Csoóri Sándor Program - Veled Az Ifjúságért - A Középkori Város És A Céhes Ipar

Szép Decemberi Képek
Saturday, 18 May 2024

Csoóri Sándor Program CSSP Táncház | Hirös Agóra Csoóri Sándor Program CSSP-TÁNCHÁZ- 2018-0005 Beszámoló a Hírös Agóra táncházairól 2018-2019 A táncház, mint módszer az UNESCO által is elismert, a magyar szellemi kulturális örökség átörökítésének legjobb gyakorlati modellje, ezért is tartjuk nagyon fontosnak a rendszeres táncházak lehetőségét és tapasztaljuk számos pozitív eredményét. A Hírös Agóra Kulturális és Ifjúsági Központ évtizedek óta rendszeresen megszervezi a népzenét, néptáncot népszerűsítő, Kecskemét város apraját, nagyját befogadó táncházakat. A száztízezer lakosú Kecskemét legnagyobb közművelődési intézményeként 1993 óta működtetjük havi rendszerességgel ezeket az eseményeket, melyeken szokás szerint négy korosztály képviselte magát ebben az évadban is. A 16. 30-tól kezdődő "Csimota" topogtatóban a 2-4 évesek és szüleik tapasztalhatták meg az ölbeli gyermekjátékok fontosságát. A 17-19 óráig tartó "Aprók" táncát a 4-10 éves korosztálynak szántuk. Sok-sok énekes, mozgásos népi játékkal, népszokással, néptánccal, mesével, kézműves foglalkozásokkal fűszerezett komplex programot kaphatott, aki idelátogatott.

  1. Csoóri sándor alap logó
  2. Csoóri sándor program 2009 relatif
  3. A középkori város és a céhes ipar tétel
  4. Középkori város és céhes ipar

Csoóri Sándor Alap Logó

Az eddig nyújtott mintegy 20 milliárd forintos támogatás eredményeként az egész Kárpát-medencében látványosan fellendült a hagyományőrző-népművészeti élet. A program segítségével immár megfelelő forrással gazdálkodhattak a néptáncegyüttesek, népzenei együttesek és kézműves közösségek. Az idén, június 11-én első alkalommal megrendezésre kerülő Csoóri Sándor Népművészeti Fesztivál célja, hogy a népművészeti mozgalom közösségei a szélesebb közönség számára is ismertté tegyék a Csoóri Sándor Program eredményeit, annak kiemelkedő színvonalát, a program közösségekre gyakorolt jótékony hatását. A Körmendtől Csíkszeredáig harminc helyszínen megvalósuló fesztivál további célja, hogy áttekintést adjon a mozgalom teljes vertikumáról és a már jól ismert együttesek mellett a Kárpát-medence-szerte működő kisebb hagyományőrző közösségek is bemutatkozhassanak. Június 11-én délelőtt 10 órakor mind a harminc helyszínen egy időben, népviseletbe öltözött néptáncos részvételével ökumenikus istentisztelettel kezdődik a Csoóri Sándor Népművészeti Fesztivál.

Csoóri Sándor Program 2009 Relatif

Az Uniós törvények értelmében fel kell hívnunk a figyelmét arra, hogy ez a weboldal ún. "cookie"-kat, magyarul "süti"-ket használ. A sütik apró, teljes mértékben veszélytelen fájlok, amelyeket a weboldal helyez el az Ön eszközén, hogy minél egyszerűbbé tegye az Ön számára a böngészést. A sütiket letilthatja a böngészője beállításaiban. Amennyiben ezt nem teszi meg, illetve ha az "Elfogadom" feliratú gombra kattint, azzal hozzájárul a sütik használatá elfogadást követően ez a figyelmeztetés csak akkor jelenik meg újra, ha törli az ideiglenes fájlokat a böngészőjéből.

Ebbe bevontuk a szülőket, nagyszülőket is, és közösen elevenítettük fel a jeles napokhoz kapcsolódó népszokásokat, játékokat. Egy-egy alkalommal 100-150 gyermek is jelen volt ezeken az eseményeken. A 19-21 óráig tartó időszak a "Ifjúsági" táncházunk, mely a 11-16 éves korosztályt szólította meg. Itt minden táncházban előre meghirdettünk egy-egy táncanyagot, melyet módszertanilag lebontva, lassabb tempóban tanított az adott táncoktató ebben az időben. Egy-egy rövid zenekari koncert erejéig bemutatkozási lehetőséget adtunk bizonyos vendég zenekaroknak, ahol széles körű betekintés kaphatott az ifjúság a tájegységek különböző hangszer összeállításaiba, népzenéjébe, népdalaiba. A negyedik időintervallum a 21 órától tartó időszak a felnőtteknek, illetve az itt maradó ifjúsági korosztálynak szólt. Ezen időszakban a táncra fektettük a hangsúlyt, azon belül is szűkebb hazánk, a Kiskunság és a Kétvízköze (dél-alföldi, kalocsai, bácskai) táncainak elsajátítására, elsajátíttatására. Bevezettük táncházainkban a táncházvezetői feladatok gyakorlását, elősegítve, hogy a Kecskemét Táncegyüttesbe járó, néptáncoktatói ambíciókkal rendelkező, ifjú, a Magyar Táncművészeti Egyetemen tanuló táncosaink lehetőséget kapjanak a tapasztalat szerzése.

