József Attila : Születésnapomra Verselemzés - Irodalom Órára József Attiláról

Mint említettem, megközelítésem nyelvészeti érdekeltségű. Nem kifejezetten stilisztikai a stilisztika azon értelmezésében, amely a maga tárgyát etimologikusan, azaz nyelvi stílus vizsgálatát középpontba helyezve határozza meg. József attila születésnapomra elemzés. Az itt 124 tárgyalt kérdések ugyanis csak közvetett módon hozhatók kapcsolatba a nyelvi stílus mibenlétére vonatkozó kérdésekkel. E megközelítés sokkal inkább azzal a stilisztikaértelmezéssel mutat hasonlóságokat, amely a stilisztika keretében irodalmi szövegek nyelvészeti elemzését tűzi ki célul (vö. Short 1994: 170). Ennek ellenére azonban nem akarom elkötelezni magam a stilisztika utóbb említett felfogása mellett, csupán azt hangsúlyozom, hogy a lírai alkotásokban reprezentálódó én-te viszony, illetve viszonyok vizsgálatát nem a stílus problémájára összpontosítva, hanem pragmatikai és szövegtipológiai szempontokat érvényesítve kísérlem meg. A megközelítés nyelvészeti jellegének hangsúlyozásával továbbá azt is világossá kívánom tenni, hogy a tárgyalt jelenséget más kiindulópontból közelítem meg, mint az irodalomtudományi érdekeltségű poétikai vizsgálatok, amelyek az esztétikai tapasztalatszerzés problémája felől közelítenek a beszélői szerepekhez.

• József attila eszmélet elemzés
• József attila elégia elemzés
• József attila születésnapomra verselemzés

József Attila Eszmélet Elemzés

Amikor az Ómagyar Mária Siralom keletkezett, egyaránt az anya és a szűz paradigmája jellemezte az európai és a magyar kultúrát. Orvos antropológus szerint ezt a paradigmát mára felváltotta a meddő kurva paradigmája. A szüzesség és az anyaság ideáljának helyébe lépett a karjaiban ölebet dajkáló popénekes idolja az általános iskolás gyermekek ünnepségén a parlament épületében, míg a középkorban volt idő, amikor Máriát, Jézus anyját nem volt szabad, csak gyermekkel a karján ábrázolni. Minden kultúrára jellemző, hogy az élet mélységes fordulatait milyen eufemisztikus vagy kakofemisztikus kifejezésekkel nevezi meg. Egykoron a házasságban élő nő asszony, azaz úrnő, királynő és feleség volt a magyarban, ma férjezett nő. József attila eszmélet elemzés. A gyermeket váró nő boldog asszony volt, ma terhes nő. Valaha a gyermek áldás volt, ma teher, akárcsak az öregek és a fogyatékosok, a tehertől pedig meg kell szabadulni abortusszal, illetve aktív eutanáziával. Az anya elveszett az anyagiasságban, a mater a materializmusban. A szűz dekonstrukciója pedig az anya archetípusát roncsolja szét.

József Attila Elégia Elemzés

Az utóbbi tragédiájában a freudi fiú magának követeli a nőt nőként és anyaként feloldásul. A középkori paradigmában a szűz és az anya kulturális paradigmája érvényesült, mindkettő mint áldozatvállalás, szétválaszthatatlanul és összekeverhetetlenül. József attila altató elemzés. Az Ódában a nő és a pótanya kulturális paradigmája érvényesül, mindkettő áldozatvállalás nélkül, de szintén szétválaszthatatlanul és összekeverhetetlenül. Mindkét költemény "nyílt dráma", "az egész nagy harmóniáját kereső-kutató ember legszebb vallomása" (Tamás 1998: 178). Mindkettő "fájdalmas hősi lázadás" (1998: 180), de az Ómagyar Mária Siralom a szeretet lázadása akár az önfeladás vállalásával is (végy halál engömet, egyedüm éljen – anyát ézes fiával egyembelü öljétük), míg az Óda a tehetetlen és hisztérikus önzés lázadása az elmúlás ellen (zengem, sikoltom, / vergődve földön és égbolton). Mindkét költeményben azonos technika halad végig annyiban is, hogy a "veled történés" mindig "velem történés". Ami veled történik, az velem történik, az engem alakít.

József Attila Születésnapomra Verselemzés

szemben a Mellékdal talán … talán … talán háromszori anaforikus ismétlésével. A "kiegyensúlyozott, harmonikus családi idill" kibontakozása (N. Horváth 2000: 84) tehát hangsúlyozottan bizonytalan. Az Ómagyar Mária Siralomban az idill a mű elején röviden felvillanó múlt: Valék siralm tudatlan. Az Ódában az idill a mű végén részleteiben is felvillanó, vágyott jövő: Csobog a langyos víz, fürödj meg! Ime a kendő, törülközz meg! Sül a hús, enyhítse étvágyad! Ahol én fekszem, az az ágyad. Az Ómagyar Mária Siralom a "szerelmetes" anya odafordulása fiához. Az Óda mint anyját a gyermek hasonlatát és édes mostoha metaforáját kulcskifejezésekként kiemelve nem más mint a szerelmes férfi/fiú odafordulása a nőhöz, aki a kulturális paradigma szerint még potenciálisan anya, illetve a freudi paradigma szerint anyakomplexust kielégítő nő. József Attila Születésnapomra című versének elemzése. Az előbbiben anya szólítja meg fiát, az utóbbiban a férfi/fiú szól a szeretett nőhöz mint anyához. Az előbbi drámájában és drámai megszólításaiban az anya vállalná fia helyett is vagy vele együtt a szenvedést: kegyüggyetük fiamnak, ne légy kegyelm magamnak.

Igaz, ezt követően a vers menete, gondolati íve rokonná válik: a költő szembekerül egy vers miatt a hatalommal, gúnnyal idézi a hatalom képviselőjének szavait, majd az eltanácsolás tényét egy morális jóvátétellel ellensúlyozza: azért én mégis azt teszem, amit én akarok. Sőt, az "egész népemet fogom taní-tani" morálját ismétli meg itt is a vers befejezése: "A világ így ér végire, / de rajta hagytam némi le- / nyomat / omat. " A vers címe csak finom eltávolítást jelez a hagyományindító verstől: elhagyja a határozóragot, amivel azt jelzi, hogy nem alkalmi versként, nem alkalomra született műként határozza meg magát. A versforma dekonstruálása már erőteljesebb: az eredeti forma legfontosabb összetevőit néhol követi, néhol azonban szándékosan eltér tőlük. Az alapvetően szabályos jambikus vers a 2. versszakban kap egy hatalmas ritmikai pofont (szakszerűbben megfogalmazva: a 2. versszak második sora a vers egészének ritmusától alapvetően eltér, azt megkérdőjelezi). József Attila: Születésnapomra | Kárpátalja. A diplomákat lobogtató sor első felét értelmezhetjük ugyan úgy, mint egy trochaikus félsort, de ehhez már sok jóindulat kell.