A Feleségem Története - Kritika - Puliwood: Szinyei Merse Pál Festményei
Samsung Galaxy S10 AjándékA Füst Milán-regénytől meglehetősen különböző, éppen ezért érvényes feldolgozása a boldogtalanságra szánt kisember egyetemes történetének, és újabb bizonyítéka annak, hogy Enyedi Ildikó továbbra is a legnehezebben beskatulyázható rendezőink közé tartozik. A feleségem története, 2021, 169 perc. értékelés: 7, 5/10.
- A feleségem története mozi
- A feleségem története teljes film
- A feleségem története cinema city
- A feleségem története könyv
- A feleségem története film magyarul
- Szinyei merse pál pacsirta
- Szirmabesenyői szinyei merse pál
A Feleségem Története Mozi
A veszélyesen hömpölygő ár, ami mindent elsodor; a víztömeg, melynek minden cseppje egyenként szemlélve is ugyanolyan gyönyörű, mint maga a hullám. Az élet hét fejezetben: küzdés, szerelem, féltékenység, fájdalom, társadalmi különbségek, belenyugvás és amivé mindez tesz bennünket. Enyedi Ildikó filmje szellemes, érzékeny és aprólékos, hisz az ördög mindig a részletekben rejlik. Képtelenség lenne egy-egy pozitívumot kiemelni, mivel A feleségem történetében minden mozzanat a következőt szolgálja: komótos ütemben kirajzolódó - közel - kerek egész. Störr Jakab (Gijs Naber) utazása során sokkal távolibb vizekre evez, mint elsőre gondolná egy naiv tengerész. Elvenni az első szembejövő nőt nagy bátorságra - és kétségbeesésre - vall, azonban az elhatározás sosem csak annyiból áll, hogy összeköti két ember az életét, hanem bizonyos szintig fel is adják magukat. Lizzyvel (Léa Seydoux) való kapcsolata során rá kell ébrednie, hogy a másik nem egy megbízhatóan működő, kiismerhető gépezet, márpedig ha a kapitány nem tudja kézben tartani a dolgokat, az aggódás felüti a fejét.
A Feleségem Története Teljes Film
A Feleségem Története Cinema City
A hétvégén láttam a Feleségem története című filmet a moziban. Ez tulajdonképpen egy féltékeny férj története, aki teljesen elveszíti önmagát az érzelmek örvényében. A film Enyedi Ildikó rendezésében, Füst Milán regénye alapján készült és bár nem most íródott, a mondanivalója aktuálisabb, mint valaha. Figyelem, a cikk nyomokban spoilert tartalmaz! A feleségem története című film középpontjában egy férfi áll, Störr kapitány, aki foglalkozását tekintve hajóskapitány. Munkájában magabiztos, sikeres férfi, aki képes felelősséget vállalni és rizikóhelyzetben komoly döntéseket hozni, de a nőkkel kapcsolatban nincs sok tapasztalata, számára ez már ingoványos talaj. Remekül érzi magát a kapitányi kabinban, azonban a társadalmi elvárások hatására úgy dönt, megnősül. Itt kezdődik az igazi érzelmi hullámvasút az életében: habár felesége az elején még csak egy tartozék, akit birtokolhat és egy biztos pont, ahova hazatérhet a hosszú utak után, később azonban beleszeret és megjelenik a kétség, a féltékenység és a kínzó gondolatok, amik szép lassan az őrületbe kergetik.
A Feleségem Története Könyv
Igazi kínzó, se veled se nélküled kapcsolat ez, ami általában nem szokott jól végzőtó: Csata Hanna/Facebook/A feleségem története - Enyedi Ildikó új filmje A sikeres és magabiztos férfi a vagyonát is lassan feléli, mint egy szellem bolyong a saját életében, keresve a kapaszkodókat, amiket nem nagyon talál. Lassan árnyéka lesz önmagának, felemészti a görcsös ragaszkodás a szeretett nőhöz, akivel továbbra sem tud mit kezdeni. Azt nem árulom el, hogy végződik a film, mindenesetre megfogalmazódik az emberben a kérdés: vajon jobb-e biztonságban egyedül vagy egy másik emberrel együtt az érzelmek viharában? Vajon törvényszerű-e, hogy ha szerelmesek leszünk, akkor elveszítjük önmagunkat a kapcsolatban? Miért van az, hogy eltűnik a magabiztosság és átváltozunk szorongó és dacos kisgyerekké, aki két kézzel kapaszkodik a másikba? A pszichológia szerint a párkapcsolat azért egy nehéz terület, mert ez mozdítja be leginkább azokat a gyermekkori sérüléseket, melyek a szüleink által értek minket. A legtöbb ember szeretethiányos és a párjától várja a figyelmet, a megerősítést és a megváltást.
A Feleségem Története Film Magyarul
A film további ereje a finomságában rejlik, a nüansznyi alkotóelemekben; a kompozíciók és formák ringatózásában. Láng Imola tervei és Rév Marcell képei hol harmonikusak, hol elégikusak; átlós vonalaik, a fény-árnyék kontrasztjai, és a keretként használt ablakok, a tükröződés mint visszatérő motívum nem csak szimbólumként meghatározó, hanem esztétikailag is különleges, festői vizualitást nyújt. A kulcsfontosságú közeliek, a bizalmas gesztusok és a tünékeny, de annál jelentőségteljesebb mimika filmje ez, ami épp ezektől az ösztönös jelzésektől lesz élő és emberi. Ezekért az apró figyelmességekért a néző örömmel hunyhat szemet afelett, hogy helyenként túl hosszúra nyúlnak a jelenetek, vagy hiányuk egyáltalán nem is érződne. Ezt láttad már? Rengeteg hír, cikk és kritika vár ezen kívül is a Puliwoodon. Iratkozz fel a hírlevelünkre, mert kiválogatjuk neked azokat, amikről biztosan nem akarsz lemaradni. Lehet bírálni a tempóját, a kissé mesterkélt párbeszédeket vagy az abszurd helyzeteket - mint például az alapfelállás, hogy ez a gyermetegnek tűnő ember vonakodva bár, de belemegy egy súlyos fogadásba -, viszont a Füst Milán regényéből készült adaptáció ennél intuitívabb hozzáállást igényel.
