10 Karácsonyi Ének Adaptáció - [Supernatural Movies] | Ady Endre Fekete Zongora

Ami inkább jellemzőbb (a '60-as évektől főleg) hogy a történetet már egy meglévő brandbe illesztik bele. Két ilyen alkotásról fogok írni, a Disney féle Miki egeres, és a Muppet-es verzióról, de létezik még Dodó kacsás, és Frédi és Bénis, vagy Hupikék törpikés is. Persze, ez a lista teljes mértékben szubjektív, mivel megszámolni is nehéz mennyi adaptáció születetett az idők folyamán, és lehetetlen lenne felsorolni mindegyiket. Scrooge (1935) Ez volt az első hangos Karácsonyi ének feldolgozás, melyet a britek készítették el. Bár az 1938-as amerikai verziót az interneten jobbra szokták értékelni, szerintem az első verzió se rosszabb vagy jobb a nagy átlagnál. A rajzfilmeket leszámítva ez a legrövidebb alkotás, a maga 78 percével, de így is minden lényeges dolog belekerült. A kísértetek megjelenítése elég érdekes, hiszen itt tértek el leginkább a későbbi adaptációktól. A Múlt Karácsony szelleme egy alaktalan fehér paca, a Jövőé pedig egy köpenyes árnyék, melybe Scrooge fejét belevetítették.

1. Karácsonyi ének: A musical - Filmhét 2.0 - Magyar Filmhét
2. Karácsonyi ének
3. Karácsonyi ének előzetes | Film előzetesek
4. Ady endre a sion hegy alatt
5. Ady endre a magyar ugaron elemzés
6. Ady endre a magyar ugaron

Karácsonyi Ének: A Musical - Filmhét 2.0 - Magyar Filmhét

A Jövő Karácsony szelleme pedig maradt a szokásos csuklyás alak, ám itt van arca, egy képernyő melyben Bill Murray saját magát látja. Helyenként azért kicsit megbicsaklik a történet folyása, bár Bill Murray sincs a legjobb formájában, de azért nem olyan rossz a végeredmény. És a szinkronja is elég jó. Muppeték karácsonyi éneke (1992) Ez a feldolgozás sikerült az egész listából majdnem a legjobbra. Szerintem ezeknek a régi, majdnem viktoriánus korszakban játszódó történeteknek remekekül áll, ha az egészet stúdióban veszik fel, és ez ennél a filmnél hatványozottan igaz, hiszen a bábokat csak díszletek közt tudják mozgatni. A többi adaptációtól eltérően, itt a történet kap Gonzo előadásában egy narrátort (Charles Dickens-t), aki kommentálja a történtet, illetve patkány segédjével, a vicces mellékalakok szerepkörét is betöltik. Michael Caine, mint Scrooge remek választás, az ő alakításában nem annyira bunkó és szőrös szívű Scrooge, már a történet kezdetén látszik, hogy megváltozhat. Erre jó példa az, amikor a többi verziótól eltérően Bob Cratchitet, vagyis Brekit a békát Karácsony napjára szabadságra engedi.

Karácsonyi Ének

Mivel elérkezett az év egyik legszentebb ünnepe a Karácsony, mivel is idézhetnénk jobban elő a karácsonyi hangulatunkat, ha nem az ünnepi témájú sorozatok kedvenc történetével: a Karácsonyi énekkel. Charles Dickens 1843-ban írta ezt a karácsonyi kísértettörténetet, mellyel megteremtette a fösvény és kapzsi Ebenezer Scrooge figuráját, aki utálja a Karácsonyt, és ezzel együtt az egész emberiséget is. Szegény beosztottját Bob Chratchit-et mindennap piszkálja, például nem engedi befűteni a munkahelyét, és még Karácsony napján is megköveteli, hogy bemenjen dolgozni. De a családja egyetlen megmaradt tagját, unokaöccsét Fredet is tiszta szívből gyűlöli. Karácsony estéjén aztán régi üzlettársa, a pont Karácsony napján 7 éve elhunyt Jacob Marley szelleme megkísérti és elmondja neki, hogy még három kísértet látogatja meg az éjszaka folyamán (Múlt, Jelen, Jövő Karácsony szelleme), aminek hatására fel kell hagynia régi természetével, és jobb emberré kell válnia. A történet hamar népszerűvé vált az Angliában, és ahogy ez lenni szokott az ilyen klasszikusokat hamar meg találja a film is.

