Libri Antikvár Könyv: A Gyermeknyelv (Lengyel Zsolt) - 1981, 950Ft

Takarítógép Kölcsönzés Xiii Kerület
Sunday, 19 May 2024

Persze számtalan konkrét formája van a történelemben annak, hogy a társadal mi viszonyok miként kényszerítik ki, szerencsés esetben pe dig miként teszik gyümölcsözővé a különböző nyelvű társadal mak együttműködését, 2. A magyar társadalomban mind az elutasító, mind a befogadó (nyelvi) magatartás megtalálható. Az előbbi maga tartás nyelvi megnyilvánulása a bükkfa nyelv kifejezés, melynek egyik jelentése "nehezen tanulható idegennyelv". A befogadó magatartásra akár a török időkből is idézhetnék adatokat (pl. Balassi Bálint nem is egy verset "török nótára szerzett"), vagy akár a XIX. (és megelőző) századi városi polgárság kétnyelvűségét függetlenül attól, hogy a polgárság - 95 - egy része nem is magyar származású. 3. A legutóbbi évtizedek magyar társadalmát egyfaj ta "tudathasadásos" állapot és vélekedés jellemzi a nyelvi befogadási-elutasítást illetően. Talán az iskolai nyelvokta tás sokoldalú sikertelensége (is) az oka, hogy a befogadás nak gyakran igen primitív mechanizmusai működnek. A gyermeknyelv · Lengyel Zsolt · Könyv · Moly. Ezt érhet jük tetten a néhány éve még hangos hahotát kiváltó viccekben (Párizsban még a gyerekek is tudnak franciául, a négy nyel ven érdeklődő lám mire ment nyelvtudásával - így a vicc fő szereplője - velünk, azaz a magyarokkal még sem tudott szót váltani).

Lengyel Zsolt: A Gyermeknyelv

N. Horváth Béla (2006): Gyakorlati kommunikáció. Pont Kiadó, Budapest. Oláh Attila (2006): Pszichológiai alapismeretek. Bölcsész Konzorcium, Budapest. Online megtekintés:. Megtekintve: 2015. 03. 22. Réger Zita (2002): Utak a nyelvhez. Nyelvi szocializáció – nyelvi hátrány. Soros Alapítvány és MTA Nyelvtudományi Intézet, Budapest. ű Róka Jolán (2007): Kommunikációelméleti alapismeretek. Témakörök a kommunikáció elméletéből és gyakorlatából. Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola, Budapest. Lengyel Zsolt: A gyermeknyelv. Sugárné Kádár Júlia (1985): A szókincs és a szófajok a 3-6 éves gyermek beszédében – különböző beszédhelyzetekben. In: Sugárné Kádár Júlia (szerk. ): Beszéd és kommunikáció az óvodás- és kisiskoláskorban. Fejlődéslélektani tanulmányok. Akadémiai Kiadó, Budapest. 11-26. Sugárné Kádár Júlia (1986): A beszédfejlődés útjai – beszédfejlesztés az óvodában. Tankönyvkiadó, Budapest. Sugárné Kádár Júlia (2001): A "hangos" kommunikáció fejlődése és szerepe a korai szocializációban. Scientia Humana, Budapest.

Lengyel Zsolt: A Gyermeknyelv (Gondolat Könyvkiadó, 1981) - Antikvarium.Hu

Általános Nyelvészeti Tanulmányok, 18 - 1995.

A Gyermeknyelv · Lengyel Zsolt · Könyv · Moly

A jelnyelvek pszicholingvisztikája chevron_rightBevezetés A jelnyelvek A jelelők A jelnyelvek szerkezete A magyar jelnyelv Jelészlelés és -produkció Elsajátítás Jelnyelv és az agy Kétnyelvűség két modalitásban Jelnyelv és emlékezet chevron_right29.

Tehát kap-e valamiféle támogatást, segítséget a nyelvünket elsajátító idegen, és - a fentebbi ek szellemében - itt a támogatás és segítés nem (oktatási) intézményi formájára gondolok, hanem azokra a társadalomban élő "ösztönös" mechanizmusokhoz hasonlókra, melyek az anya nyelv elsajátításakor aktivizálódnak. A legrégibb időkben az idegenekhez, az idegen nyelvhez meglehetősen ambivalens, gyakran pedig inkább elu tasító módon viszonyultak a társadalmak. Az elutasítás, fenntartás érződik ki a közismert barbár, nyemec stb. megnevezések és e megnevezések etimoló giájának szelleme mögött. Diakrón szempontból hosszan lehet ne részletezni az idegenkedő, elutasító magatartás különböző formáit és megnyilvánulásait. Lengyel Zsolt: A gyermeknyelv (Gondolat Könyvkiadó, 1981) - antikvarium.hu. Meglátásom szerint az idege nekkel szembeni befogadó, illetve elutasító magatartás (és ennek nyelvi megjelenítése) változó kategória a történelem és a társadalmak fejlődése során. Az elutasítás-befogadás (elfogadás) egyfelől történelmileg változó kategória. A ci vilizáció fejlődésével szembeállásuk részben enyhülést mutat annak függvényében, hogy az adott társadalom egyre inkább képes önmagát megvédeni; e védelmet sokoldalúan értelmezve (kellő anyagiak megteremtése önmaga számára, megfelelő kato nai erő stb.

A magyarságkép - összetett, bonyolult kérdés. Elemzé- - 96 - séről, taglalásáról a szellemi szféra legkülönbözőbb terüle tein olvashatunk (Szabó Dezső, Németh László, Kodolányi Já nos, de a névsor sokáig folytatható lenne). Diakrón szempontból alighanem a bizánci és a X. szá zadi nyugat-európai krónikák az elsők, melyekben már határo zott magyarságkép is kibontakozik. Főleg az utóbbi nem túl hízelgő ránk nézve: a kalandozó magyarság "ördögi és ocsmány huj-huj" kiáltása évtizedeken keresztül a harccal, pusztulás sal volt egyenlő. Terjedelmi okokból történelmi fejlődésében itt nem részletezhető a szóban forgó kérdés, inkább csak néhány kép villantható fel napjainkból, vagy a közel múlt évtizedeiből. A magyarságkép populáris elemei: a gulyás, paprikás, a Csárdáskirálynő, Puskás, Kocsis stb. Ezek a fogalmak, je lenségek, nevek közszájon forogtak/forognak Európa legkülön bözőbb országában. Többféle egyoldalúság (is) tetten érhető e jelenségben. Egyfelől nem derül ki, hogy a magyarságról egyforma ismeretei vannak az angolnak, amerikainak, franciá nak, orosznak, svédnek stb.