Református Egyház Egy Százalék Az
Velencei Tó Hotel HeliosA másik fontos pont a szocializmus térnyerése, ami további két szempontot von maga után: a szocializmus ideológiai bázisával szemben állt a vallásosság, így az azzal kapcsolatos intézmények, foglalkozások degradálódtak, ez is oka annak, hogy egyre kisebb lett a férfilelkészek száma. Másrészrõl a szocializmusban "nem létezhetett" nemi diszkrimináció, ezért elvárták, hogy azokat a bizonyos indexeket az egyház is hozza a "kötelezõ" férfi-nõi arányszámokat illetõen (ilyen módon kerülhettek ki nemzetközi konferenciákra lelkésznõk, ahol aztán megismerkedhettek alternatív egyházi mozgalmakkal). A nõk helyzete szempontjából pozitívnek tartott változásokat valójában kényszer szülte, mint láthatjuk, korántsem a társadalom (egyház) belátó ereje. Az egyházban a vezetõ funkciókat továbbra is férfiak látták el (elsõsorban a városi nagy gyülekezetekben, az egyházmegyék élén és az egyházkerületekben), a nõk a vidéki elszórt kistelepüléseken lettek/lehettek lelkészek. Nagy Antal Mihály (1982: 14) megfogalmazásában ragadhatjuk meg a legjobban a jellemzõ feszültségeket, ami világi és egyházi élet, tradíció és modernitás, nõi és férfi mivolt között húzódik: "Hogyan is érezhetné magát otthon az egyházban az a nõ, aki már abban nõtt fel, hogy a társadalom megbecsüli, minden munkát végezhet, minden tisztséget betölthet, az egyházban pedig alacsonyabb lényként kezelik - a Bibliára hivatkozva?! Református egyház egy százalék jel. "
Református Egyház Egy Százalék Jel
cikkét, a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvényt (a továbbiakban: Ehtv. ), a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1991. évi XXXII. törvényt (a továbbiakban: Etv. ), az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV. törvényt (a továbbiakban: Eftv. ), valamint a Magyarországon működő más bevett egyházakkal kötött megállapodások rendelkezéseit figyelembe véve, alkalmazva és azokkal összhangban szabályozza a Felek kapcsolatát. 1821/2017. (XI. 9.) Korm. határozat Magyarország Kormánya és a Magyarországi Református Egyház közötti Megállapodás megújításáról és az azzal összefüggő feladatokról - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye. (5) A Felek megállapítják, hogy az állam és az egyház viszonya a rendszerváltozáskor új alapokra helyeződött. Ennek megfelelően a korábbi ideológiai szembenállás helyett a vallásszabadság biztosítása, valamint az egyház önállósága, az államtól való különvált működése mellett a partneri, kölcsönösen felelős együttműködés időszaka jött el. (6) A Kormány nagyra értékeli az Evangélikus Egyház történelmi hagyományait, a nemzet megmaradásáért, valamint erkölcsi és szellemi felemelése érdekében tett, hitéből és lutheránus teológiai meggyőződéséből fakadó erőfeszítéseit, a híveinek sorában jelentős számú magyarországi szlovákok, németek és a többségi nemzet békés együttélése érdekében kifejtett tevékenységét, részvételét a magyar szabadságküzdelmekben, az ország polgárosodása és az európai kultúrába való bekapcsolódása terén vállalt szerepét, szolgálatát a nemzet identitásának és kultúrájának megőrzése és fejlesztése érdekében.
| Ki tartja fenn az egyházközséget? Gyülekezetünk gazdasági életéről Egyházközségünk vezetősége, a Presbitérium az anyagi alapokat, a bevételeket és azok felhasználását éves költségvetésben írja elő. Sokan úgy gondolják, hogy az egyházközségünk valamiféle állami támogatásból, vagy központi juttatásokból szerzi a kiadások fedezetét. Pedig ez nem így van! Ózdi Református Egyház Öregotthona Alapítvány, Ózd - adó 1% felajánlás. azt tudjuk felhasználni, amit egyháztagjaink befizetnek perselypénz, egyházfenntartói járulék, vagy ahogy régen mondták "egyházadó", vagy külön céladomány formájá egyházfenntartói járulék fizetésében nagyok az eltérések. Egyházkerületi elvárás a jövedelem 1 százaléka, tehát a minimálbér szerint számolva havi hatszáz forint körüli. Nem is a fizetett összeggel van gond, hiszen többen ennél lényegesen többet fizetnek, hanem azzal a sok egyháztaggal, akik évek óta nem járulnak hozzá az egyházközség kiadásaihoz. Pedig egyházközségünk kiadásai is egyre növekednek ugyanúgy, mint a háztartásokban. Ingatlanainkat is fenn kell tartani. Jelenleg folyik, egyházkerületi hitel felhasználásával, lelkészünk és jó néhány presbiter, egyháztag szorgalmas munkájával a lelkészi hivatal és lakás szükségszerű statikai megerősítése és ezzel együtt a tető szigetelése, a tetőtér beépítése.