Magyar Néphadsereg Archives - Az Elfeledett Légierő
Mit Üzennek Az Angyalok– Az igen látványos megjelenésű Mi–24-es megítélésében sok az emocionális elem, de lássuk be, nem a legmodernebb haditechnika – foglalta össze véleményét Maróth Gáspár. A védelmi fejlesztésekért felelős kormánybiztos hozzáteszi: a Magyar Honvédségnek van egy világos feladatszabása, ez alapján tervezik meg a hadműveleti képességeket. – Ehhez rendelik hozzá a megfelelő eszközöket. Reptár - Szolnoki repülőmúzeum. Ezzel párhuzamosan kiemelt feladatunk a magyar hadiipar újjáteremtése is – hangsúlyozta a kormánybiztos. Bár – mint mondta – megvan a létjogosultságuk a harci helikoptereknek, de azokra a feladatokra, amelyeket ma a honvédségnek végre kell hajtania, irreálisan drága volna egy ilyen specializált helikopter flotta beszerzése. – Egy felszerelt harci helikopter ára egy vadászgép árával vetekszik: több tíz millió euró darabja. Nyilvánvalóan van létjogosultsága a teljes helikopterképesség kiépítésének, de sem az elvárások, sem a gazdasági realitások nem teszik lehetővé, hogy ezen eszközök beszerzéséről érdemben gondolkodjunk – tette hozzá.
Reptár - Szolnoki Repülőmúzeum
A haderő első vonalát a császári és királyi közös hadsereg és haditengerészet, második vonalát a királyi magyar honvédség, illetve K. u. K. Landwehr alkotta. Az európai nagyhatalmak felgyorsult ütemű fegyverkezését szem előtt tartva a hadvezetés a közös hadsereg tüzérségét óhajtotta fejleszteni, ami létszámnöveléssel járt együtt. Az első világháborúban Magyarország több százezres emberáldozatot szenvedett el, főleg az orosz fronton és az olaszországi Isonzónál. A volt Magyar Királyság területét a köztársasági kormánynak nem sikerült egyben tartania, mert a szomszédos országok igényt tartottak a szlovák, román és délszláv nemzetiségek által lakott területekre (nemzetállami mozgalmak), és az antant támogatásával katonai intervenció indult meg az ország feldarabolására. Az ország jelentős része francia, román és szerb ellenőrzés alá került. Ez a Károlyi Mihály-kormány bukásához vezetett, és 1919. március 21-én az ország még magyar kézen maradt részében a kommunisták ragadták magukhoz puccsal a hatalmat.
1990. március 15-étől a haderő hivatalos neve Magyar Honvédség. [4] Magyarország – a volt Varsói Szerződés tagországai közül elsőként – 1996. január 29-én jelentette be hivatalosan csatlakozási szándékát a NATO-hoz. 1997. július 8-án a NATO madridi csúcstalálkozóján a szövetség állam- és kormányfői úgy határoztak, hogy Csehországot, Lengyelországot és Magyarországot csatlakozási tárgyalásokra hívja meg. 1999. március 12-én Magyarország felvételt nyert a NATO-ba. Az Országgyűlés 2004 novemberében módosította az alkotmányt a sorkötelezettség felfüggesztésével kapcsolatban, ettől kezdve a Honvédség állományát békében kizárólag hivatásos és szerződéses katonák, köztisztviselők, valamint honvédelmi alkalmazottak (2018-ig közalkalmazottak)[5] alkotják. A Magyar Honvédség összlétszámát az Országgyűlés 2013. májusi határozatában 29 700 főben maximálta. Ebből összesen 8845 altiszt és 5690 tiszt lehet a hadseregben. Az összlétszám legfeljebb 30 százaléka lehet a legénységi állomány. A civil kormánytisztviselők, közalkalmazottak és egyéb munkavállalók köre a honvédségi összlétszám maximum negyede lehet.