Kocsis Cakli, Magyar Bicska - Bicskák, Kések - Árak, Akciók, Vásárlás Olcsón - Vatera.Hu

A termékeik jó minőségű, rozsdamentes acélból készülnek, a nyélhez többnyire szarvasagancsot, de rendelésre többféle egzotikus fafajtát is felhasználnak. Hozzátette, egyre nagyobb az érdeklődés a termék iránt Magyarországról is, de a román vidékekről is keresték már azzal őket, hogy nekik igazi székely bicska kell. A külföldön élő magyar emberek is elég gyakran rendelnek tőlük, ilyenkor a szállítás postai úton történik, bárhová elküldik az igényelt terméket. Kés | Magyarok Vásártere. Mint minden kézművesterületen, természetesen itt is adódnak különleges kérések, melyek vegül érdekes történetek alkotóelemeivé válnak. Egy ilyen történetet mesélt el Hunor: – Egy étterem keresett meg, hogy olyan fogást szeretne felszolgálni, amit székely bicskával kellene elfogyasztani. Annak ellenére, hogy egy ötletes dolognak tartottam, mégis le kellett beszélnem erről őket, mivel egy étteremben nem előnyös összecsukható bicskát használni. A rugó a sok mosogatástól hamar megbarnul és a zsír bekerül az apró résekbe, ami nehezen takarítható.

• Kés | Magyarok Vásártere

Kés | Magyarok Vásártere

Tóth Árpád – népi iparművész, késes és köszörűs Szerző: | máj 28, 2019Tóth Árpád – népi iparművész, késes és köszörűs Kizárólag kiváló minőségű, kézműves technikával készítjük hagyományos bicskáinkat (pl. : kismaskara, nagymaskara, fejesgörbe, náder bicska, juhászbicska, szalonnázó, oltókés, arató bicska, gráci bicska, kis női... Tarjányi József – késes népi iparművész Szerző: Magyarok_Vasartere | máj 27, 2019Tarjányi József – késes népi iparművész Kések, bicskák (zsűrizett termékek) széles választékban, garanciával! Kések, ollók élezése. Egyedi megrendelések vállalása. Elérhetőségek: 6640 Csongrád, Kis u. 2. +36 30 310 3969 Polyák Imre – késes, népi iparművész Szerző: Magyarok_Vasartere | máj 22, 2019Polyák Imre – késes, népi iparművész Kiváló minőségű, német anyagból készítek kiskéseket, nagykéseket (csontozó, szúró, bontó, szeletelő, kenyérvágó, filéző, tésztavágó, eperlevél-vágó, falatázó stb. )

Táncsics Mihály a XIX század elején Fejér megye déli részén, Nagyvenyimen lóhajtó gyerekként segített édesapjának a gabona nyomtatásánál. Életpályám című könyvében említette, hogy a nyomtatásból hazafele menet, Sárosdon a kovácsműhelyből egy szép bicskát lopott el, amit a Dunántúlon fehérvári bicskának neveznek. Jókai Mór a Vasárnapi Ujságban 1856-ban megjelent Hogyan mulat a magyar nép piros pünkösd napján? 2. A pünkösdi királyné című cikkében a suhanc a csizmaszárból fehérvári bicskát rántott elő. Jókai Az új földesúr (1862) című regényének cselekményébe is beleszőtte a fehérvári bicskát. Bicskatípusok a Szent István Király Múzeum néprajzi gyűjteményéből. Balról jobbra: sántázó, rácbicska, náder, fejesgörbe, maskaraFotó: múzeum Ballagi Károly és Király Pál 1877-ben napvilágot látott földrajzi munkájukban ezt írták Székesfehérvárról: "Kézmívesei számosak s közülük sokan posztót, pokrócot, kordovánt, bicskát készítenek. " Benedek Elek A béka című meséjében a keservesen vonító sárga kopónak "akkora tövis van a lábában, mint egy fehérvári bicska. "