Agropa Szövetkezet

Nokian Line Suv Teszt
Saturday, 18 May 2024

Ahol találkoztunk a kártevőkkel ott 2022-ben is számolni kell vele (1. ábra). A kukoricabogár imágó és lárva kártétel kivédésére a talajfertőtlenítés alkalmas! A Syngenta megoldásairól itt olvashat: Tárjuk fel tábláink titkait! A Syngenta kukoricavetésre vonatkozó anyagát itt olvashatja: Kukorica, hozamtérkép A vetés az, amelynek hibáit utólag nem lehet kijavítani. Az ideális magágy azaz a "kemény vánkos, puha dunyha" kevésbé kedvező körülmények között is megőrizhet, a mag alatt tarthat elegendő nedvességet a jó keléshez. A vizet semmi nem pótolhatja, legyen ott a mag alatt. De ne csak a felszín legyen szemre szép, hanem az a mag mélységében is egyenletes legyen (3. ábra). A jó magágy a jó termés alapja (Forrás: CIBA-GEIGY kiadvány, 1992. ) Ez biztosíthatja a gyors, egyenletes, homogén kelést. A takarmányborsó magas terméshozamának alapfeltétele. A tervezett közeli tőszám elérését, egyforma tőtávolsággal, kihagyás és dupla-vetés nélkül. Jó vetőmag, jó magágyba, jó vetéssel! A helytelen beállítás, nem megfelelő magágy következményei A Syngenta Kft.

A Takarmányborsó Magas Terméshozamának Alapfeltétele

A vetőgépek általános felépítése, fő részeiA kukoricavető gépeken a következő főbb szerkezeti elemek találhatók meg: a gerendely vagy vázszerkezet; a vetőelemek (vagy vetőkocsik); a meghajtó szerkezet a járókerekekkel; a hidraulikus rendszer az egyes részegységek működtetésére; a nyomjelzők és az egyéb kapcsolt vagy rászerelt kiegészítő egységek. a gerendely vagy vázszerkezet a gép szilárd felépítését szolgálja, amelyre a funkcionális részegységek vannak felszerelve. A zártszelvényű gerendely a munkaszélességtől függően merevvázú, egymás felett/mögött elhelyezett kettősvázú és egy- vagy mindkét oldalon hidraulikusan kitolható – teleszkópos – megoldású lehet. Vetőgépek szójához › Agrárium7. A gerendely egy része lehet a központi mag- és műtrágyatartály is, amely így teherviselő elemként működik. A gerendelyre van felerősítve – a traktor-munkagép kapcsolattól függő – hárompontos függesztő- vagy a vonószerkezet is. A szemenként vető gépek vázát gumiabroncsozású járókerekek támasztják alá. A legtöbb gépen két járókerék található meg, de – a nagyobb munkaszélességek esetén – vannak 4-6 járókerekes változatok is.

Javaslatunk, hogy a szója vetése után kapjon a terület alapgyomirtást. (preemergens kezelés). A gyomirtószer kombináció tartalmazzon egy és kétszikű irtó komponenst is. A jó gyomirtó hatáshoz szükséges 10-20 mm bemosó csapadék. A szója kelése után a vegetációs idő első-másfél-két hónapjában a szója csekély gyomelnyomó képességgel rendelkezik. Az alapgyomirtás után ezért valószínűleg felülkezelésre (posztemergens kezelés) is sor fog kerülni. Fontos, hogy a védekezés időpontjának megválasztása a gyomnövények fenológiájához igazodjon. Állományban a gyomok fejlettsége a döntő. Legjobb hatékonysággal a szikleveles, vagy egy-két lombleveles állapotban védekezhetünk. A szója állományból a nehezen irtható egyszikű gyomok (fenyércirok, tarackbúza, csillagpázsit) jól irthatók, a speciális egyszikű irtó készítményekkel. Ezeket önmagukban, külön menetben juttassuk ki a gyomok 20-30 cm-es fejlettségű állapotában. Precíziós gabonavetés. Sűrű soros vetéstechnológia – szemenként és pontosan. A teljes hatás kifejtéshez 2-3 hét szükséges. dr. Bárány Sándor, Mándi Lajosné dr., Fülöpné Kuszák Katalin, Aranyi Nikolett Continue Reading

