Előzetes Letartóztatás Óvadék

Megállapításának tárgyában - ha azt nem a tárgyaláson indítványozzák - a bíróság ülést tart, ezen az ügyészt, a terheltet és a védőt meghallgatja. Ha a védő az ülésen értesítés ellenére nem jelent meg, az ülés a védő távollétében is megtartható. A bíróság az óvadék összegét a terhelt személyi körülményeire és vagyoni helyzetére is figyelemmel állapítja meg. A bíróság a határozatban lakhelyelhagyási tilalmat, valamint házi őrizetet is elrendelhet. A bíróság az óvadék megállapításáról az előzetes letartóztatást elrendelő határozatában is rendelkezhet. A terhelt előzetes letartóztatásának óvadék ellenében történő megszüntetése ellen kizárólag az ügyész és a pótmagánvádló élhet fellebbezéssel. A bíróság által jogerősen megállapított óvadékot a bíróságon készpénzben kell letenni, vagy annak letételét külön jogszabályban meghatározott módon kell igazolni. Ennek megtörténte után a fogva lévő terheltet haladéktalanul szabadon kell bocsá óvadék megállapítása iránti indítvány elutasítása esetén a terhelt, illetőleg a védő ismételten akkor terjeszthet elő indítványt, ha ebben új körülményre hivatkozik.

1. Óvadék – Dr. Király Enikő Határozott fellépésű ügyvéd az Ön jogai védelmében
2. Óvadék, az óvadék fogalma - Vidákovics Ügyvédi Iroda

Óvadék &Ndash; Dr. Király Enikő Határozott Fellépésű Ügyvéd Az Ön Jogai Védelmében

Az első magyar Bűnvádi Perrendtartás, az 1896. évi XXXIII. törvény 162. -a a következők szerint szabályozta a biztosítékot: Az előzetes letartóztatásba vagy vizsgálati fogságba helyezendő vagy fogva lévő egyént szabadlábon kell hagyni, illetőleg szabadlábra kell helyezni, ha maga, vagy helyette más, megfelelő biztosítékot ad és ez, tekintettel a vád tárgyává tett bűncselekményre és a terhelt személyes körülményeire, megszökését valószínűtlenné teszi. A biztosíték felajánlását a vizsgálóbírónál vagy a bíróságnál lehetett előterjeszteni, amely akár a gyanúsítottól, akár harmadik személytől származhatott, azonban elfogadása, neme és összegszerűsége felől a vádtanács, illetve az ítélőbíróság határozott. A biztosíték készpénz vagy olyan értékpapír is lehetett, amelyet a közpénztárak óvadékként is elfogadhattak. A biztosíték tárgyában való döntés előtt a bíróság, közvádas ügyben az ügyészt, magánvádas ügyben pedig a magánvádlót is megnyilatkoztatta. A fogva tartás biztosíték adása ellenére ismét alkalmazható volt, ha a vádlott: 6 Tehát az 1872-es törvényjavaslat, akárcsak a későbbiekben részletezett első Bűnvádi Perrendtartás az óvadékot biztosíték elnevezéssel szabályozta.

Óvadék, Az Óvadék Fogalma - Vidákovics Ügyvédi Iroda

Az indítványban fel kell ajánlani az óvadék összegét. Ez csak pénz lehet, amelynek legkisebb összege ötszázezer forint. Ha a bíróság helyt ad az indítványnak akkor megállapítja a konrét összegét, amely nem feltétlenül azonos a felajánlott összeggel. Letétele esetén a bíróság vagy enyhébb kényszerintézkedést, vagy enyhébb magatartási szabályt állapít meg. Példa az enyhébb magatartási szabályra óvadék esetén Egy gyakorlati példával élve a letartóztatás helyett "házi őrizetet", bűnügyi felügyeletet rendel el. Vagy a bűnügyi felügyeleten belül előírja, hogy a gyanúsított elhagyhatja a lakását, és elég ha hetente egyszer jelentkezik a rendőrségen. Visszajár-e az óvadék? Az óvadékot készpénzben kell befizetni a bíróság Gazdasági Hivatalában, illetve átutalással is teljesíthető. Ezt követően a fogvatartott terheltet haladéktalanul szabadon kell bocsátani, vagy enyhébb magatartási szabályokat engedni számára.. Amennyiben az eljárás során ezt követően más előzetes letartóztatási ok is felmerül a terhelt letartóztatása ismét el rendelhető, ez esetben azonban a letett összeg visszajár.

A vádlottnak kimentési lehetősége van, ha bizonyítja, hogy megjelenési kötelezettségének elmulasztását olyan irányíthatatlan események indokolták, amelyek alakulásában a vádlott magatartása nem felróható, és az akadály megszűnése után haladéktalanul eleget tett megjelenési kötelezettségének. Ha a vádlott megsérti a szabadlábra helyezés feltételeit, a bíróság az ügyész indítványára visszavonja a szabadlábra helyezési határozatot és elrendeli a vádlott letartóztatását. Erre akkor kerül sor, ha alapos gyanú támasztja alá, hogy a vádlott szabadlábra helyezése alatt szövetségi, állami vagy helyi bűncselekményt követett el, vagy nyilvánvaló és meggyőző bizonyítékok támasztják alá, hogy a vádlott a szabadlábra helyezési határozat egyéb feltételét sértette meg, és megállapítható, 34 hogy nem írható elő olyan feltétel vagy feltételrendszer, amely biztosítaná, hogy a vádlott nem szökik meg, illetve nem jelent veszélyt a társadalomra, vagy nem valószínű, hogy a vádlott betartana bármilyen szabadlábra helyezési feltételt vagy feltétel-kombinációt.