A Feleségem Története - Kritika - Puliwood: Szinyei Merse Pál Festményei

Samsung Galaxy S10 Ajándék
Friday, 17 May 2024

A Füst Milán-regénytől meglehetősen különböző, éppen ezért érvényes feldolgozása a boldogtalanságra szánt kisember egyetemes történetének, és újabb bizonyítéka annak, hogy Enyedi Ildikó továbbra is a legnehezebben beskatulyázható rendezőink közé tartozik. A feleségem története, 2021, 169 perc. értékelés: 7, 5/10.

A Feleségem Története Mozi

A veszélyesen hömpölygő ár, ami mindent elsodor; a víztömeg, melynek minden cseppje egyenként szemlélve is ugyanolyan gyönyörű, mint maga a hullám. Az élet hét fejezetben: küzdés, szerelem, féltékenység, fájdalom, társadalmi különbségek, belenyugvás és amivé mindez tesz bennünket. Enyedi Ildikó filmje szellemes, érzékeny és aprólékos, hisz az ördög mindig a részletekben rejlik. Képtelenség lenne egy-egy pozitívumot kiemelni, mivel A feleségem történetében minden mozzanat a következőt szolgálja: komótos ütemben kirajzolódó - közel - kerek egész. Störr Jakab (Gijs Naber) utazása során sokkal távolibb vizekre evez, mint elsőre gondolná egy naiv tengerész. Elvenni az első szembejövő nőt nagy bátorságra - és kétségbeesésre - vall, azonban az elhatározás sosem csak annyiból áll, hogy összeköti két ember az életét, hanem bizonyos szintig fel is adják magukat. Lizzyvel (Léa Seydoux) való kapcsolata során rá kell ébrednie, hogy a másik nem egy megbízhatóan működő, kiismerhető gépezet, márpedig ha a kapitány nem tudja kézben tartani a dolgokat, az aggódás felüti a fejét.

A Feleségem Története Teljes Film

Enyedi Ildikó viszont régóta készül rá, hogy megfeleljen ennek a kihívásnak. Füst regényére kamaszkorában talált rá, a nagyjátékfilm-forgatókönyv első változatát több mint harminc évvel ezelőtt írta meg belőle. Akkoriban mutatták be pályaindító nagyjátékfilmjét, Az én XX. századomat, amely valamivel A feleségem története előtt, a századforduló körül játszódik, de ugyancsak több országot érintő, a modern európai kultúrába ízig-vérig beágyazott kosztümös történet. Úgy tűnik, Enyedit kitartóan érdekli ez a tizenkilencedik századi kellemet és eleganciát őrző, ám már a modern élet minden lelki nyűgét és történelmi viharát magában hordozó miliő. Nem nosztalgiával közelít hozzá – Az én XX. századom felütésében önmagát ágyúból kilövő alak jelenete mutatja, pontosan hogyan is alakult az a bizonyos évszázad –, hanem a saját, mai problémáinkat találja meg ebben a korszakban. MozinetInnen nézve A feleségem története Enyedihez illő alapanyag. Egy olyan férfiról szól, aki alkatilag képtelen a boldogságra, és hiába próbálja meg rendszeresen elemezni és megérteni a saját érzelmeit, valójában nem tud valódi közelséget kialakítani a feleségével, nem tud igazi kapcsolatba, párbeszédbe lépni vele.

A Feleségem Története Cinema City

A hétvégén láttam a Feleségem története című filmet a moziban. Ez tulajdonképpen egy féltékeny férj története, aki teljesen elveszíti önmagát az érzelmek örvényében. A film Enyedi Ildikó rendezésében, Füst Milán regénye alapján készült és bár nem most íródott, a mondanivalója aktuálisabb, mint valaha. Figyelem, a cikk nyomokban spoilert tartalmaz! A feleségem története című film középpontjában egy férfi áll, Störr kapitány, aki foglalkozását tekintve hajóskapitány. Munkájában magabiztos, sikeres férfi, aki képes felelősséget vállalni és rizikóhelyzetben komoly döntéseket hozni, de a nőkkel kapcsolatban nincs sok tapasztalata, számára ez már ingoványos talaj. Remekül érzi magát a kapitányi kabinban, azonban a társadalmi elvárások hatására úgy dönt, megnősül. Itt kezdődik az igazi érzelmi hullámvasút az életében: habár felesége az elején még csak egy tartozék, akit birtokolhat és egy biztos pont, ahova hazatérhet a hosszú utak után, később azonban beleszeret és megjelenik a kétség, a féltékenység és a kínzó gondolatok, amik szép lassan az őrületbe kergetik.