Precíziós Gabonavetés. Sűrű Soros Vetéstechnológia – Szemenként És Pontosan

A tarlóművelés után, legkésőbb október végéig el kell kezdeni az alapművelést. A hagyományos, 25 cm-es mélyszántást helyettesítheti a forgatás nélküli talajművelési rendszerekben a 10–15 cm-es mélylazítás. A termőréteg teljes mélységében történő talajlazítás csak abban az esetben szükséges, ha túlzott mértékű a talajtömörödés, ami ásópróbával viszonylag egyszerűen és könnyen megállapítható. Korai vetés – soha ne "kenje" a magot a talajba! Vetés A takarmányborsót lehetőleg korán, már március elején, esetleg közepén el kell vetni, mivel – mint minden nagy magvú hüvelyes – rendkívül sok nedvességet igényel a csírázáshoz. Ezt az igényt kora tavasszal lehet a legbiztonságosabban kielégíteni. További előnyöket jelent a korai virág- és hüvelyfejlődés, így kisebb a szárazságstressz és a rovarkárosítások esélye, javul a vegetációs idő és a genetikai potenciál kihasználtsága. A tavasszal még esetleg előforduló –4 és –7 °C közötti fagyokat a borsó jól elviseli. A vetésideje függ a talajok művelhetőségétől: a borsót soha ne "kenje" a talajba.

Előveteményként a következő kultúrák terméshozamát is jelentősen megnöveli. Dr. Joachim Bischoff, Landesanstalt für Landwirtschaft, Forsten und Gartenbau Sachsen-Anhalt, Bernburg

Vetőgépek Szójához &Rsaquo; Agrárium7

beállítása vetőelemenként is különböző beállításokat kíván meg;a mag kiejtésének helye, illetve annak talajtól való távolsága (ez akár ~8–50 cm közötti lehet);a pneumatikus vetőszerkezeteknél a levegőnyomás/vákuum értékének megfelelő beállítása;a megkívánt tőtávolságok és a magadagolási intenzitás nagysága (ez is a beállítástól függ). A kivetendő szójamag mennyiségeA szójamagvak vetésének megkezdése előtt az egyik legfontosabb feladat a hektáronként kivetendő magszám (az állománysűrűség vagy tőszám) – még helyesebben: a soron belüli magtávolság – meghatározása, illetve annak beállítása. Kiemelendő, hogy ez a vetőgépen való gépbeállítást jelenti, nem pedig a tőszám (vagy magtávolság) meghatározását! A szükséges tőtávolság (ill. az ebből adódó tőállomány) meghatározása alapvetően agronómiai feladat, amelynek alapján a műszakiaknak a betakarításkor elérni kívánt hektáronkénti (termő) növényszámból visszaszámolva kell meghatározni az egyes gépbeállítások alapértékeit (a szójavetőmag csíraképessége, a talajállapot, a magágy minősége és esetleg még az alkalmazott üzemeltetési sebesség függvényében) az adott vetőgéptípus esetében.

Az eddig megszerzett fontos tapasztalatokat a kalászosok példáján összegezzük. A kalibrált vetőmag szerepe 3. kép 2017 és 2018 őszén cégünk fejlesztői csapata a vetőgépgyártó munkatársaival és partnergazdaságokkal együttműködve az ország több régiójában üzemi próbavetéseket végzett, szemenkénti vetésre felkészített gabonavetőgéppel. Alacsony magnormát igénylő búzahibridből biztosítottuk a méretazonos, kalibrált vetőmagot (3. kép), ami a homogén lehelyezés és a zökkenőmentes gépüzemeltetés egyik alapfeltétele. Sőt, megfigyeléseink szerint a kalibrált vetőmag normál vetéstechnológiában is hasznos, mert nehéz körülmények között is jelentősen javítható vele a vetés és a kelés egyenletessége. A búzahibridet 0, 8, 1, 0, 1, 2, 1, 5 millió maggal vetettük szemenkénti és hagyományos vetéstechnológiával egyaránt. A vetést követően a magárok feltárásával a lehelyezett vetőmagok egymáshoz viszonyított pozíciójáról győződhettünk meg (4. A szemenkénti elven működő vetőegységek – különösen a 2, 0 milliónál alacsonyabb magnorma alkalmazása esetében – jóval egyenletesebben dolgoztak, mint a normál vetésben.