Az Ember Tragédiája Nemzeti Színház
Eladó Lakás KisvárdánAz ember tragédiája;Nemzeti Színház;Vidnyánszky Attila;2018-10-22 12:00:00A Nemzeti Színház főigazgatója saját színházában is színre vitte a Tragédiát, több Luciferrel, látványos képekkel, csaknem négy órán át. A tünékeny álmok sorozata próbára teszi a néződnyánszky Attila nem először rendezte meg Az ember tragédiáját. Magam is láttam tőle többféle színpadi elképzelést. A legemlékezetesebb számomra, amit a beregszászi társulatával vitt színre, a Gyulai Várnál láttam, fő eleme volt a föld, a sár. Trill Zsolt Luciferként a sárból golyót tapasztva dobálta a Várat. Nagyon erős vízióként hatott az egész előadás. A csapat pedig értette és át tudta adni Vidnyánszky színházi látomását. A Nemzeti vezetője most újra elővette Madách művét és mintha ezzel a gesztussal már rögtön zavarba került volna. Nyilván nem akarta magát ismételni és egy érvényes számára is új olvasatot keresett. A színlapon is olvasható nyilatkozata szerint ezt a " tünékeny álom képeiben" találta meg. A mű egyik kulcsmondatának pedig " A hová lesz énem zárt egyéniségét" jelölte meg.
Az Ember Tragédiája Elemzés
Ebből a szempontból valóban sokkhatásként érhette a nézőket az eszkimó-kép mindössze négy szereplője. 42 Prielle Kornélia például a londoni képben egy asszonyt személyesített meg, míg Márkus Emma Hippiát játszotta a római képben, Újházi Ede pedig Péter apostolt a bizánci képben, s Lovelt a londoni képben. 43 KAIZINGER 1997, 44. A kísérőzene szólamanyagát egészen 1939-ig használták. 44 Mint azt a Fővárosi Lapok kritikusa írta: "Nem a »vanitatum vanitas« csüggesztő bölcsészete szól e műből; melegszívű költő szól belőle, ki a világtörténet drámailag jellemző, szomorú konkrét képei mellé vigaszul állítja fel a szív benső világát és a hit biztató malasztját. […] Sokan voltak, […] s ez a nagy közönség négy óra hosszán át szakadatlan figyelemmel nézte ama nagy történeti tableauk életelevenségét, melyek némelyikéhez szűk a mi színpadunk. " (Fővárosi Lapok, 1883. ) 45 Erre a felfogásra nagyon jellemző, hogy a Vasárnapi Ujság névtelen szerzője a következőképpen foglalta össze az estét: "E változatos és tarka képek sorozata, látszólag lazán kapcsolva össze, mutatja be az emberiség vágyainak, küzdelmeinek, csalódásainak és reményének hatalmas tragikai folyamatát. "
). Molnár György is foglakozott a mű színpadra állításával, de bemutatóra nem került sor. Sőt Madách halálakor is felvetődött a gondolat, hogy "a nemzeti színház az elhunyt költő iránti kegyeletnek szép jelét adná, ha egy pár estét az »Ember tragédiája« előállítására szánna. […] Mindenesetre hiányzik valami drámai művészetünkből, ha e költői mű soha se eleveníttetnék meg a színpad által. " (Sürgöny, 1864. október 9. ; idézi KERÉNYI 2005, 707. ) A Nemzetiben Tóth József, Kolozsvárott pedig Ecsedi Kovács Gyula is foglalkozott a mű színrevitelével. 6A kortárs gyakorlatot követve Paulaynak körülbelül három hét állt rendelkezésére. Mint azt Podmaniczky megjegyezte, "egy erélyes és körültekintő igazgató vezetése alatt két és fél-három hét alatt a legnehezebb darab is lemehet" (PODMANICZKY 1888, 198-199. ). 7 PAULAY [1883a] 1988, 211. 8 Lásd MÁLYUSZNÉ 1956, 240. 9 Az Előjátékba került az első három szín (Mennyek, Paradicsom, a Paradicsomon kívül), az első szakaszba Egyiptom és Athén, a másodikba Róma és Bizánc, a harmadikba Prága és Párizs, a negyedikbe London, az ötödikbe pedig a falanszter-, az eszkimó-szín, és a visszatérés a Paradicsomon kívüli lugasba.