Hozsanna Teljes Kottás Népénekeskönyv

Az énekek verses, kötött (leggyakrabban 7−12) szótagszámú formája sok esetben azt eredményezi, hogy az igen régi nyelvi elemek szükségszerűen megmaradnak a szövegekben. A NYELVI RÉGIESSÉGEK TÍPUSAI Nem törekedtünk élesen meghúzott határokhoz, kizárólagos típusokhoz. Az volt a célunk, hogy − bár vázlatosan – átfogjuk, érintsük a mai katolikus népénekek valamennyi típusát. Hangtani jelenségek. Keresztút. Népi-nyelvjárási jelenségként a mi személyes névmás nyomatékosító funkciójú elemekkel együtt fordul elő a szövegekben: A bűnből mink is támadjuk! (411). 10 Megjegyezhetjük, hogy itt a támad ige a szótagszám érdekében fel- igekötő nélkül fejezi ki a szükséges jelentést. Ugyancsak a szótagszám miatt kerül be a nyomatékosító elem a mostan szóalakba is. Hasonló okokból gyakran fordul elő a szavak régies tőváltozata; pl. : felkéle, plánta, klastrom, csorg, fú, jő, orca, mívünket, gyámol, megholt, segél, elibéd 'eléd', közibénk, ajk, liljom, hajlok 'hajlék' stb. Ugyancsak figyelemre méltó régiesség 10 A vizsgálat korpusza a Hitélet népénekeskönyv (1977) szövegéből került ki.

1. Keresztút

Keresztút

ETO: 783:282:398:81(=511. 141) LÉTÜNK 2012/2. 95–103. ORIGINAL SCIENTIFIC PAPER Rajsli Ilona Újvidéki Egyetem, BTK Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék [email protected] A KATOLIKUS EGYHÁZI NÉPÉNEKEK ARCHAIKUS NYELVI RÉTEGE The Archaic Linguistic Layer of Catholic Chorales Napjaink katolikus népénekeinek szövegvilága nagyszámú és sokféle archaikus nyelvi elemet tartalmaz. A máig fennmaradó régies nyelvi elemeket csak a népénekek történetének, továbbélésének ismeretében lehet vizsgálni; mai népénektáraink korpusza ugyanis igen heterogén jellegű: alapját mindenképpen az ősi eredetű, szóbeliséggel terjedő szöveg- és dallamvilág képezi, amelyet a különböző művelődési korszakok és stílusirányzatok mindvégig befolyásoltak, valamint az újabb keletű, gyakran idegen és dekadens ízlést sugalló énekek sora ötvözött. Az archaizmus fogalmát szokványosan a szótan területén tárgyalja a szakirodalom; jelen esetben e fogalmat kiterjesztjük a népénekek teljes formai és jelentésbeli megvalósulására: archaizmusok ugyanis a hangzásban, a szerkesztésben, a jelentéselemekben egyaránt előfordulnak.

Szerkesztette: a népénektár-bizottság. Szent István Társulat, Budapest, 1986. 5 Hitélet – imakönyv népénekeskönyv melléklettel és a szentségi élet megújult liturgiájának magyarázatával. Összeállította: Huzsvár László, újvidéki esperesplébános. Kiadja a Szabadkai Egyházmegye Liturgikus Bizottsága. Forum, Újvidék, 1977. 6 Anima. Imádságos és énekeskönyv. Kiadja a bácskai egyházi konzultori testület. Nyomatott Horváth József könyvnyomdájában, Szabadkán, é. n. 7 I. m. 6. 8 Lelki Kenyér. Imádságos és énekes könyv a katholikus ifjuság számára. A suboticai apostoli adminisztratura jóváhagyásával írta: Fáncsy Antal ny. plébános. Kiadja: Hajtman István könyvnyomdája Bácska Topolán. É. 9 Teljes kottás énekes könyv – felnőtt, gyermek és egyéb énekek. Római Katolikus Plébánia, Bezdán. Az énekeket válogatta és szerkesztette: Szalay Mihály. Logos, Tóthfalu, 2000. 99 Mihály a Vajdaság-szerte ismert és kedvelt népénekeket válogatta össze, immár "a zeneileg képzettebb hívő rétegek igényére" számítva. Az énekeskönyv előszavában Miocs József kiemeli, hogy a kántorok ezáltal még inkább gazdagíthatják repertoárjukat s a helybeli liturgiát.