Dr. Serédi Jusztinián: A Xxxiv. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus Emlékkönyve (Szent István Társulat, 1938) - Antikvarium.Hu

Vasárnap Budapesten kezdetét vette az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus. Utoljára 1938-ban adott otthont az Oltáriszentség ünneplésének a magyar főváros; érdemes felidézni néhány emlékképet az akkori kongresszus megnyitásáról. A 34. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus 1938. május 25-én, áldozócsütörtök előtt egy nappal, a Hősök terén megtartott ünnepi gyűléssel vette kezdetét, amelyen beszédet mondott Serédi Jusztinián bíboros, esztergomi érsek és Eugenio Pacelli bíboros-államtitkár, pápai legátus is. Pacelli bíboros – akit alig egy évvel később, XI. Pius pápa halála után, a konklávé pápává választott, s aki XII. Pius néven kormányozta az Egyházat 1958-ban bekövetkezett haláláig – két nappal korábban, hétfőn érkezett Magyarországra. Az 1938-as budapesti kongresszus kezdete előtt egy nappal, kedden este, a városligeti Ünnepi Csarnokban ünnepélyesen köszöntötték a pápai legátust. A kormány nevében Kánya Kálmán külügyminiszter beszélt, őt követte Szendy Károly, Budapest polgármestere és gróf Zichy János, az Actio Catholica társelnöke.

• Eucharisztikus kongresszus 1978 relative
• Eucharisztikus kongresszus 1988 عربية ١٩٨٨
• Eucharisztikus kongresszus 1988 عربية
• Eucharisztikus kongresszus 1988 relatif

Eucharisztikus Kongresszus 1978 Relative

A találkozók az első években vagy Franciaországban, vagy francia nyelvterületen voltak, csak a két háború közötti időszakban jutott el minden kontinensre a kongresszus. Közép-Európában két kongresszust tartottak: 1912-ben Bécsben és 1938-ban Budapesten. [1] Eucharisztia (magyarul oltáriszentség) a katolikus hittan egyik központi fogalma. A keresztény eucharisztia alkalmával megszentelt kenyér (és időnként bor), amelyet szentségimádás vagy szentáldozás céljából az ún. tabernákulumban őriznek. A római katolikus hittétel szerint a Jézus Krisztustól alapított hét szentség között a legfölségesebb, mert benne maga Jézus Krisztus van jelen a kenyér és bor színe alatt a lélek táplálására. Az oltáriszentség a misével létesül, transsubstantiatio, azaz átlényegülés által; a kenyér és bor lényege Krisztus testének és vérének lényegévé változik a színek megmaradása mellett. Eucharisticum. Legende von den lieben Heiligen des glorwürdigsten, wunderbalichen Sakramentes című könyv illusztrációja (PTE EKTK Klimo Könyvtár) Az első magyar nemzeti eucharisztikus kongresszust 1928-ban tartották Budapesten.

Eucharisztikus Kongresszus 1988 عربية ١٩٨٨

Továbbá jelen volt a teljes magyar püspöki kar Serédi Jusztinián vezetésével és Szendy Károly, Budapest székesfőváros polgármestere is. Az üdvözlőbeszédek után az egyháziak a Mátyás-templomba mentek, ahol Montini helyettes államtitkár felolvasta XI. Piusz pápa brévéjét, ami Pacelli bíboros legátusi kinevezéséről szól. Ekkor még senki sem tudhatta, hogy két leendő pápa járt Budapesten, hiszen Eugenio Pacellit 1939-ben, Montinit pedig 1963-ban választották meg Róma püspökének (Pacelli a XII. Piusz, Montini a VI. Pál nevet vette fel). Világító IHS-felirat a Gresham-palota előtt a Ferenc József (ma Széchenyi) téren 1938-ban (Fotó: Fortepan/Új Ember hetilap) A Széchenyi István (Ferenc József) tér, háttérben a Gresham-palota. A felvétel az Eucharisztikus Világkongresszus idején készült 1938-ban (Fotó: Fortepan) Másnap, május 24-én egy fogadást tartottak a pápai küldöttség tiszteletére, amelyen Pacelli bíboros szavai után Balla Sándor, egy százéves alföldi magyar felállt egy dobogóra, és a következőt mondta a legátusnak: "Áldott, aki az Úr nevében jő, hozsanna a magasságban!

