Náray Szabó István Medgyaszay
Kontaktlencse Hány Éves Kortól AjánlottA Magyarnak lenni könyvsorozatban is olvashatjuk vélekedését arról, hogy ő itthon van otthon. Gondolkodásmódjáról úgy nyilatkozott, hogy amatőr filozófusról lévén szó, több nézetet is megismert, magát pedig egyszerűen racionális beállítottságúnak tartja. Édesapja vegyészprofesszor volt, kalandos életéből is kaptunk ismertetést. A laikusok számára egyértelmű lenne a kémiához fűződő viszonya, ő azonban nem apjához köti a kémia iránti szenvedélyét. Tanárait emelte ki, mint a kíváncsiság magjának elhintőit. Apjához hasonlóan ő is készített kémia tárgyú tankönyvet. Náray-Szabó István: Kémia (Műszaki Könyvkiadó, 1973) - antikvarium.hu. Végezetül megtudhattuk, hogy fő kutatási területe, az elektrosztatikus enzim katalízis. Elméleti kémikusként a hazai gyógyszergyártás egyik kiemelkedő üzemében dolgozott. Az előadás utolsó szakaszában kitért a Szent István-tervre is, mely az egészségüggyel, az oktatással és a kultúra kérdéskörével foglalkozik. Az egyik fő üzenete, hogy nem az ember van a gazdaságért, hanem a gazdaság van az emberért. A kultúrát pedig hosszú távú befektetésként definiálta, és kiemelte szerepét.
Náray Szabó István Medgyaszay
[antikvár] A. Sz. Ginzburg, Baticz Sándor, Beck Iván, Bereznai Tamás, Bognár Rezső, Boksay Zoltán, Borsos Klára, Burger Kálmán, Csányi László, Cserhegyi Andor, Déri Márta, Dobis Ottó, Erdey László, Farkas József, Farkas Loránd, Fejes Pál, Földiák Gábor, Freund Mihály, Giber János, Gimesi Ottó, Görög Sándor, H. Weidmann, Hargittai István, Hedvig Péter, Hegedüs J. Náray szabó istván medgyaszay. András, Holló János, Horányi György, Hornyák Gyula, I. N. Glazkova, Inczédy János, J.
Náray Szabó István Kühár
Bár az MTA levelező tagja 1948-ban a koncepciós pere miatt kizárták, majd az MTA közgyűlése rehabilitálta 1989 májusában, így kizárását visszamenőleg érvénytelenítették. 1953-tól az Építéstudományi Intézet osztályvezetője, 1956-tól az MTA Központi Kémiai Kutató Intézet tudományos tanácsadója nyugalomba vonulásáig (1969). Ő honosította meg a kristálykémiai kutatásokat hazánkban. Foglalkozott a beton optimális kötési viszonyaival, a betonok savállóságával is. Nevéhez fűződik a saválló beton és a mozaikparketta-ragasztó eljárás feltalálása. A kémiai tudományok doktora címet 1957-ben szerezte meg. 1972-ben Budapesten hunyt el. A nárai családi mauzóleumban nyugszik, sírhelyét a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság "A" kategóriában a Nemzeti Sírkertészévé nyilvánította. Fia, Náray-Szabó Gábor vegyész, az ELTE egyetemi tanára, a MTA könyvtárának főigazgatója. 1990-ben posztumusz Széchenyi-díjjal ismerték el kiemelkedő tudományos eredményeit. Munkái: Fizikai kémia (Erdey-Grúz Tiborral és Schay Gézával) (Budapest, 1940. Náray szabó istván szabó. )
Náray Szabó István University
Itt olyan ismeretterjesztô és oktató tevékenységet folytatott, amivel nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a kristályszerkezeti kutatásoknak ma már olyan izmos gárdája van hazánkban, amely nemcsak nemzetközi tekintélyt tudott kivívni magának, hanem a kémiai kutások más ágai, valamint a vegyipar részérôl felmerülô igényeket is maradéktalanul ki tudja elégíteni. Világszerte ismert és keresett szakkönyvein kívül magyar, osztrák, német, angol, amerikai és orosz tudományos folyóiratokban [számos] tudományos dolgozata jelent meg. Ezen kívül sok népszerû és referáló tudományos dolgozatot, technikai, életrajzi stb. cikket is írt. Náray szabó istván university. A "Physikalische Berichte", [... ], valamint a "Chemises Zentralblatt" c. folyóiratoknak állandó referense volt. A külföldi vezetô szaklapok szívesen közölték, sôt kérték tanulmányait. Mintegy 40-45 alapvetô fontosságú dolgozata - 1923-tól haláláig - német, angol, francia, svájci és amerikai folyóiratokban jelent meg. Természetes, hogy ilyen széleskörû publikációs tevékenység után számos külföldi meghívásban volt része.
Pillanatképek a Náray-Szabó István akadémikus születésének 100. évfordulóján rendezett emlékülésrõl 1999. november 2. Az egész napos megemlékezést, amelyre az Akadémia Felolvasótermében és a Budapesti Mûszaki Egyetemen került sor, Kálmán Alajos nyitotta meg. "... Náray-Szabó igazi reneszánsz ember volt. Sokoldalú, finom ízlésû a mûvészetben, választékos az irodalomban, otthonos a történelem s a múlt titkaiban, és igazi homo ludens saját tudományában. Atyai szeretettel tudott simogatni egy szép porcelén kancsót, egy szép színû ásványdarabkát, de mennydörgô Zeuszként szinte porrá zúztak indulatos szavai mindent, ha valamit igazságtalannak, emberhez méltatlannak érzett. Náray-Szabó István - Szervetlen Kémia (meghosszabbítva: 3193603499) - Vatera.hu. Legnagyobb bûnnek a hazugságot tartotta, s ha gyûlölt valamit, az ez volt. Tudósként szerény, mindenkor közvetlen, s szinte mentes volt még a kötelezô hiúságtól is. Nemcsak hazai úttörôje volt tudományának, de messze a határokon túl is elismert mûvelôje volt a röntgendiffrakciós krisztallográfiának" idézzük emlékbeszédét.