Karácsonyi Ének Előzetes | Film Előzetesek

Az első adaptáció már 1901-ben elkészült, kereken öt perc. A történetből kihagyták a Karácsony három szellemét, Scrooge-ot itt csak Jacob Marley (akit stílusosan egy lepedővel leborított férfi alakít) kalauzolja végig élete menetén. Ezután még hét (! ) némafilm verzió is született, egyet maga Edison csinált, szóval a feldolgozásokból már itt sem szűkölködött a novella, hiszen nagyjából négy-ötévente egy újabb verziót játszottak a mozik. Az első hangos adaptációt, Angliában forgatták 1935-ben, ezen a filmen kívül ebben az írásban még 9 feldolgozást fogok a kritika tárgyává tenni. Igyekeztem nagyjából évtizedenként egy, maximum kettő verziót bemutatni. Eredetileg úgy terveztem, hogy egy top 10-es listát készítek, ám hamar rá kellett jönnöm a Karácsonyi éneket szinte minden évtizedben az eredeti Dickens műből igyekeztek hajszálpontosan megalkotni, így az 1935-ös és az 1999-es Patrick Stewart-féle verzió között szinte csak az a különbség, hogy az egyik színes a másik meg nem. Persze ez az állítás némileg túlzó, de mégis van benne igazságtartalom, mivel az adaptációk csak nagyon ritkán tértek el jelentősebben a forrásműtől.

A fekete-fehér borongós hangulatot felváltotta a színes szélesvásznú musical életérzés. A történetet, bár ez nem annyira feltűnő, de áthelyezték az 1860-as évekbe, ellentétbe a többi változattal, amik a regény kiadása (1843) környékén játszódnak. A film kapott egy szép egy csomó szép dalbetétet, amit maga Scrooge vagy alkalmazottja Bob Crachit és sánta gyereke Pici Tim énekel el (bár a legtöbb adaptációban is énekel Tim egy szép nótát). Ezek a dalok inkább a film előnyére válnak, mintsem hátráltatnák a történet folyását. A Múlt Karácsony szellemét valamilyen oknál fogva egy piros ruhás öreg dámára cserélték, a megszokott fehér ruhás férfi helyett, de ez jellemző a filmre, hiszen ahogy haladunk a történetben egyre több helyen térnek el a forrásműtől. A Jelen Karácsony Szelleme például Scrooge unokaöccse karácsonyi ebédjén, Scrooge-dzsal megitat egy nagy kupa bor, amitől eszméletlenül jó kedve lesz. Leginkább a Jövő Karácsony szellemének része változott meg, Scrooge koporsóját az irodájából hozzák ki, és az egész város dalolva ünnepli a halálát, eleinte Scrooge is azt hiszi, hogy még életében ünneplik, és elég groteszk módon ő is elkezd énekelni a többiekkel.

A címszereplőt Sir Seymour Hick alakítja, ő egy a zsörtölődő, szánalmas rágcsálószerű figurát alakít. Még egy érdekes jelent is belekerült a filmbe, ami a későbbiekben nem tűnik fel, a szegény utca kölykök és a főnemesek Karácsonyi ünnepségének párhuzamba állítása. Scrooge (1951) Ez az adaptáció bír a legjobb értékeléssel az interneten, bár szerintem annyira azért nem kiemelkedő. Ez a film is kitűnő példánya annak a '50-es '60–as években működő tendenciának, amely a klasszikus irodalmat próbálta a vászonra festeni, így elérve azt, hogy a fiatalok inkább ezt néznék meg, minthogy a könyvet olvasnák el. Talán így lett Amerikában akkora nagy klasszikus ez a film, annyira hogy később más alkotásokban is rendre feltűnik a film pár kockája (pl Szellemes karácsonyban). Bár adná magát a lehetőség, (hiszen mégiscsak kísértet históriáról van itt szó) a fény árnyékhatásokkal annyira nem játszadoznak, annak ellenére, hogy akkoriban még létezett a film noir stílus, és a film is még fekete-fehérben forgott.

Ady Endre Bolond hangszer: sír, nyerit és búg. Fusson, akinek nincs bora, Ez a fekete zongora. Vak mestere tépi, cibálja, Ez az Élet melódiája. Ez a fekete zongora. Fejem zúgása, szemem könnye, Tornázó vágyaim tora, Ez mind, mind: ez a zongora. Boros, bolond szívemnek vére Kiömlik az ő ütemére. Ez a fekete zongora.

Ady Endre A Sion Hegy Alatt

jelszavával, mert, a múltkor is, mit látok? Ott van az állítólagos egyenlet, egyik oldala felette, magábatömte az összes ikszet és ipszilont, másik oldalán pedig kis numerikus szám szegénykedik, éhesen. Igazság ez? Én elosztottam az egyenlőtlenül elosztott javakat, mégis csak egykettedet kaptam dolgozatomra, az a törpeeszű Pisti pedig csillagos ötöst! Na ja, a kertészt, a szakácsnőt, a kutyát és a fekete macskát már őrizetbe vették. Én a fekete macskával ezt nem tettem volna, hiszen a regény szerint is bájos állat, alibije is van: a kertész fia látta amint besurrant a konyhaablakon, húst lopni, éppen azidőtájt, hogy valaki vagy valakik a szőnyeg alá söpörték a két hullát. Ady endre a sion hegy alatt. Mi történik ezalatt a fekete zongorával? "Vak mestere tépi, cibálja, / Ez az élet melódiája. / Ez a fekete zongora. " Számtalanulszámos Pisti gyáván meglapul a padban, de én jelentkezem. Igen, Tanárnő, én meg tudom magyarázni ezeket a sorokat! A vak mester az imperialista Sors, amely tépi, cibálja a népet, meg a nép zongoráját is, ilyen kulturálatlan.

