10 Magyar Templom, Amit Látni Kell Egyszer Az Életben: Ezek A Legkülönlegesebbek Az Országban - Utazás | Femina

Az egykori templom helyén 1721-ben kápolna épűlt, így a cistercick itteni építkezésének nyoma sem maradt. Hasonló sors érte a savniki apátságot is, monostorának faragott köveit a XVII. században kastélyok építésére használták; mostanság romok jelölik a terjedelmes monostornak és a templomnak helyét. Nem ismerjük ama kolostor mivoltát, még kevésbbé keletkezését, a melynek romjai Abauj- Tornamegye Hárskút helységében vannak, magyar és latin neve (mellei fontis, méz forrás) azonban sejtetik, hogy cisterei kolostor volt. Eger | Szent János-székesegyház romja | Középkori templomok. A rend sárosmegyei telepének történetét is homály födi. Béla királynak 1247-ben kelt okleveléből csak azt tudjuk, hogy akkor Bártfán is, Kapronczán is voltak cisterciek, s az előbbi helyen levő templomuk Szent Egyed tiszteletére volt szentelve, alig ötven év múlva azonban mind a két helyet elhagyták. Kolostoruknak nyoma sincs; templomuk helyén épűlt a XV. században Bártfa város csúcsíves plebánia-temploma. Az apátfalvi templom, alaprajza, kapuja és részletei. Cserna Károlytól Ezekért kárpótlást nyújt az apátfalvi, az előtt bél-háromkúti apátsági templom.

1. Eger | Szent János-székesegyház romja | Középkori templomok

Eger | Szent János-Székesegyház Romja | Középkori Templomok

A tornyok belső sarka egy-egy szabálytalanúl tagolt és zömök pilléren nyugszik. A nyugati homlok előtt tágas előcsarnok volt. A hajó keleti végéhez éjszakról is, délről is egy-egy, a hajóval egyenlő magasságú, négyzet (3 1/3 méter) alakú kápolna csatlakozik, melyek mintegy kereszthajót alkotnak. Kelet felé a hajót a 14 szög 7 oldala, a két kápolnát a 10 szög 5 oldala zaja. A homlokzatnak minden részlete román művészetű, névszerint: a boltíves kapu, annak két-két oszloppal tagolt béllete, a mögötte levő csarnok pálczatagozatú keresztboltozata, a tornyok félköríves párkányai és páros ablakai. A keleti oldalon ellenben csúcsíves építészeti részletek fordúlnak elő, úgy mint a sokszögű záradékok s ezeknek tompa csúcsíves félkupolái. Valószínű, hogy ilyen volt a hajónak eredeti boltozata is. A hajó záradékának nem egyenlő magas három ablaka félköríves, befelé keskenyedő és egészen dísz nélkűl való; szabadon álló öt oldalán a sarkokból kiszökellő féltörzsek és ezeken emelkedő félkörívek árkádot alkotnak olyképen, hogy a törzsek egyenlő magassága mellett a két szélső oldal íve alacsonyabb, a két belsőé magasabb, a középsőé legmagasabb.

Hatásos a méretellentét a kupolát hordó dór sarokpillérek és a karzatokat tartó, karcsú dór oszlopok között. Az egyszerű kialakítású belsőt a csegelyek közötti, illetve a karzatok mögött a keresztszárak nagy, félkör alakú ablakai világítják meg. A templom berendezéséből említésre méltó az északi karzaton elhelyezett, 1860-ban Országh Sándor által épített orgona, melyet Barakovics János bővített és újított fel 1929-ben, az 1936-os tűzvészkor megsérült. 2002-ben új elektromos orgona került a templomba, Albert Péter elektromérnök találmánya. Az orgona 4 manuál-pedálos és 63 regiszteres. A templom három harangját Szlezák László öntötte Budapesten 1924-ben. A keleti toronyban függő nagyharang 3128 kg, a nyugati torony harangjai 720 és 55 kg súlyuak, a negyedik harang 1161 kg, ez a harang 1911-ből való. A templom úrasztali edényei közül érdemes megemlíteni a legrégibb darabot, azt a henger alakú, egyszerű kialakítású ónkannát, melyet a oldalán olvasható felirat szerint Gesztelyi János, a gyülekezet kurátora készíttetett és ajándékozott a ceglédi eklézsiának 1722. december 15-én.