A legtöbb városban az egy iparágba, szakmába tartozó iparosok külön utcában laktak. 2013. máj. 14. 13:46Hasznos számodra ez a válasz? 2/23 anonim válasza:Amit te írtál, az nem a manufaktúraipar? (A céhes ipar inkább kisipar jellegű volt)2013. 14:00Hasznos számodra ez a válasz? 3/23 anonim válasza:A céhek a középkorra voltak jellemzőekAz ipari termelés céhes keretek között folytA céhszabályok elég merevek voltak. A céh teljes jogú tagjai csak az önálló műhellyel rendelkező mesterek lehettek. A szabályzat előírta, h. egy-egy mester hány segédet, inast (tanulót)alkalmazhatott. Mesterré csak az válhatott, akimeghatározott ideig inaskodott, majd mint legény (segéd)dolgozott a mester műhelyében. A szakmai tudástvándorúton, más városokban, országokban kelletttökéletesíteni. A vizsga a "mesterremek"elkészítéséből állt. Ha a céh vezetői és az élükönálló céhmester elégedettek voltak a mestermunkával, a legény mesterré vált. A céhek lényeges szerepet játszottak a város védelmében is. Veszély eseténa céhtagoknak a város meghatározott pontján katonaiszolgálatot kellett teljesíteniük2013.

A Középkori Város És A Céhes Ipar Tétel

CéhAz iparosok szakmánkénti gazdasági, vallási, kulturális, katonai és szociális szervezete, amely saját előírásai szerint működött. Szabályozták a termelés egész folymatát, akadályozták a verseny kialakulását, visszaszorították a kontárok tevékenységét. Magyarországon a 14. században jöttek létre és 1872-ben szűntek meg. Árumegállítási jogA városon áthaladó kereskedőket kényszeríthették a városba való betérésre, árujuk meghatározott ideig való árusításánopóliumOlyan eladó a piacon, akinek nincsen versenytáövetség1161-ben a balti kereskedővárosok szövetségre léptek egymással, amely szabályozta a balti és az északi kereskedelmet, egységes súly- és pénzrendszert vezetett be. Fő árufajtái: élelem, gabona, hal, só, borostyán, bor, fa és prém. Urai: skandináv népek, észak-német városok és flandriai városok. 1669-ben szűnt meg. Levantei kereskedelemA keleti területekkel folytatott kereskedelem elnevezése, fő színtere a Földközi-tenger partvidéke. Fő árufajtái: luxuscikkek, mint a selyem, gyapot, fűszerek, szőnyeg, posztó és fegyverek.

Középkori Város És Céhes Ipar

Bár a városi lakosok is foglalkozhattak állattenyésztéssel, gyümölcs- ( főként szőlő -), zöldségtermesztésével, de a várost a vidék látta él elemmel, fűtő anyaggal, ezért folyamatos volt a kereskedelmi kapcsolat, ami a helyi piacokon valósult meg. A városi ipar egy részének nyersanyag szükségletét i s a környező vidék elégítette ki: például a textilipart kiszolgáló len- és kendertermesztés vagy a birkanyájak. De A városok gyakran szorultak gabonát behozatalára is. A városok a gazdasági életre vonatkozó kiváltságokat is kaptak: elnyerték a vásártartási jogot, polgárai szabadon kereskedhettek, árumegállító jogot is kaphattak, azaz az áthaladó kere skedőket eladására kötelezhetté k, valamint gyakran átadtak számunkra királyi felségjogokat, mint például vásárregálék, vámregálék beszedése. A városi társadalom összetétele, a lakosság életmódjának változása a szabad királyi városokban: A kereskedőkből, a kézművesekből és más városlakók ból új társadalmi réteg született, a polgárság. A városi lakosság különleges jogállásúnak számított a középkorban, hiszen nem vonatkoznak rájuk a parasztság feudális kötöttségei, de a nemességre érvényes béri függés elemei sem.

A céhek kialakulása Azok az iparosok, akik ugyanazon mesterséget űzték, érdekeik védelmére céhekbe tömörültek (német, 'egyesülés, egylet'). Mivel a piac szűk volt, ezért úgy védekeztek a túltermelés, az egymás közötti verseny és az idegen áruk ellen, hogy szigorúan szabályozták a termelés és az értékesítés egész folyamatát. A szerveződés alkalmas volt arra, hogy a céh egy-egy árucikk gyártását monopolizálni tudja. Ennek volt egyik jele, hogy minden eszközzel üldözték a kontárokat, azokat az iparosokat, akik nem tudtak bekerülni a céhbe, vagy máshonnan költöztek a városba. A céh biztonságot nyújtott tagjainak, mert a verseny kizárásával áruinak biztos piacot garantált. A céh élén egy-két céhmester állt, akiket a mesterekből álló céhgyűlés választott. A céhnek lehetett közös vagyona, pénzüket és irataikat díszes ládában őrizték. A céhtagoknak szigorú vallási és erkölcsi szabályok szerint kellett élniük, ennek megszegőit a céhmesterek megbüntették. A céhek fontos feladatot kaptak a város védelmében, tagjainak veszély esetén a városfal egy megjelölt helyén kellett helytállniuk.