Szegedi Tudományegyetem | A Római Birodalom Kialakulása És Fénykora
3D Akvárium Háttér EladóITÁLIA ŐSKORA ÉS AZ ITÁLIAI NÉPEK TÖRTÉNETE A RÓMAI KIRÁLYSÁG BUKÁSÁIG (írta: Ferenczy Endre). BEVEZETÉS Itália földrajzi adottságai I. ITÁLIA ŐSTÖRTÉNETE 1. Az őskőkortól a vaskorszakig 2. Az indoeurópai törzsek (italicusok) bevándorlása és letele- pedése pedése 3. A "latiumi" civilizáció II. AZ ETRUSZKOK 1. Az eredet kérdése 2. Nyelv és írás 3. A városok 4. Vallás 5. Gazdaság és kultúra 6. Társadalmi és politikai szervezet 7. Terjeszkedés és hódítás III. DÉL-ITÁLIA (MAGNA GRAECIA) ÉS SZICÍLIA GÖ- RÖG GYARMATOSÍTÁSA IV. A római birodalom kialakulása z. RÓMA TÖRTÉNETE A KIRÁLYSÁG KORÁBAN 1. Róma alapítása a) Az irodalmi hagyomány Róma alapításáról b) Régészeti koncepciók Róma alapításáról 2. A királyság korszakai 3. Róma királyai 4. A királyság korának társadalma és intézményei A RÓMAI KÖZTÁRSASÁG ÉS AUGUSTUS KORÁNAK TÖRTÉNETE (Írta: Maróti Egon) I. A RÓMAI KÖZTÁRSASÁG A római köztársaság történetének forrásai 1. Róma a köztársaság első századában a) Róma helyzete a királyság megdöntése után b) Küzdelem a szomszédos népekkel c) A gall betörés 2.
A Római Birodalom Kialakulása Z
A polgárok között sok minden közös: a forum, a szentélyek, az oszlopcsarnokok, az utak, a törvények, a jogok, a törvényszékek, a szavazati jog, az érintkezési formák, ezen kívül a baráti kapcsolatok, sokan több emberrel állnak üzleti viszonyban. A végtelen emberi társadalom ezzel a kis és szilárd alakulattal zárul. 156 Cicero ezen a helyen görög mesterét, Panaitioszt idézi, így gyanítható, hogy a latin civitas a görög polisz megfelelője. A városállam azonban semmiképpen nem feleltethető meg a mai nemzet-fogalmunknak, ahogyan azt Walbank is meggyőzően bizonyította. 157 Ez a tény feltétlenül megkönnyítette a Birodalom, mint szupranacionális állam integrációját: Nyugaton politikai, társadalmi, közigazgatási és nyelvi-kulturális téren, Keleten pedig ez utóbbi nélkül, hiszen a rómaiak itt egy a sajátjukénál fejlettebb civilizációval találták magukat szemben. Szegedi Tudományegyetem | A Római Birodalom kialakulása és fénykora. De vajon azonosnak tekinthetjük-e a városállam fogalmát a mai haza értelmű kifejezésünkkel? Egy néhány éve megjelent tanulmány megkérdőjelezte azt a megkövesedett nézetet, mely szerint a patria fogalma a rómaiak számára elsősorban a territoriális értelemben vett várost jelentette.
Egyedül a vízkiemeléssel nem boldogultak, az ehhez szükséges gépek hiánya nem tette lehetővé, hogy a birodalom területén a talajvíz szintje alatt is bányásszanak. Az ókorban igen széles határmezsgye húzódott a tudomány és a gyakorlat között. A tudomány célja maga a tudás és nem a cselekvés volt – a természet megértése, nem megszelídítése. Tizenkét tétel a Római Birodalomról - | Irodalmi és társadalmi havi lap–. Az ókor leginvenciózusabb feltaláló-zsenijét, Arkhimédészt, így dicsérte Plutarkhosz: Arkhimédész, bár fölényes és nemes szellemű férfiú volt, s az elméleti tudományok olyan káprázatos gazdagságával rendelkezett, hogy tudásával nem is az emberi, hanem szinte az isteni értelem és bölcsesség hírnevét szerezte meg magának, semmit nem volt hajlandó írásban megörökíteni, mert a mechanikára alapozott mesterséget, amely az élet szükségleteinek szolgálatában állt, nemtelennek és közönségesnek minősítette. Becsvágyát csak azok a tudományok elégítették ki, amelyekben a szép és tökéletes nem vegyül a szükségessel. 199 Az alexandriai Muszeionban működő Ktészibiosz, az ókor Edisonja, szintén haditechnikai eszközök kifejlesztésén dolgozott, szabadidejében pedig mechanikusan működő játékokat bütykölt.