Arany János Shakespeare

Mellizom Gyakorlatok Nőknek
Wednesday, 15 May 2024

Petőfi, Sándor (1848) Shakespeare Összes Színművei, angolból fordítják Arany, Petőfi, Vörösmarty, I. Coriolanus, ford. Petőfi Sándor, Pest: nyomatott Beimelnél. Petőfi, Sándor (1984) [1848] "Levél Arany Jánosnak (Részlet)", in Maller, tanulmányok, kritikák, Budapest: Gondolat, 163–164. Ruttkay, Kálmán (2002) [1965] "Klasszikus Shakespeare-fordításaink", in Összegyűjtött írások, Budapest: Universitas, 9–31. Shakespeare, William (1988) Összes Drámái, III. Tragédiák, Budapest: Európa. Toldy, Ferenc (1984) [1835] "Bírálat Náray Antal Romeo és Júlia-fordításáról (Részletek)", in Maller, Sándor–Ruttkay, Kálmán (szerk. ) Magyar Shakespeare-tükör: Esszék, tanulmányok, kritikák, Budapest: Gondolat, 90–92. Libri Antikvár Könyv: Shakespeare - Arany János - Arisztokratizmus (C. H. Herford, Haraszti Gyula, Ujhelyi Nándor), 4990Ft. Vickers, Brian (1989) In Defence of Rhetoric, New York: Oxford University Press. Vörösmarty, Mihály (1884) Vörösmarty összes munkái, 1. Lyrai és vegyes költemények 1821–1855, s. a. r., jegyz. Gyulai Pál, Budapest: kiadja Méhner Vilmos. Vörösmarty, Mihály (1885) Vörösmarty összes munkái, 5. Drámai Költemények, s. Gyulai Pál, Budapest: kiadja Méhner Vilmos.

  1. Arany jános shakespeare play
  2. Arany jános shakespeares
  3. Arany jános shakespeare free
  4. Arany jános shakespeare youtube
  5. Arany jános shakespeare 6

Arany János Shakespeare Play

Shakespeare elsősorban ezekben a fordításokban járult hozzá a magyar irodalom "nemzeti irodalommá" válásához, és a magyar shakespeare-i költői-drámai nyelv norma-, illetőleg kánonképző hatással volt és van irodalmunk egész történetére. Egressy Gábor már 1848 elején azt javasolta, hogy "Shakespeare Arany János, Petőfi és Vörösmarty által honosítassék" (Egressy 1984, 176), és csak találgatni lehet, mi történt volna, ha megvalósul, amit Petőfi Coriolanusa még bátran hirdetett a címlapon: "Shakespeare összes színművei, angolból fordítják Arany, Petőfi és Vörösmarty" (Petőfi 1848). Másodsorban Arany levelét áthatja a bírálat igénye és a javítás vágya: ha a fordító úgy érzi – és Shakespeare szövegét tolmácsolva igen gyakran érzi úgy –, hogy valami, ahogyan mondani szoktuk, elvész az "eredeti", úgynevezett korai új angol nyelven írott szöveg mélységéből, költői és drámai gazdagságából, sokfelé tartó jelentéseiből, akkor megértő olvasót, "kontrollszerkesztőt" vagy legalább egy vele rokonszenvező elmét szeretne tudni maga mellett, aki megnyugtatja, hogy jól érti-e, amit megértett, és a lehetőségekhez képest helyesen tolmácsolta-e, amit fordított.

Arany János Shakespeares

Ugyanakkor a harcmezőn és erotikus testrészek kontextusában jobb talán a Petőfi-féle "talpon van", mint Eörsi hivatalosabb "menetkész"-e. Lássunk még egy rövid példát a klasszikus triász harmadik tagjától, Vörösmarty Mihálytól, aki Lear-fordításában rögtön a darab elején egy igen nehezen érthető szöveghelyet olyan bravúrral old meg, amelyet legszívesebben "visszhang-techniká"-nak neveznék. Kent Leart akarja lebeszélni a Cordéliával szemben elkövetett igazságtalanságról:"Éltem reá! Hogy ifjabb leányod nem szeret kevesbbé, S nem is mind léha szív, kinek halk szózatát A puszta pandal vissza nem veri. " (Vörösmarty 1885, 269) ez bizonyos értelemben "félrefordítás", bizonyítja, hogy a szöveget 1955-ben átdolgozó Szabó Lőrinc így igazította meg (és, mint már említettem, most így szerepel minden közkézen forgó magyar Shakespeare-ben): "Éltem reá! Arany jános shakespeares. / Hogy ifjabb leányod nem szeret kevésbé / S nem is mind léha szív, kinek halk szózatát / Nem veri vissza a kongó üresség" (Shakespeare 1988, 614). Mészöly Dezső – aki Vörösmarty Lear-fordításáról szóló esszéjében védelmébe veszi Vörösmarty megoldását (vö.

