„Az Én Meséimben Nincs Öldöklés, Harc” – Skolik Ágnes És Történetei
1991 Évi Lxxxii TörvényAkiknek eddig csak a savanyított káposzta jutott eszébe Vecsésről, annak szívesen ajánlom, hogy tekintse meg ezt a húszezres Pest megyei kisvárost, mert értékes látnivalókat rejt magában. 2016. április 4-én, hétfőn meggyőződhettünk erről, amikor az MKE Bács-Kiskun Megyei Szervezetének "szomszédolásán" vettünk részt. Bálint ágnes ilyen emlék meg olyan emlék mise en œuvre. Mielőtt egy település nevezetességeit megtekintjük, érdemes nagyjából a földrajzi elhelyezkedését is behatárolni. Vecsés közvetlen a főváros szomszédságában, a repülőtér mellett terül el. Mezőgazdasági jellegű település, a savanyúság-készítése országos jelentőségű. Mi inkább a város kulturális életét igyekeztünk megismerni ezen a hétfői napon. Elsőként a híres meseíróról, Bálint Ágnesről elnevezett kulturális központot vettük célba, ahol az intézmény vezetőjétől részletes tájékoztatást kaptunk, mind a központ működéséről, mind a színesnek mondható rendezvényekről. Meggyőződhettünk róla, hogy a kulturális központ a – legifjabbaktól a legidősebbekig – minden korosztály igényét igyekszik magas színvonalon kielégíteni.
Bálint Ágnes Ilyen Emlék Meg Olyan Emlék Mese Dicembre
De Frakk, Lukrécia vagy Vízipók olyan hősök, akik a mai napig együtt élnek velünk, ott vannak a hétköznapokban a mai gyerekeknek is - jelentette ki. L. Simon László országgyűlési képviselő hangsúlyozta: Bálint Ágnes művein nemzedékek nőttek fel. Csukás Istvánnal ők voltak azok, akik a itthon a műfajt megteremtették és olyan szinten művelték, hogy versenyképessé tudták tenni a magyar rajzfilmgyártást, illetve a magyar gyermekirodalmat a nagy nemzetközi riválisokkal szemben is. Csukás István író Bálint Ágnesre emlékezve azt mondta: fantasztikus munkatárs, önzetlen, sokoldalú, a természetet szerető kolléga volt. Felidézte: Bálint Ágnesnek már 14 éves korában megjelent első meseregénye, és ő találta ki az akkori magyar televíziónak a gyerekosztályt is, amit Cicavíziónak nevezett el, és ahol később együtt is dolgoztak. Bálint Ágnes József Attila-díjas író, szerkesztő, dramaturg, a magyar gyermek- és ifjúsági televíziós műsorkészítés egyik megalapozója tíz éve hunyt el. Bálint ágnes ilyen emlék meg olyan emlék mise en place. Két mesehősének, Frakknak és Labdarózsának Kontur András szobrászművész által vörös márványból készített domborműveit a kápolnásnyéki Halász-kastély udvarában egy játszótér mellett helyezték el.
Csak a borz kerülgette duzzogva a margarétás, mécsvirágos játszóteret. Nem merte megszegni a tilalmat, mert a harmatos fűben friss medvenyomokat látott. Mérgesen nézte, hogyan hintázik a mókus, hogy leng a nyuszi kajla füle a szélben, sőt még azt is el kellett tűrnie, hogy malacka csúfondárosan ráöltse a nyelvét. - Na, megálljatok! – morogta magában. Azért is borsot török az orrotok alá! Ha én nem hintázhatom, egykönnyen ti sem fogtok!... Másnap reggel az erdei-mezei gyerekek egy óriási görögdinnyét találtak, közvetlenül a hintájuk előtt – de akkorát, hogy attól sem a hintára felülni, sem azt meglendíteni nem lehetett. Nyilvánvaló volt, hogy az erős borz görgette oda. A Futrinka utcán túl - meseantológia Bálint Ágnes tiszteletére. - Most mitévők legyünk? – nézett egymásra Tapsi Ferkó és Mókus Péter. - Majd én megmondom! – visított Malacka. – Ha a kölcsönkenyér visszajár, akkor a kölcsöndinnye is! - Színigaz – cincogott Kisegér Kelemen -, de hogyan akarod neki visszaadni, amikor meg sem bírod mozdítani? - Ha mindnyájan nekirugaszkodunk, együtt el tudjuk görgetni a lejtős domboldalig, onnan pedig már magától is legurul, és aztán … - itt lehalkította a hangját Malacka és kuncogva suttogott valamit a többieknek.