Eucharisztikus Kongresszus 1988 عربية

– Ezt énekeli a magyar földdolgozó, sokat szenvedett népe. Így köszönti azt, aki a mi Urunk Jézus földi helytartójának, Szent Péter utódjának követségében jött mihozzánk. A mindennapi kenyérért verejtékező földmíves nép hűséges katolikus hitéhez. Hisszük és valljuk, hogy a mi Urunk Jézus Krisztus jelen van a legméltóságosabb Oltáriszentségben, és ezt a kincset a Római Katolikus Egyházra bízta. De azt is hisszük és valljuk, hogy a földön szántott barázda, az elvetett mag, a mindennapi kenyérért csorduló verejtékünk közelebb visz minket a teremtő Istenhez, közelebb visz az Oltáriszentséghez. Jézus Krisztus azzal tüntetett ki minket, földmíves népet, hogy a mi kezünkből kikerülő kenyeret választotta palástjának. Erről a hitről teszünk itt tanúságot Szentséges Atyánk követe előtt. Ezt hoztam el a föld népének nevében. Fogadja ezt a hitvallásunkat, mint katolikus magyar lelkünk legdrágább ajándékát. Áldja meg a szentségi Jézus minden lépését! Dicsértessék az Úr Jézus Krisztus! " A Hősök tere volt az Eucharisztikus Világkongresszus legfőbb helyszíne 1938-ban (Fotó: Fortepan) 1938. május 25-én szakadó esőben kezdtek el gyülekezni az emberek a Hősök terén.

Eucharisztikus Kongresszus 1988 Relatif

Nem látszott semmi esély arra, hogy jobb legyen az idő. Ám déltájt nemcsak elállt az eső, hanem kitisztult az ég, és kisütött a nap is. A gyülekező 200 ezer fős tömegben fel-felhangzott Jézus Krisztus neve. Közben elfoglalták helyeiket a Szépművészeti Múzeum lépcsőin kialakított páholyban az állam képviseletében érkezett vendégek, a Műcsarnok lépcsőin kialakított páholyban pedig a fővárosi vezetők és az egyháziak kaptak helyet. Délután 5 órakor Budapest katolikus templomaiban egyszerre zúgott fel az összes harang, hírül adva országnak-világnak, hogy kezdetét vette a XXXIV. Eucharisztikus Világkongresszus. Ekkor indultak meg a katolikus főpapok a Vajdahunyad várából a Hősök terére. A nyitómisén Serédi Jusztinián a kongresszus mottójának választott "vinculum caritatis" (a szeretet köteléke) értelmét fejtegette. Pacelli bíboros megáldja a Hősök terén összegyűlt híveket (Fotó: FSZEK Budapest-képarchívum) Pacelli bíboros beszédében megemlékezett a magyar nemzet történelméről, illetve kiemelten foglalkozott Magyarországgal, amely szerinte a kereszténység védőbástyája volt, és az is maradt.

Fővárosi Közöny, 1938. március 11. 393–396. p. [20] Gergely 1988. 111–112., 115. A fővárosnak a szervezésben betöltött szerepéről és a pénzügyekről ld. Csombor 2020. 68–73. p. [21] Magyarország, 1938. május 25. 5–6. p. [22] Az Est, 1938. február 25. 5. p. [23] Példaként ld. : Esti Kurír, 1938. május 6. 12. p., 1938. május 14. p., [24] Jó bepillantást nyújtanak ebbe a május 28-i éjszakai mise leírásának jelzői: "felejthetetlen, grandiózus kép", "Budapest fölött mára virradóra a hit csillaga volt a hajnalcsillag", "minden ünnepséget meghaladó magasztos ünnepség". Az Est, 1938. május 29. 7. és Esti Kurír, 1938. 3. p. [25] Példaként a Kongresszus eseményeinek leírásakor ld: Esti Kurír, 1938. május 26. május 28. 1., 3–5. p. [26] Az Est, 1938. március 5. 4. p. [27] A német nyelvű röplapokban, amelyeket a magyar katolikusok nevében írtak és Németországba szántak (Esti Kurír, 1938. január 30. 2. ), üdvözölték azt a döntést miszerint a pápának a birodalmi érdekek elleni megnyilatkozásai ürügyén lehetetlenítették el a német katolikusok elutazását a Kongresszusra.