Ady Endre A Magyar Ugaron Elemzés

Pisti feláll, körülnéz, rájön, hogy ez nem számtanóra, félelmében hebeg valamit. A tanárnő jóindulatúan vár. Én nem akarom megszégyeníteni Pistit, ezt humánusan ráhagyom a Fekete Zongorára, a Sorsra. A tanárnő azonban megkér: mondjam el mit gondolok e sorokról. Tíz perc sem maradt az órából, össze kell szednem magam, hogy elmondhassam egy kiselőadásban mint menekült szegény Ady borba, vérbajba, léháskodásba, lédáskodásba, szerelembe a kor kegyetlenségei elől. Nem az Ő harcos szíve volt bolond, hanem a körülötte levő Világ. Én beszélek, az osztály tátott szájjal hallgatja. Mint rendesen. Csengetnek. 4Fenyő Piknik – Wikipédia. Sajnos, be kell fejeznem az előadást és mennem kell a lefejezésre. A következő óra matematika. Ekkor hírnök jő, értesít: DISZ-titkári értekezlet kezdődik. Megmenekültem! Bortalan, bolond szívemnek vére nem ömlik ki a matematikatanárnő ütemére. Legalábbis ma nem. Lelkes Miklós: Szépirodalmi élményeimből Képforrás: Canva Pro adatbázis.

Ady Endre A Magyar Ugaron

De nem csak ez a mentségem. Most igazán nemcsak afféle képzelődő vagyok. Nyolc nap óta nem aludtam három órát. Éjszakánként őrjöngök, félek, rémképeket látok. "[16] Ady lelki tusájának oka, hogy míg őt munkája Budapest közelében tartotta, Léda Nagyváradon várta közös gyermekük születését. A férfi szörnyű balsejtelmei sajnos beigazolódtak: augusztus végén megérkezett a hír, hogy a gyermek halva született, az anya túlélte a szülést. Ady endre a magyar ugaron elemzés. [17]A fekete zongora először az Esti lap 1907. július 14-i számában jelent meg[18](19), és bár az elemzők vitatkoznak azon, hogy modelljeire mikor és hogyan tett szert a költő[19](20), abban teljes az egyetértés, hogy a mű július elején a varsányi Vészi-kúriában született. Nehéz volna kizárni, hogy zaklatott hangulatát, baljós képeit Ady háborgó lelkiállapota is meghatározta. A szörnyű lelki kínokból azonban csoda született: a magyar szimbolizmus ikonja, minden idők egyik legtöbbet értelmezett magyar verse. A Vészi-korszak emlékei DunavarsánybanSzerkesztés Vészi József utca Négy óriás feketefenyő az egykori kúria területén a Nyár utcában.

[5] Sorai jól jellemzik a szerkesztőség hangulatát: "Egyik asztalnál Csáth Géza Wagnert és Puccinit fütyürészte, a másiknál tudósok vitatkoztak Herbert Spencerről és Nietzschéről". [6] Mindössze húszévesen, 1898-ban lett a lap állandó munkatársa Molnár Ferenc, ahogyan 1906-tól Kosztolányi. 1906-ban lett a lap szerzője Csáth Géza, a fiatal Adyt 1905-ben hívta ide Vészi. Rajtuk kívül a szerkesztőség tagja volt többek között Kabos Ede, Bíró Lajos, Braun Sándor, Papp Dániel. A Vészi-kúria DunavarsánybanSzerkesztés Tehetségének köszönhetően Vészi József tekintélyes vagyonra tett szert, több ingatlannal is rendelkezett. Miután feleségül vette egy tőzsdebizományos lányát, Keményfi Franciskát, a Belvárosba, az akkori Mária Valéria, ma Apáczai Csere János utcába költöztek. Ady is feltámad Dunavarsányban – kultúra.hu. [7] Volt azonban Vészinek egy kúriája Dunavarsány régi településrészén (ezt ma Nagyvarsánynak hívják). Vészi ükunokája, Sárközi Mátyás így beszél erről: "A Budapesti Napló szerkesztőjeként Vészi József oda meghívta a fiatal munkatársakat hétvégekre vagy hosszabb tartózkodásra.