A Feleségem Története Könyv

Igazi kínzó, se veled se nélküled kapcsolat ez, ami általában nem szokott jól végzőtó: Csata Hanna/Facebook/A feleségem története - Enyedi Ildikó új filmje A sikeres és magabiztos férfi a vagyonát is lassan feléli, mint egy szellem bolyong a saját életében, keresve a kapaszkodókat, amiket nem nagyon talál. Lassan árnyéka lesz önmagának, felemészti a görcsös ragaszkodás a szeretett nőhöz, akivel továbbra sem tud mit kezdeni. Azt nem árulom el, hogy végződik a film, mindenesetre megfogalmazódik az emberben a kérdés: vajon jobb-e biztonságban egyedül vagy egy másik emberrel együtt az érzelmek viharában? Vajon törvényszerű-e, hogy ha szerelmesek leszünk, akkor elveszítjük önmagunkat a kapcsolatban? Miért van az, hogy eltűnik a magabiztosság és átváltozunk szorongó és dacos kisgyerekké, aki két kézzel kapaszkodik a másikba? A pszichológia szerint a párkapcsolat azért egy nehéz terület, mert ez mozdítja be leginkább azokat a gyermekkori sérüléseket, melyek a szüleink által értek minket. A legtöbb ember szeretethiányos és a párjától várja a figyelmet, a megerősítést és a megváltást.

A Feleségem Története Film Magyarul

Ha pedig nem kapja meg, akkor kezdődik az őrület, ahogy főhősünknél is történt. Talán ezért is van, ami korunk nagy problémája, hogy a legtöbb ember inkább falakat húz a szíve köré, nehezen szeret és engedi magát szeretni. Védjük magunkat, mert félünk az újabb csalódástól és közben magányos és megkeseredett emberekké válunk. Vagy ha "ügyesek" vagyunk, elhitetjük magunkkal, hogy ez így tökéletesen jó nekünk, de legalábbis biztonságos. Nyitókép: Mozinet

A film további ereje a finomságában rejlik, a nüansznyi alkotóelemekben; a kompozíciók és formák ringatózásában. Láng Imola tervei és Rév Marcell képei hol harmonikusak, hol elégikusak; átlós vonalaik, a fény-árnyék kontrasztjai, és a keretként használt ablakok, a tükröződés mint visszatérő motívum nem csak szimbólumként meghatározó, hanem esztétikailag is különleges, festői vizualitást nyújt. A kulcsfontosságú közeliek, a bizalmas gesztusok és a tünékeny, de annál jelentőségteljesebb mimika filmje ez, ami épp ezektől az ösztönös jelzésektől lesz élő és emberi. Ezekért az apró figyelmességekért a néző örömmel hunyhat szemet afelett, hogy helyenként túl hosszúra nyúlnak a jelenetek, vagy hiányuk egyáltalán nem is érződne. Ezt láttad már? Rengeteg hír, cikk és kritika vár ezen kívül is a Puliwoodon. Iratkozz fel a hírlevelünkre, mert kiválogatjuk neked azokat, amikről biztosan nem akarsz lemaradni. Lehet bírálni a tempóját, a kissé mesterkélt párbeszédeket vagy az abszurd helyzeteket - mint például az alapfelállás, hogy ez a gyermetegnek tűnő ember vonakodva bár, de belemegy egy súlyos fogadásba -, viszont a Füst Milán regényéből készült adaptáció ennél intuitívabb hozzáállást igényel.

A mintegy 120 művet felvonultató kiállítás magyar és nemzetközi kontextusban, az egykorú rokon törekvések és tematikus összefüggések tükrében mutatja be a magyar festészet egyik legjelentősebb alakjának fő műveit - közölte a Nemzeti Galéria. A tárlatra több mint 20 külföldi festmény, köztük Monet, Sisley, Corot, Courbet remekművei érkeztek neves köz- és magángyűjteményekből. Nemcsak a Szinyei-életműből tekinthet meg a közönség számos ritkán látható művet felvonultató, gazdag válogatást, hanem Szinyei kultuszával is eddig példátlan részletességgel ismerkedhet meg - hangsúlyozza az MNG közleménye. Budapest, 2021. november 11. Szinyei Merse Pál Lila ruhás nő (1874) és Majális (1873) című festményei (b-j) a Kép és kultusz - Szinyei Merse Pál (1845-1920) művészete című kiállítás megnyitóján a Magyar Nemzeti Galériában 2021. november 11-én. MTI/Szigetváry Zsolt A nagy érdeklődésre tekintettel a kiállítás az utolsó két hétvégén, szombaton és vasárnap (február 12-13-án és 19-20-án) 20 óráig látogatható.

