Csokonai Vitéz Mihály: Lilla (Magyar Helikon, 1963) - Antikvarium.Hu
Megyei Közgyűlés Választása 2019Közben szerelmét a szülei hozzáadták egy gazdag kereskedőhőz. Csokonait mély megrázkódtatással fogadta a hír, mely öszeomlatta reményeit. Még mindig szerelmes volt Juliannába, de szívét boldogság helyett a szomorúság és a magány kezdte betölteni. Ebben az időszakban a költő lekivilágát leginkább "A reményhez" című mű mutatja meg. A vers tulajdonképpen a Lillához fűződő szerelem történetét, a boldogság keresésének fázisait mutatja be. A reményt csak az első és az utolsó versszakban szólítja meg és ez keretet alkot a történet leírása körg. Az életet egy allegórikus kép, egy kert helyettesíti. Csokonai vitéz mihály dorottya. A változást az évszakok váltakozásához köti. Ezeknek a természeti elemelnek a választása a költő természet-imádatából adódhatott. A boldog szerelem leírását a második versszakban találhatjuk. A tavasz általi megújulás és Lilla viszonzot szerelme a költő boldogságát mutatja be ("Egy híjját esmértem örömömnek még: Lilla kezét kgrtem, S megadá az ég"). Élete, művészete ebben az időszakban – ugyanúgy mint a kert – felvirágzott.
Csokonai Vitéz Mihály Lille 1
Dalai eleinte kéziratos másolatokban és énekelve terjedtek. 1794-ben tógátus diákként a poétai osztály tanítója lett, a szabadban tartott órát diákjainak, énekre, táncra, színjátszásra is rávette őket. Emiatt és talán jakobinus kapcsolatai miatt is kizárták a kollégiumból. 1795-ben Pestre ment, itt találkozott Virág Benedekkel és Dugoniccsal, összeállított egy verseskötetet is, amelyet nem tudott kiadatni, csak hét verse jelent meg belőle Kármán József Uránia című folyóiratában. Csokonai vitéz mihály lille 1. Egy ideig a sárospataki jogakadémián tanult, majd Pozsonyban, az országgyűlésen keresett támogatót műveinek kiadásához, de csak az általa szerkesztett Diétai Magyar Múzsa füzeteiben tudta megjelentetni írásait. Komáromban lapot akart alapítani, de kudarcot vallott. Itt ismerkedett meg 1797 márciusában Vajda Juliannával, egy gazdag kereskedő leányával, akit költeményeiben Lillának nevezett. A lányt csak azzal a feltétellel ígérték oda neki, ha állandó megélhetést szerez. Mire visszatért Komáromba, Lillát máshoz adták feleségül.
Csokonai Vitéz Mihály Lilla And The Birds
Földinek ugyanis a szép pályához adatott egy gyönyörű feleség is. Ragyogó és hűtlen asszony. A kikapós Weszprémi Julianna megkeserített férje életét. Hát mikor a mester rádöbbent, hogy a nála sokkalta nagyobb tehetségű tanítványa vált szerelmi vetélytárssá! S nem is viszonzatlanul... A Juliskához írt versek sorsa azonban hasonló lett a Róza-versekéhez: a Lilla-dalok darabjai közé kerültek. Talán erre utal a Reményhez híres sora is: "Kedv! Remények! Lillák! / Isten véletek! " Verseiben Lilla valóban nem egyetlen asszony. Vajda Julianna Csokonai 1797-ben Komáromban ismerkedett meg Vajda Júliával. Viszonzott és beteljesült szerelem volt az övék. A gazdag kereskedő apa azonban nem jó szemmel nézte, hogy lánya egy nincstelen, éhenkórász poétához kívánja kötni életét. ********************************** ************************************ [1797. Csokonai Vitéz Mihály: Lilla (Érzékeny dalok) | könyv | bookline. október 21. ] Budapest, 1926. február 14. Szép Kegyes! Mihelyt vettem boldogító kezecskédnek sorait, azonnal az öröm ezer édes érzésekkel lepte meg tusakodó szívemet, s azonnal kiindúltam Komárom földéből.
De ekkor születik első hazafias tárgyú költeménye a Rákos nymphájához is, melynek folytatása lesz majd a Rákos, a Hymnus, végül a Zrínyi (két) éneke", s kísérletezik a románccal és a balladával. De ugyancsak ennek a péceli időzésnek a terméke a Felelet a Mondolatra című válaszpamflet, melynek Sze- 144 mere ötletei nyomán Köleseyre valószínűleg a kidolgozás hárult. Pécelről utazva jut véglegesen Csekére oda, ahol (amint egy levele tanúsítja) Petőfinek a Tiszában megörökített képe tárult elé, de ahol a természettől tápot nyerve tör rá magánya. Csokonai Vitéz Mihály: Lilla. Érzékeny dalok. S itt lesz pályájára előbb többek között recenziókkal (Csokonairól és Berzsenyiről), illetve költeményekkel (Szép Lenka, Rákos, Bú kél velem..., Dobozi, Bordal, Csolnakon) bizonyíthatóan jellemző az alkotói munkakedv, majd itt jut el a Hymnus és a Vanitatum vanitas által jelzett, költészetében mutatkozó kétféle történelem- és hazaszemléletig. Kölcsey lírájában a Hymnus valóban fordulópont, már nem a múlt és a jelen szembesítését fogalmazza meg, hanem a nemzetet és a hazát illető sorsproblémát, a múlt és a jelen mögé tekintve szól a hazáról mint emberi és nemzeti eszményről.