet - Geológia Archiválva 2006. június 13-i dátummal a Wayback Machine-ben ↑ "Kis Svájc" a Kelet-Mecsek hátánál[halott link] ↑ A sokarcú Mecsek hegység[halott link] ↑ "Földrajzi közlemények 1929. VI. Társasági ügyek Szakülések:1929. december 12. Strömpl Gábor dr.. A Mecsek karsztja". ↑ "Földrajzi értesítő, 1978 Szemle Dr. Scheuer Gyula—Schweitzer Ferenc: Az édesvízi mészköveket lerakó források sajátosságai". Mecseki csúcsok: honnan a név? | pecsma.hu. ↑ Turistatérkép ↑ A Rikájó mondája (videó) ↑ A Csurgó, fotó ↑ Fotó. [2016. október 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. május 12. )

díszes csuklyásbagoly), araszolók és szövőlepkék (köztük a tenyérnyi méretű szőrös tölgy-selyemszövő) Halak: fürge cselle, kövi csík (a Völgységi-patakban) Kétéltűek: barna varangy, sárgahasú unka, erdei béka; pettyes és tarajos gőte Hüllők: zöld, fürge, fali és lábatlan gyík (kuszma); erdei és kockás sikló, vízi- és rézsikló; mocsári teknős Emlősök: vaddisznó, aranysakál, muflon, európai dámvad, gímszarvas, borzBarlangokSzerkesztés A hegységben mintegy száz barlang található. A változatos alapkőzeten kialakult mészkőfelszíneket nagyrészt nemkarsztos kőzet borítja; a felszíni mészkő-kibukkanások összterülete csekély. Vannak a Mecsekben szurdokvölgyek, sorba rendeződött, tölcsér alakú, mély víznyelők és – kis számban – igazi karsztforrások. A mecseki barlangok többségének járatai szűkek, aknáik kacskaringósak. Általában víznyelőként indulnak, és 20–30 méter után eltömődnek. Kirándulás a Keleti-Mecsek központjában • Gyalogtúra » TERMÉSZETJÁRÓ - .... Ilyen jellegű víznyelők táplálják az Abaligeti-barlangot csakúgy, mint a vízellátásba befogott Orfűi Vízfő-barlangot, a Mánfai-kőlyukat és a Tettye-forrást is.

évf. (2004) 297–313. o. Haas J – Budai T: Magyarország prekainozoos medencealjzatának földtana. Budapest: Magyar Földtani és Geofizikai Intézet. 2004. 71. ISBN 978-963-671-298-3 Juhász Gy – Pogácsás Gy – Magyar I – Vakarcs G: Tektonic versus climatic control on the evolution of fluvio-deltaic systems in a lake basin, Eastern Pannonian Basin. Sedimentary Geology, CCII. 1–2. (2007) 72–95. o. Konrád Gy – Sebe K – Halász A – Halmai A: A Délkelet-Dunántúl földtani fejlődéstörténete – recens analógiák. Földrajzi Közlemények, CXXVIII. 4. (2010) 251–265. o. Mészáros J – Schweitzer F: Magyar Tudománytár. Föld, víz, levegő. Budapest: Kossuth Kiadó. 2002. 512. ISBN 978-963-09-4357-4 További információkSzerkesztés – Linkgyűjtemény Archiválva 2008. április 12-i dátummal a Wayback Machine-ben Kisújbánya és a régió földrajza Négy évszak a Mecsekben (album) – Duna–Dráva Nemzeti Park (magyar) Kordos L. – Jakucs L., Gádoros M., Tardy J. : Magyarország barlangjai (Gondolat, 1984) Antal Sándor: Földtan IV: Magyarország szerkezeti és regionális földtana.