Szinyei Merse Pál Pacsirta

Szintén a nagy kép előkészítő vázlatának akart látszani – sikertelenül –, így javaslatunkra ezt is levették a védettek listájáról. Egy gyűjtőnél 1980 körül fedeztem fel a festmény még kisebb, fals változatát, ezt szerencsére már nyilvántartásba se vették. 2003-ban a Belvedere Galériában tűnt fel egy kissé nagyobb méretű, de mindegyiknél szintetikusabban összefoglaló, 20. század közepinek tűnő "vázlat" (7. Sőt egy még nagyobb: 66 × 70 cm-es, hamis szignóval ellátott "másolatáról" is van adatunk. A rendkívül népszerű képről temperaváltozat, sőt egy kitűnő minőségű pasztell is készült, hamis szignóval (8. (6) 1987-ben a Labdarózsa című kép egy kisebb hamis változatát (vázlatát? ) is megmutatták nekem. (7)5. kép: Az Őszi színek hamisítványa reklámlapon 6. kép: Szinyei Merse Pál: Domboldal, 1878, lappangMindehhez fontos tudnunk, hogy a sikertelensége miatti egy évtizedes hallgatását követően az alkotáshoz visszatérő Szinyei Merse Pál 1894-től szinte sosem készített nagy képeihez előkészítő tanulmányokat vagy vázlatokat.

Szirmabesenyői Szinyei Merse Pál

A szín látványa megihlette, és fél óra alatt ráfestette a Tündérek tánca (1874) című művét. A sötétkék égbolton holdfénytől megvilágított ezüstös felhők láthatók, alatta nagy víztükör felett különös, kékes szellemalakok lejtenek körben kísérteties táncot. A vízben egy eszméletlennek tűnő női alak vehető ki, felette szalmakalap és egy fénykép úszik. A sejtelmes kép szokatlan Szinyei művészetében. Szinyei Merse Pál: Tündérek tánca, 1874. Virág Judit Galéria 1878-ban készített életében utoljára antik témájú képeket. Ezek közül a legfontosabb egy vázlatkép A tavasz ébredése címmel. Fennmaradt róla egy kisméretű krétarajz, ami semmit nem ad vissza a kép bódítóan érzéki tavaszi színpompájából. A képecskén egy női akt nyúlik végig a fűre vetett ágyán, nyújtózkodásából érezzük, hogy épp most ébredt. Piros leplét kis puttók vagy amorettek hámozzák le róla. Ugyanilyen kis angyalalakok virággirlandot tartanak a jelenet felett, ünnepi körtáncot járva, és virágokat szórnak a tavasz gyönyörű vörösesszőke istennőjére.

De nem véletlen, hogy Szinyei festményeinek legjobb ismerője: Rózsi leánya tanácsára az első œuvre-katalógus összeállítója, Hoffmann Edith nem vette be a kifejezetten bizonytalan kézre valló, minden szempontból gyenge művet az eredeti alkotások közé, aminthogy én sem, de épp a múzeumi tulajdonlás miatt kénytelen voltam legalább a kétséges művek között szerepeltetni. A BÁV 1958-as téli aukcióján bukkant fel egy másik, hasonlóan gyenge "részlettanulmány": ez az előtéri kisgyermekes anyáról készült, és nyomban le is védték (13. (18) Az időpont nem véletlen: addigra elhalálozott a festő leánya, fia, sőt idősebbik unokája is, akik már nem tiltakozhattak a védési karton azon hazugsága miatt, hogy a kép Rózsi tulajdonából került elő. E védés feloldására is 1987-ben került sor, akárcsak egy még vakmerőbb célt kitűző, ám igen tehetségtelen eredménnyel járó vállalkozásé. 1954-ben ugyanis védett lett a pompás Lilaruhás nő című kép alapján felmázolt, egészen primitív kis alaktanulmány. (19) A védés ténye – 1987-es feloldásáig – több szakértő számára okozott bosszúságot: nyilvántartási kartonjára Dömötör István, Jeszenszky Sándor és Pataky Dénes ellenvéleménye, majd a magamé is felkerült.