A mintegy 120 művet felvonultató kiállítás magyar és nemzetközi kontextusban, az egykorú rokon törekvések és tematikus összefüggések tükrében mutatja be a magyar festészet egyik legjelentősebb alakjának fő műveit - közölte a Nemzeti Galéria. A tárlatra több mint 20 külföldi festmény, köztük Monet, Sisley, Corot, Courbet remekművei érkeztek neves köz- és magángyűjteményekből. Nemcsak a Szinyei-életműből tekinthet meg a közönség számos ritkán látható művet felvonultató, gazdag válogatást, hanem Szinyei kultuszával is eddig példátlan részletességgel ismerkedhet meg - hangsúlyozza az MNG közleménye. Budapest, 2021. november 11. Szinyei Merse Pál Lila ruhás nő (1874) és Majális (1873) című festményei (b-j) a Kép és kultusz - Szinyei Merse Pál (1845-1920) művészete című kiállítás megnyitóján a Magyar Nemzeti Galériában 2021. november 11-én. MTI/Szigetváry Zsolt A nagy érdeklődésre tekintettel a kiállítás az utolsó két hétvégén, szombaton és vasárnap (február 12-13-án és 19-20-án) 20 óráig látogatható.
Szinyei Merse Pál Pacsirta
Szintén a nagy kép előkészítő vázlatának akart látszani – sikertelenül –, így javaslatunkra ezt is levették a védettek listájáról. Egy gyűjtőnél 1980 körül fedeztem fel a festmény még kisebb, fals változatát, ezt szerencsére már nyilvántartásba se vették. 2003-ban a Belvedere Galériában tűnt fel egy kissé nagyobb méretű, de mindegyiknél szintetikusabban összefoglaló, 20. század közepinek tűnő "vázlat" (7. Sőt egy még nagyobb: 66 × 70 cm-es, hamis szignóval ellátott "másolatáról" is van adatunk. A rendkívül népszerű képről temperaváltozat, sőt egy kitűnő minőségű pasztell is készült, hamis szignóval (8. (6) 1987-ben a Labdarózsa című kép egy kisebb hamis változatát (vázlatát? ) is megmutatták nekem. (7)5. kép: Az Őszi színek hamisítványa reklámlapon 6. kép: Szinyei Merse Pál: Domboldal, 1878, lappangMindehhez fontos tudnunk, hogy a sikertelensége miatti egy évtizedes hallgatását követően az alkotáshoz visszatérő Szinyei Merse Pál 1894-től szinte sosem készített nagy képeihez előkészítő tanulmányokat vagy vázlatokat.
Szirmabesenyői Szinyei Merse Pál
A szín látványa megihlette, és fél óra alatt ráfestette a Tündérek tánca (1874) című művét. A sötétkék égbolton holdfénytől megvilágított ezüstös felhők láthatók, alatta nagy víztükör felett különös, kékes szellemalakok lejtenek körben kísérteties táncot. A vízben egy eszméletlennek tűnő női alak vehető ki, felette szalmakalap és egy fénykép úszik. A sejtelmes kép szokatlan Szinyei művészetében. Szinyei Merse Pál: Tündérek tánca, 1874. Virág Judit Galéria 1878-ban készített életében utoljára antik témájú képeket. Ezek közül a legfontosabb egy vázlatkép A tavasz ébredése címmel. Fennmaradt róla egy kisméretű krétarajz, ami semmit nem ad vissza a kép bódítóan érzéki tavaszi színpompájából. A képecskén egy női akt nyúlik végig a fűre vetett ágyán, nyújtózkodásából érezzük, hogy épp most ébredt. Piros leplét kis puttók vagy amorettek hámozzák le róla. Ugyanilyen kis angyalalakok virággirlandot tartanak a jelenet felett, ünnepi körtáncot járva, és virágokat szórnak a tavasz gyönyörű vörösesszőke istennőjére.
De nem véletlen, hogy Szinyei festményeinek legjobb ismerője: Rózsi leánya tanácsára az első œuvre-katalógus összeállítója, Hoffmann Edith nem vette be a kifejezetten bizonytalan kézre valló, minden szempontból gyenge művet az eredeti alkotások közé, aminthogy én sem, de épp a múzeumi tulajdonlás miatt kénytelen voltam legalább a kétséges művek között szerepeltetni. A BÁV 1958-as téli aukcióján bukkant fel egy másik, hasonlóan gyenge "részlettanulmány": ez az előtéri kisgyermekes anyáról készült, és nyomban le is védték (13. (18) Az időpont nem véletlen: addigra elhalálozott a festő leánya, fia, sőt idősebbik unokája is, akik már nem tiltakozhattak a védési karton azon hazugsága miatt, hogy a kép Rózsi tulajdonából került elő. E védés feloldására is 1987-ben került sor, akárcsak egy még vakmerőbb célt kitűző, ám igen tehetségtelen eredménnyel járó vállalkozásé. 1954-ben ugyanis védett lett a pompás Lilaruhás nő című kép alapján felmázolt, egészen primitív kis alaktanulmány. (19) A védés ténye – 1987-es feloldásáig – több szakértő számára okozott bosszúságot: nyilvántartási kartonjára Dömötör István, Jeszenszky Sándor és Pataky Dénes ellenvéleménye, majd a magamé is felkerült.