Közös Képviselő Feladatai

2022. július 14. | | Olvasási idő kb. KözösÜgyek: Közös képviselő. 9 perc – A lakásfelújításom során, amikor a már két évtizede meglévő légkondicionáló berendezésem kültéri egységét szerettem volna átszereltetni az azóta szabálytalanná vált területről az egy fokkal szabályosabbra, szembesültem az egyik legnagyobb kihívással: szót érteni ez ügyben a társasház közös képviselőjével. Hiába volt a zsebemben a lakók beleegyező nyilatkozatának java része, a határozatot, amivel el tudok menni az önkormányzathoz engedélyeztetni az átépítési folyamatokat, nem volt hajlandó aláírni – és hogy mindezt milyen stílusban adta elő, arra most ki sem térek, mert már így is nagyon ingadozó a vérnyomásom. Mivel alapvetően hiszek a közösség erejében és az emberek jó szándékában (bár tudom, valószínűleg nagyon naiv vagyok), egészen megdöbbentett ez a helyből elutasító, és (szerintem) arrogáns hozzáállás, a kommunikáció hiánya. Vajon én akarok túl sokat? – tettem fel előbb magamnak a kérdést, majd a Facebook-oldalam követőinek, illetve egy szakértőnek, dr. Dékány Csabának, a Lakásszövetkezetek és Társasházak Érdekképviseleti Szakmai Szövetsége ügyvédjének.

• „Nem a megoldást, hanem a kifogásokat keresi” – Ha zűrös a viszony a közös képviselővel - WMN
• KözösÜgyek: Közös képviselő

„Nem A Megoldást, Hanem A Kifogásokat Keresi” – Ha Zűrös A Viszony A Közös Képviselővel - Wmn

amely legalább egy olyan személyesen közreműködő taggal, alkalmazottal vagy - egyéni vállalkozó esetén, ha a tevékenységet nem maga látja el, legalább egy olyan - foglalkoztatottal rendelkezik, aki a hatóság által vezetett, általa nyújtani kívánt szolgáltatásra vonatkozó, a rendelet[10] szerinti nyilvántartásban szerepel. A hatóság a tevékenység folytatásához szükséges adatokban bekövetkezett változást a szolgáltatónál évente legalább egy alkalommal ellenőrzi.

Közösügyek: Közös Képviselő

[3] Társasház-kezelő igénybevétele a társasházak számára nem kötelezettség csupán egy lehetőség. [4] Ki végezhet társasház-kezelést? Szerkesztés Társasház-kezelést bárki végezhet, aki jogképes. A feladatot elláthatja természetes személy és jogi személy is. A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény (a továbbiakban: Thtv. ) alapján azonban üzletszerűen csak az végezhet társasház-kezelői tevékenységet, aki rendelkezik a törvényben meghatározott szakképesítéssel és eleget tesz a törvény szerinti nyilvántartásba vételre vonatkozó bejelentési kötelezettségének. A szolgáltatási tevékenység részletes szabályairól külön jogszabályok rendelkeznek. [5][6] A kizáró okokat pedig a Thtv. tartalmazza. A törvény alapján nem láthat el társasház-kezelői tevékenységet aki büntetett előéletű, aki ilyen tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll, valamint az, aki az ilyen tevékenységével összefüggően keletkezett, jogerősen megállapított fizetési kötelezettségének nem tett eleget, üzletszerűen végzett társasház-kezelői tevékenység esetén az, aki nem rendelkezik a törvényben meghatározott szakképesítéssel és nem tesz eleget a nyilvántartásba vételre vonatkozó bejelentési kötelezettségének.

Sokan élünk társasházban, fizetjük a közösköltséget, néha részt veszünk a közgyűléseken, azonban legtöbbször nem vagyunk tisztában azzal, hogyan működik egy társasház jogilag, mire használhatják fel a közös kiadásokra gyűjtött pénzt, és mit tehetünk, ha nem mennek jól a dolgok. Ezzel a cikkel ezeknek a kérdéseknek a megválaszolásához szeretnénk segítséget nyújtani. A társasház fogalma Társasház jön létre, ha az ingatlanon az alapító okiratban meghatározott, műszakilag megosztott, legalább két önálló lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség, vagy legalább egy önálló lakás és egy nem lakás céljára szolgáló helyiség a tulajdonostársak külön tulajdonába, a külön tulajdonként meg nem határozott épületrész, épületberendezés, helyiség, illetve lakás viszont a tulajdonostársak közös tulajdonába kerül – így szól a törvényi fogalom. A társasház tehát azt jelenti, hogy egy ingatlanon belül egyes részek külön tulajdonban állnak, az ingatlan más részei pedig osztatlan közös tulajdonban. A gyakorlatban ezt úgy kell elképzelni, hogy a lakások az egyes tulajdonostársak külön tulajdonába tartoznak, de például a lépcsőház, a padlástér, a folyosók, a házhoz tartozó telek stb.