Iskolai Szociális Munka
Hadházi László Parasz A BoltbanÁcs Szilvia: Az iskolai szociális munka feladatai gyakorlatzáró dolgozat Iskolai szociális munka feladatai Lehetőségek, gondolatok, tervek A Belvárosi Tanoda Alapítvánnyal kölcsönös megállapodást kötöttünk. Lehetővé tették számomra, hogy betekintsek munkájukba, módszereikbe. Korlátlan időt tölthettem az Alapítvány Gimnáziumában, figyelve az ott zajló nagyon értékes és eredményes munkát. Győrik Editet az Alapítvány vezetőjét elkísérhettem az ország iskoláiba, részt vehettem tréningeken, amiket pedagógusoknak tartott. Mint szociális munkás megfigyelhettem az oktatásban jelenleg zajló folyamatokat, beszélgethettem iskolai szociális szakemberekkel, pedagógusokkal és diákokkal is. Számomra ez egy nagyon hasznos időszak volt, sokat adott szakmailag és emberileg is. Cserébe azt kérték tőlem írjam le, foglaljam össze tapasztalataimat, meglátásaimat. Kerestem a saját válaszaimat: mi lehet a szerepe, feladata egy szociális munkásnak legyen szó alternatív vagy hagyományos iskoláról? Mi az a plusz, amit hozzá tud tenni az ott folyó munkához?
Iskolai Szociális Munkás Feladata
Szerezhető fokozat: oklevél Szerezhető szakképzettség: iskolai szociális munkás Képzési idő: 2 félév Megszerezhető kreditek száma: 60 kredit Szakfelelős: Dr. habil Móré Marianna Kiknek ajánljuk? A képzést a társadalomtudomány vagy a bölcsészettudomány területén szerzett bármely alap /BA, BSc/ vagy mesterszakos /MA, MSc/ oklevéllel rendelkező érdeklődők számára ajánljuk. A gyermekjólét, gyermekvédelem és az iskolai szociális munkát végző személyek dolgozhatnak az iskolákban vagy a területi feladatokat ellátó szociális, köznevelési intézményekben. A szakmai programot teljes hazai és nemzetközi kitekintéssel szervezzük, a beiskolázás is széleskörű lehet. Képzési cél Az iskolai szociális munka szakirányú továbbképzési szak elvégzésével a szakember speciális szakértelmet nyer a családi rendszerek, a közösségek és az iskolai rendszerek megértéséhez, az egymásra ható folyamatok elemzéséhez, valamint a diákok, családjaik és az iskola hatékony működését támogató szolgáltatások szervezésében, megvalósításában.
Iskolai Szociális Munka Törvény
A szociálpedagógia kialakulása a 18. század végére tehető Németországban. Ekkor jöttek létre az első ipari- és szegényiskolák, amelyek az elszegényedett családok gyermekeinek gondozását, oktatását és nevelését vállalták fel. Alapvető céljuk volt a tanulók felkészítése a munkavállalásra, amely mellett megjelent kultúraközvetítő és -átadó funkciójuk is. A német pedagógiában megjelent az az igény, hogy a nevelést az egész életre kiterjesszék, különös tekintettel a társadalom alsó rétegeire, és ebben a társadalmi indíttatást hangsúlyozták. Kezdetben az iskola "normális tanulóival" és a gyermekvédelmi rendszer által definiált "eltérő gyermekekkel" szigorúan elhatároltan, egymás mellett zajlott a foglalkozás. Majd a hatvanas évek végén a két tevékenységet összekapcsolva kívánták tovább folytatni, amelynek következtében megjelentek az első segítő szakemberek az iskolákban. Németországban az 1980-as évekre az iskolai szociális munka megjelenési formái az alábbiak voltak: 1. Alkalmazkodó típus Az iskolai szociális munkás funkcióit az iskola szükségletei határozzák meg.
Iskolai Szociális Munka
Instant módszertan 1 – 4. Amikor megírtam, az alábbi írásokkal az volt a szándékom, hogy összefoglaljam az iskolai szociális munkás feladatait és a szakmai működési kereteit az óvodákban, a kollégiumokban, a középiskolákban és az általános iskolákban. Célom az volt, hogy segítséget nyújtsak ahhoz, hogy a fenti intézménytípusokban dolgozó szociális munkás szabatosan, érthetően, magabiztosan elő tudja adni a szakmai partnereinek, hogy ki is ő, mit fog csinálni, milyen szolgáltatásokat nyújt és kiknek, valamint a legfontosabb, hogy mindezt hogyan, milyen módszerekkel teszi? 2019 januárjában tettem közzé az elsőt és fél év múlva júniusban, az utolsót. Nem állítom, hogy hiba nélküliek, sőt! De eddig kritikát, kiegészítést, változtatási javaslatokat még nem kaptam rájuk. Így aztán összegyűjtöttem és most egy helyen, a megjelenésüknek kronológiai sorrendjében, láthatók, találhatók, olvashatók, letölthetők. Ez a praktikum az instant módszertanokhoz kapcsolódó tréningek miatt is indokolt. Ötödik írásként pedig az óvodai – iskolai szociális munkás lehetséges nyári feladatairól, tevékenységeiről írok.
A segítést, a mentális gondozást és az oktatást komplex módon kezelik. Így jön létre egy elfogadó, támogató, változásra ösztönző légkör. Professzionális módon használják a szociális munka minden olyan elemét, eszközét, ami hozzá segíti őket céljuk eléréséhez. Az én megfogalmazásomban ez így hangzik: diákjaik érettségivel a zsebükben távozzanak (szeretném megjegyezni, a vizsga független bizottság előtt zajlik), de ami ennél is fontosabb, megtanulják közben megismerni, elfogadni, szeretni magukat. Olyan önismeretre tesznek szert ebben az elfogadó, megértő közösségben, ami felvértezi őket a valódi életre. A pedagógusok egyben segítő párok is, tulajdonképpen a kliens és a szociális munkás kapcsolatához hasonlóan, azzal a különbséggel, hogy egyben az oktatást is ők végzik. Ebből következik, hogy a szociális munkásnak a híd, az összekötő szerepére itt nincs szükség. Az esetkezelés, esetmegbeszélés mind fontos elemei az iskolának. A szociális munkás ezekhez csak csatlakozni tud, esetleg személyiségével gazdagítani a már jól működő gépezetet.