Elidegenítési És Terhelési Tilalom Öröklési Jog Biztosítására
Xxl Autókereskedés TatabányaHitellel terhelt ingatlan elajándékozása csak a jogosult bank hozzájárulásával lehetséges, ugyanis e nélkül – az elidegenítési és terhelési tilalom miatt – az ajándékozási szerződés érvénytelen. Van egy ház, amit nagyon szeretnék megvenni. Édesanyám 60%-al rendelkezik, a maradék 40% pedig az édesapámé volt, de mivel nem fizetett gyerektartást, igy az ő része állítolag a 3 gyermeke nevére került. A gond az, hogy az "apai"részen van egy csomó adóság, amit mi nem is tudunk hogy honnan van, drága apukánk hogy szerezte. Mit jelent, ha egy ingatlanra elidegenítési és terhelési tilalom került bejegyzésre? - Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda - Megbízható Ügyvédi Iroda - Polgári jog - Jogi tanácsadás, jogi képviselet, ügyvéd, ügyvédi iroda. Ezen tartozások miatt többször árverezni akarták a házat, ami mindig sikertelen volt, mert nem kellett olyan áron senkinek, hogy egy 3 gyerekes anyuka utcára kerüljön, aztán ezek elmúltak. Most ezt a házat szeretném ha a tulajdonomba kerülne, de nem tudom mi lenne a legjobb megoldás rá? Gondolkodtunk azon, hogy anyukám elajándékozza nekem, de kérdés hogy a földhivatalnál jegyzett-édesapám nevén lévő-tartozás mellett is el lehet e ajándékozni, és ha igen, azt a tartozást ami a földhivatalnál van, lehet- e részletben fizetni?
Mit Jelent, Ha Egy Ingatlanra Elidegenítési És Terhelési Tilalom Került Bejegyzésre? - Kocsis És Szabó Ügyvédi Iroda - Megbízható Ügyvédi Iroda - Polgári Jog - Jogi Tanácsadás, Jogi Képviselet, Ügyvéd, Ügyvédi Iroda
tartási szerződés, Debrecen, öröklés, végrendelet, öröklési szerződés, eltartási szerződés, eltartó, eltartott, tartási jog, elidegenítési és terhelési tilalom +36 (20) 4-879-829 Tartási szerződés vagy öröklési szerződés? Három részből álló cikksorozatom célja a tartási és öröklési szerződések bemutatása. A sorozat első részében az alapfogalmakat és a legfontosabb különbségeket tisztáztuk. A mai bejegyzés a tartási jog ingatlan-nyilvántartási bejegyzésével, a tartásra jogosult javára kikötött elidegenítési és terhelési tilalommal, illetve a két szerződéstípusra irányadó formai szabályokkal foglalkozik. "Tartási szerződés alapján a tartásra kötelezett a tartásra jogosult körülményeinek és szükségleteinek megfelelő ellátására, illetve gondozására, a tartásra jogosult ellenérték teljesítésére köteles. " (Ptk. 6:491. § (1) bekezdés) "Öröklési szerződésben az örökhagyó a vele szerződő felet a magának, illetve a szerződésben meghatározott harmadik személynek nyújtandó tartás, életjáradék, illetve gondozás ellenében – vagyona, annak egy meghatározott része vagy meghatározott vagyontárgyak tekintetében – örökösévé nevezi; a másik fél kötelezettséget vállal a tartás, életjáradék, illetve gondozás teljesítésére.
Ugyanez vonatkozik a cselekvőképességet korlátozó, illetve kizáró gondnokság alá helyezett személyek ügyleteire, ugyanis a Ptk. 16. § (1) bekezdés a) és c) pontjai alapján a cselekvőképtelen személy gondnoka, korlátozott cselekvőképesség esetén pedig az érintett személy és gondnoka jognyilatkozatainak érvényességéhez a gyámhatóság jóváhagyása szükséges, ha a jognyilatkozat a gondnokolt tartására, ingatlantulajdonának átruházására vagy bármely módon történő megterhelésére vonatkozik. 50 2010. 1-2. szám A tartási szerződésnek nem érvényességi kelléke, hogy az eltartott a tartás fejében ellenszolgáltatást nyújtson, így nem kizárt az, hogy a tartás ellenérték nélkül történik. Többnyire azonban a tartási szerződéseket visszterhesen, ingó, vagy ingatlan vagyontárgy szolgáltatása ellenében kötik, ezen belül is talán a leggyakoribb ellenszolgáltatás az, hogy az eltartott – tartása fejében – a tulajdonában levő ingatlant ruházza át az eltartóra. Tartási szerződés esetében – ellentétben a későbbiekben tárgyalandó öröklési szerződéssel – az ellenszolgáltatás – az ingó, vagy ingatlan vagyontárgy – a szerződés megkötésének időpontjában megy át az eltartó tulajdonába.