Dr Tóth Máté

Leírás Egy hihetetlenül mély, mégis olvasmányos létszemléleti-világnézeti könyv, ami a jogtól, energetikától, államtudománytól, klímakérdéstől a közgazdaságon át a történelemig, vallástörténetig és a filozófiáig terjedően fejt ki egy saját, egységes paradigmát... A klímaváltozás, a világjárvány, a bevándorlás, valamint a digitalizáció, a tudományos és technológiai forradalom, tehát az archaikus és a futurikus egyaránt egészen új típusú kihívások elé állítanak minket. Ezek a rég meghaladott keretek, toposzok által többé már nem válaszolhatók meg. Vannak az emberi társadalmaknak természeti rendezőelvei? (1. rész). Átalakulóban vannak a képzeteink; a nemzet, állam, jog, társadalom alapvető intézményei pedig támadás alatt állnak. A hatalmas változások dinamizmusa, a tett maximuma iránti szükség idején azonban számunkra a fáradtság, az elfogadás és a hiperérzékenység elpuhult, filantróp delíriuma köszöntött be. Olyan, mintha Európának lemerült volna az órája, noha az idő, a történelem nem állt meg. Hát tényleg nincsen már itt semmi látnivaló? Nincs semmi nagyszerű?

• Mi lesz veled, földgáz? – Dr. Tóth Máté energiajogász a HírTV-ben
• Vannak az emberi társadalmaknak természeti rendezőelvei? (1. rész)
• Házhoz vitetné a könyveket Tóth Máté könyvtárigazgató - Szentendre Város Hivatalos honlapja

Mi Lesz Veled, Földgáz? – Dr. Tóth Máté Energiajogász A Hírtv-Ben

Ezt nehéz volt jogászként belátni, de attól még igaz. Nehéz persze máshol is. Amikor 15 éve elkezdtem dolgozni, volt olyan erőművi vezérigazgató, aki kinevette a palagáz-forradalmat: mára ez az egyetlen újdonság megváltoztatta a világ földgáz-kereskedelmét, egész értékesítési láncokat fordítva meg! Ezek a mindenféle tudományos-technológiai felismerések, fejlemények, génsebészet, mesterséges intellgencia – nevezzük őket futurikus folyamatoknak – aztán olyan további hatásokkal egészülnek ki, mint a klímakérdés miatti kényszerítő szemléletváltozás szüksége, netán az elektronikus közösségi média és a virtuális tér kérdései (pl. Házhoz vitetné a könyveket Tóth Máté könyvtárigazgató - Szentendre Város Hivatalos honlapja. fake news, álhírek és bizalomvesztés). Akárcsak a másik oldalról a globális méretű járványok, amilyennek most is épp a kellős közepén vagyunk. Vagy ilyen a migráció, az európai nagyvárosok megváltozó emberanyaga és etnikai alapú gettósodása, a harmadik világ túlnépesedése, az erőforrások várható szűkössége és a modernkori népvándorlás. Ezek az utóbbi, archaikus folyamatok kiegészítve a futurikusakat egyfajta harapófogóba fogják azt a művi világképünket, amik az utóbbi időkben meghatározta a nyugati, fogyasztói világunkat és gondolkodásunkat.

Vannak Az Emberi Társadalmaknak Természeti Rendezőelvei? (1. Rész)

kártérítési jog, közbeszerzési jog, energiajog, egészségügyi jog, 1085 Budapest VIII. kerület József krt. 35. I/8. Tel: +3614848813 Térkép: vissza a főoldalra Legutóbb regisztrált Ügyvédek: Dr. Zsitró Zsolt 1157 Budapest XV. kerület Erdőkerülő utca 4. Dr. Sléder Melinda 1053 Budapest V. kerület Alkotmány u. 16 Dr. Keszte Lilla 2330 Dunaharaszti Fő út 178 Dr. Dugmanits Eszter 9700 Szombathely Semmelweis Ignác utca 2. Mi lesz veled, földgáz? – Dr. Tóth Máté energiajogász a HírTV-ben. Palace Dr. Bolla Martin 9022 Győr Bajcsy-Zsilinszky út 44. Daróczi Brigitta 1054 Budapest V. kerület Széchenyi rakpart 7. Horváth Barbara 9400 Sopron Jegenye sor 8. dr. Pojják Eszter 1122 Budapest XII. kerület Hajnóczy József utca 8. Szalai András 1023 Budapest II. kerület Apostol utca 13/B. Dr Csaplár Melinda 2700 Cegléd Déllő u. 24. Hirdessen Ön is oldalunkon!

