Magyar Ökotoxikológiai Társaság

Rád Eladó Ház
Sunday, 2 June 2024

Impresszum A 'bioKontroll' szaklap impresszuma a 2015-ös kiadványoktól 2010-ben 'Biokontroll' néven alapított, féléves megjelenésű, elektronikus, nyílt hozzáférésű (open access) tudományos szakfolyóirat. Laptulajdonos Magyar Biokultúra Szövetség – Czeller Gábor (elnök) 1132 Budapest, Visegrádi u. 53. III/1. Lapkiadók Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. – Roszík Péter (ügyvezető) 1112 Budapest, Oroszvég lejtő 16. Magyar Ökotoxikológiai Társaság – Darvas Béla (elnök) 1022 Budapest, Herman Ottó u. 15. IV. épület. 13. Főszerkesztők Darvas Béla DSc Székács András DSc Olvasószerkesztő Kaminszky Mariann MSc Képszerkesztő Varga András MSc Honlap-szerkesztők Mihalec Hedvig MSc – Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. () Szlovicsák Katalin MSc – Magyar Biokultúra Szövetség (berendezés alatt) Varga L. György PhD – Magyar Ökotoxikológiai Társaság () Facebook-lapszerkesztő Darvas Béla DSc – () Copyright© A mindenkori Főszerkesztő, 2010-2017. Minden jog fenntartva! A lapból értesüléseket átvenni csak a 'bioKontroll' szaklapra és a szerzőre való hivatkozással szabad!

Magyar Ökotoxikológiai Társaság Film

14:55-16:00 Ökotoxikológia II. 16:05-17:30 Magyar Ökotoxikológiai Társaság IX. közgyűlése

Magyar Ökotoxikológiai Társaság Jellemzői

Ebben bízom... "_Dr. Darvas Béla oldala: Tamás interjúja: OLVASSATOK! **Dr. Darvas Béla kivonatos CV-je: **Tudományos fokozatok Biol. tud. kandidátusa, 1989 (MTA Biológiai Osztály) – "Az ekdizon 20-monooxigenáz és gátlása húslégy fajokban" MTA doktora (biológia), 2000 (MTA Biológiai Osztály) – "A dipterológia alkalmazott aspektusai" Nyelvismerete: angol, orosz Publikációs statisztika Publikációk: 23+36 könyv/kiadvány, 69 könyvrészlet, 113 tudományos cikk Összes hivatkozás: 410 független Összes impakt faktor: 58 Kiemelt közhasznú munkák Darvas B. (2000): Virágot Oikosnak (Kísértések kémiai és genetikai biztonságunk ürügyén). l'Harmattan, Budapest. 1-430 old. Darvas B. és Székács A. (szerk. ) (2006): Mezőgazdasági ökotoxikológia. 1-382 old. Darvas B. ) (2007): Mezőgazdasági géntechnológia – elsőgenerációs GM-növények. Magyar Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottsága, Budapest. 1-164. Darvas B. ) (2011): Az elsőgenerációs géntechnológiai úton módosított növények megítélésének magyarországi háttere.

Magyar Ökotoxikológiai Társaság Alapítása

A vízmintákra kapott eredményeinket az MSZ:12749-es szabványban 17 található határértékekkel hasonlítottuk össze. A Gyürei Holt-Tisza Al-tartalma (110 ± 10 µg l -1, átlag ± SE) alapján (<200 µg l -1) jó kategóriába tartozik. A vízben mért Fe-koncentráció alapján a Boroszlókerti- és a Gyürei Holt-Tisza a szennyezett, a Foltos-kerti- és a Vargaszegi Holt-Tisza az erősen szennyezett osztályba tartozik. A Lónyai és Gyürei holtmedrek Pb-koncentráció alapján szennyezettek, míg a többi holtmeder állapota tűrhető. Az Egyesült Államok Környezetvédelmi Hivatala (Environmental Protection Agency, EPA) üledékre vonatkozó javasolt határértékei alapján az általunk vizsgált öt holtmeder toxikus elemtartalomra nézve a közepesen és erősen szennyezett tartományba esik. Kulcsszavak: Kundrát János Tamás, Gyulai István, Baranyai Edina, Hubay Katalin, Harangi Sándor, Balogh, Zsuzsanna, Braun Mihály, Katona Bettina, Szabó Éva, Tóthmérész Béla, Simon Edina, MP-AES, Al, Cd, Cu, Fe, Mn, Pb, Sr, Zn 17 MSZ12749:1993 Felszíni vizek minősége, minőségi jellemzők és minősítés.

Összefoglalva az életképesség alakulását, a CHO-sejteknél egy intermittáló életképesség-emelkedést, majd -csökkenést tapasztaltunk. Az arzénnel alacsony koncentrácón folyamatosan kezelt CHO-sejtkultúrákra intermittáló változás jellemző, mind életképesség, mind antioxidánskapacitás-változás tekintetében. 17 Vizsgálatainkból az is kitűnik, hogy a sejtek antioxidánskapacitás-csökkenése nem a sejttoxicitás-emelkedés következménye. A tartósan arzénes közegen tartott CHO-sejtek intermittáló tulajdonsága arra enged következtetni, hogy a CHO-sejtek különböző, fémrezisztenciára jellemző lehetséges mechanizmust működtethetnek. A sejten belül arzéndetoxifikálás történhet, amely létrejöhet fehérjék indukciója által, szerves savak lerövidülő metabolikus életidejével, valamint az ABC-traszporter ATP-áz enzimek aktív közreműködésével, illetve mindezen mechanizmusok együttes működtetésével egyaránt.

Online Event Wednesday, February 9, 2022, 5:00 pm – 6:30 pm NOTE: This event will be held in Hungarian. Az élelmiszertermelés változásait fogyasztóként nehéz érzékelni, a technológiai, logisztikai és politikai tényezők mégis folyamatosan befolyásolják az élelmiszerek előállítását. Számos kapcsolódó világszintű probléma továbbra is megoldatlan, mint az éhínség vagy a mezőgazdasági környezetszennyezés, azonban egyre komolyabb veszélyt jelent egy új tényező: az ökológiai-és klímaválság. Egyesek szerint a génmódosítás jelenthet megoldást a problémára, azonban a GMO élelmiszerek hatalmas indulatokat váltanak ki világszerte az emberekből, sőt, számos ország és szervezet foglalt egyértelműen állást a technológiával szemben. Vajon milyen élelmiszerbiztonsági, ökológiai és politikai szempontok érvényesülnek a GMO-k esetében, és milyen arányban? Van-e szerepe a GMO-knak fenntarthatóságban, és ha igen mi az, milyen más új technológiák hozhatnak változást? Mire számíthatunk a klímaváltozás kapcsán az élelmiszertermelésben, és megváltoztatja-e ez a génmódosítás megítélését?