Bécs Ostroma 1683
Elmű Minősített TervezőDe a nagyvezír elmulasztotta a kedvező alkalmat s a helyett, hogy a herceget megverje, csupán a föld népét sújtotta. Vagy 500 községet fölperzseltetett, ellenben a fölmentő seregek felvonulását meg sem próbálta akadályozni. – Augusztus 22-én tisztelgett táborában Apaffy, ki nem szívesen indult ki Erdélyből, melyen a tatárság a tavasszal vonult át a török táborba. "Aperte nem rabolt ugyan, de csak elég kár esett az országban. Apaffynak ez is okul szolgált, hogy késleltesse indulását. Bécs ostroma. De ismételt szigorú parancsra július 8-án indult el Apahidáról; augusztus 13-án érkezett Győr alá, hol seregét visszahagyva, néhány század magával a bécsi táborba ment. A nagyvezír szívesen látta, de már másnap Győr alá küldte vissza. Ellenben Thökölyt hadaival augusztus 27-én sürgősen táborába rendelte. De a fejedelem késett, mert ekközben János király felajánlotta neki közvetítését az udvarnál. " Ezalatt Károly herceg Jedlerseenél elfoglalt központias állásában minden tőle telhetőt megtett, egyrészt, hogy a tatárok portyázásainak határt szabjon, másrészt, hogy folytonos kisebb vállalatok által a Bécset ostromló törököket nyugtalanítsa.
Bécs Ostroma
Apafi félt, hogy a törökök számára értékes szolgálatokat tett Thököly, aki az 1682-es hadjáratban területeket és tekintélyt szerzett, a Bécs elleni siker esetén megkaphatja a törököktől az Erdélyi Fejedelemséget is. A lavírozó Apafi, aki ismerhette a szultán elítélő véleményét az ostromról, bírálta Kara Musztafának Bécs elfoglalására irányuló haditervét. 1683 bécs ostroma. A nagyvezír erre visszaküldte őt és csapatát Győrbe, a Rába hídjainak őrzésére, így elkerülte az ostromban való aktív részvételt. [28] Augusztus 24-én Lotaringiai Károly herceg csapataival a Jedlesee melletti táborból a Duna bal (északi) partján felfelé indult (északnyugatnak), a csapatösszevonásra kijelölt Tulln városa felé. Alig 5 km megtétele után, Bisambergnél oszmán csapatok és magyar felkelők állták útjukat, de a császári lovasság megtámadta és szétszórta őket. Ugyanezen a napon, 24-én, a Duna jobb (déli) parton a janicsárok ismét megkísérelték elfoglalni a megerődített Klosterneuburgot, hogy támaszpontként használhassák a Duna felől várt felmentő hadsereg ellen.
Az 1683. Évi Nagy Török Hadjárat Története: Bécs Ostroma - Körkép.Sk
Mehmed szultán Kara Musztafa pasa nagyvezírre ruházta a főparancsokságot. Az 1683. évi nagy török hadjárat története: Bécs ostroma - Körkép.sk. Lotaringiai Károly herceg osztrák csapatokkal ostrom alá vette Érsekújvárt, hogy megpróbálja a Duna bal partja felé téríteni az oszmánokat, de hamarosan, június 9-én félbehagyta az ostromot és visszavonult Győr felé. Június 13-án az oszmán csapatok átkeltek az eszéki hídon. A híd nem bírta el a nehéz hadfelszerelést, ezért a török utászok új hidat építettek. Székesfehérvárra érve a nagyvezír ismertette vezérkarával, hogy a hadjárat célja Bécs birodalmi székváros bevétele.
A krími tatár lovasság 40 000 főnyi kontingense a mai Scharndorf falu táján utolérte a visszavonuló császári dragonyosokat. Kezdeti zavar után Lotaringiai Károly hadrendbe tudta állítani csapatait és támadást indított. A jobbszárnyra Sachsen-Lauenburg, Taaffe und Rabatta tábornokokat, a balszárnyra Badeni Lajos őrgrófot, Mercy tábornokot és Pálffy János Károly (1645–1694) vértes ezredét állította. (Ebben szolgált Pálffy ezredes unokaöccse, Pálffy János, a későbbi nádor). Az összecsapásban 200 tatárt öltek meg, a többi elmenekült. A császáriak 60 embert vesztettek, köztük az ifjú Aremberg herceget és Louis-Jules de Savoie-Carignan (1660–1683) ezredest, Savoyai Jenő herceg testvérbátyját. [20] Július 7-én, a csata napján Lipót császár és családja elmenekült Bécsből. A Duna mentén nyugat felé mentek, Korneuburgon, Melken és Linzen át Passau felé. A császár távozásának gyakorlati politikai okai is voltak, a Német-római Birodalomtól felmentő hadseregeket kellett kérnie. A császári udvarral együtt 80 000 lakos is elhagyta a fővárost.