Házhoz Vitetné A Könyveket Tóth Máté Könyvtárigazgató - Szentendre Város Hivatalos Honlapja

Ma a tudománynak, a biológiának, a számítógépes modellezésnek, a komplex hálózatos elméleteknek, az etológiának, humángenetikának köszönhetően jobban értjük ezeket, mint valaha. Jobban igazolja őket a tudomány, mint valaha, és mégis: jobban eloldódunk tőlük, mint valaha. Dr tóth maternelle. Fotó: Smithsonian Átalakult képzetű generációnk eloldódottságának maximumát elérve utolsó erejével még nekiesett annak, ami ebből a primordialitásból, a psziché archaikus, primordiális képleteiből egyáltalán megmaradt. A legősibb mintáknak, a nemi "sztereotípiáknak", a vidéknek, a vérségi és földhöz tapadó, idejétmúltnak kikiáltott természeti-történelmi kategóriáknak, tulajdonképp egész hatalmas, természeti és történelmi örökségének, ezzel saját vitális sejtjeit és szöveteit roncsolva szét. Hatalmas dühvel esett neki a jog és államiság idejétmúlt (egyenesen "őskori") intézményének és bontja le Nyugaton a saját államait, amelyek többé se külső, se belső védelmet nem nyújtanak. Ehelyett a szuverén hatalmat és egyúttal az erőszak monopóliumát olyan kétes hátterű nemzetközi entitásokra ruházta, mint az ENSZ vagy olyan hatalmas multicégek tulajdonosaira, mint az Apple vagy a Facebook.

Márpedig a természet szerint a létezésben a közeli és a távoli világos, szigorú hierarchiája tematizálja az élők viszonyait, és ez egy elemi, természeti rendet eredményez. Ez a természet belső kódja: a közeli/távoli megkülönböztetése, a saját/idegen, a rokonság foka, végső soron a barát/ellenség nagyon is fontos, elemi különbségtételei szerint történik mindenhol a természetben, és ez a rend. Nem hiszem, hogy a mi közösségeink identitásainak (külső lehatárolásainak) és belső tagozódásainak más lenne az eredője, mint ez a természeti jelenség. A természetben persze az eltérő fajok közt is hierarchia van: úgy hívjuk, tápláléklánc; ahogy azonban az egyes fajokhoz tartozó családokon, almokon, csordákon, rajokon, bolyokon belül is: leszármazás, rátermettség, érdem. Ahogy még a baromfiudvaron is rangsor, nem pedig egyenlőség vagy individualizmus van a baromfik között, úgy hatványozottan igaz ez az erdőben, a természetben. Még az idilli madárcsicsergés is valójában a dominancia és a szuverenitás, a közeli-távoli világos, szigorú hierarchiájának a kihívó éneke, mely egyszerre terület- és fajkijelölő.

Ez mit jelent? – Ezeknek az elemi kérdéseknek, amiket említettem, szerintem van egy alapvető felismerés a gyújtópontjában: az, hogy hihetetlen sebességgel alakul át a világ körülöttünk, ennek része a jog válsága is. Egyrészt hatalmas tudományos forradalom zajlik, többet értünk a fizika, a biológia, a természet, az emberi test vagy a világűr jelenségeiből, mint valaha. Ilyen nóvum az energetikában a hidrogéngáz vagy a villamosenergia tárolhatósága, de messze izgalmasabb ez a felismerés az energetikán túl. Gondoljunk csak két egyre közelibb dologra: a mesterséges intelligenciára vagy a génsebészetre, ezek a társadalmi képzeteinket is alapvetően érintik. A mesterséges intelligencia, az algoritmusok egész embertömegeket, korábbi szakmák tucatjait fogják leértékelni, láthatatlanul összetörve az egalitarizmus (minden ember egyenlő) és a minden ember rendkívüli értékét állító individualizmus dogmáját, érthető okból. Amíg egészen az ipari forradalomig 10 megélhetéséhez 8-9 folyamatos mezőgazdasági munkája volt szükséges, majd amikor az ipari termelésben az tört az élre, aki több munkáskezet tudott a szalag mellé állítani, a háborút az nyerte meg, ahol több volt a kéz, ami a puskát elsütötte, az egalitárius és individualista társadalomolvasatok lehetősége immanens lehetett.