Arany János Shakespeare Free

William Shakespeare (1564. április 26. (keresztelő) – 1616. április 23. ) angol drámaíró, költő, színé angol nyelvű drámaírás egyik legnagyobb alakja. Shakespeare világirodalmi öröksége és hatása a világ minden táján fellelhető. Angliában mint a nemzet dalnokát tisztelik ("Bard of Avon", vagy egyszerűen "The Bard" vagy "az avoni hattyú"). Műveit az élő nyelvek majd mindegyikére lefordították, és színműveit folyamatosan játsszák a világ színpadain. Shakespeare azon kevés drámaírók közé tartozik, akik mind a komédia, mind a tragédia műfajában számos maradandó művet alkottak. A Shakespeare életét igazoló adatok meglehetősen hiányosak, emiatt később a személyisége, de főleg a műveinek szerzői hitele is megkérdőjeleződött, ezektől a véleményektől függetlenül azonban a művelődéstörténet valós önálló személynek és szerzőnek ismert világra jövetelének pontos dátuma, mivel a gyermekeket csak pár nappal születésük után keresztelték meg. Shakespeare-t 1564. Arany jános shakespeare 6. április 26-án keresztelték (a Juliánus-naptár szerint), és többen is úgy gondolják, hogy három nappal azelőtt született.

Arany János Shakespeare Youtube

A legszembetűnőbb talán az elégedetlenség, hiszen azzal szinte minden műfordítónk egyetért, hogy Shakespeare-t magyarul megszólaltatni gyökeresen más vállalkozás, mint akár olyan klasszikusokat, mint Molière vagy Schiller – ezért is robbant ki annyi vita a Shakespeare-fordítások körül. A viták egyik legfontosabb oka természetesen az a sajátos hely, amelyet minden idők talán legnagyobb hatású szerzője, illetve e szerző drámáinak magyar szövegei betöltenek a magyar irodalom-, színház-, és ízléstörténetben; Ruttkay Kálmán joggal állapítja meg Arany Shakespeare-fordításainak kapcsán, hogy azoknak "nem elsősorban a Shakespeare-fordítás, vagy a hazai Shakespeare-kultusz, hanem általában a magyar irodalom szempontjából van különös elvi és történeti" jelentőségük (Ruttkay 2002, 30).

Arany János Shakespeare 6

A lényegi – elsősorban költői – különbséget Arany és a másik két változat között ott látom, hogy Arany harmadik személyével ("tűri", "kiszáll" stb. Arany jános shakespeare youtube. ) szemben Eörsi és Nádasdy általános alanya többes szám első személyű ("elménk", "rontsunk", "végezzünk", illetve "lelkünk", "fogunk", "vetünk"). Tagadhatatlan, hogy a shakespeare-i, következetesen főnévi igenévi szerkezeteket ("to suffer", "to take", sőt tulajdonképpen "to end") nemigen lehet itt a magyar megfelelővel (szenvedni, venni, befejezni) visszaadni, bármennyire jól köti is össze az eredeti állhatatos használat ezeket a struktúrákat a kezdeti "to be"-vel ("lenni") és a "not to be"-vel ("nem lenni") egy majdnem tökéletes, tulajdonképpen ötszörös szintaktikai párhuzamot hozva létre. A többes szám első személy azonban a szigorúan pattanó "-nk" végződés miatt keménnyé teszi Eörsi és Nádasdy szövegét, ahogy – hiába "parittyakő" a "sling" – a terjengős, bár kétségtelenül precízebb szó Eörsinél egy fél sort rögtön elvesz (Nádasdynál ez el is marad), és rögtön kopog, ami Aranynál – egy önkényes alliteráció árán – lágyan lendül: "nyűgét s nyilait".

Ha valaki előállt egy új fordítás ötletével, azt a választ kapta: »nem szükséges, már van«. (…) A színházak talán érzeték, hogy frissebb, érthetőbb – vagy csak egyszerűen más – szövegekre is szükség volna, de őket is befolyásolta az a tény, hogy a magyar kultúra (úgy értem: az igazi) ebben az időszakban védekező állásba kényszerült, az emberek úgy érezték, elsősorban azt kell ápolni, konzerválni, amink van, mert ha sokat ugrálunk, a végén még azt is elveszi a hatalom. (…) Ezért hangsúlyozta minden jóérzésű ember – nem alaptalanul, de Shakespeare szempontjából mégiscsak mellékesen –, hogy a klasszikus magyar fordítások a magyar irodalom szerves részévé lettek, ezért azokhoz ne nyúljunk. Volt, aki egyenesen azt mondta: Shakespeare-t nem szabad újrafordítani. A helyzet a nyolcvanas évektől kezdett megváltozni, elsősorban Mészöly Dezső és Eörsi István úttörő – vagy mondhatnám: jégtörő – fordítói tevékenysége révén. Bátorságuk és vállalkozó kedvük például szolgált számomra" (Nádasdy 2001, 7–8).