János Vitéz Hangoskönyv

Petőfi Sándor: János Vitéz Posted by ambrusa - 2019. február 27. Szerző: Petőfi Sándor (1823-1849) | Előadja: Szabóné Zsóka | A felvétel készült: 2019. február 27. Megjelent: Petőfi Sándor: A helység kalapácsa: János vitéz. Lampel, Budapest, 1900, 48-97. o. Szöveg a weben: Játékidő: 01:53:55 (114 perc) | Bitráta: 192 kbps / 44 kHz / mono Winamp lejátszóval letöltés nélkül is meghallgatható: menu. m3u A hangoskönyv letölthető egyben: (175, 6 Mb) Megjegyzés: OPEN ACCESS – A hangoskönyv a "Látássérült Emberek Megsegítésére" c. projekt keretében készült. A Hangoskönyv szabadon letölthető és változtatás nélkül terjeszthető, de kereskedelmi forgalomba nem hozható! A meseeposz népszerűségét a belőle készült számos feldolgozás is (filmek, dalmű) bizonyítja. A mű újszerűsége kitűnik már a két főszereplő megválasztásában is, népi alakok, akikben kifejeződik a nép kiszolgáltatottsága, nincstelensége, de egyúttal mély, igazi embersége, erkölcsi ereje. A talált gyermek (Jancsi), akivel fogadott apja rosszul bánik, s az árva lány (Iluska), akit mostohája kínoz, a népmesék és népballadák világára emlékeztetnek, de éreztetik a költő korszerű mondanivalóját is, aki az üldözötteket és elnyomottakat – a népmese jelképes igazságszolgáltatásával – végül is Tündérország trónjára emeli.

• János vitéz (hangoskönyv) - Hangoskönyvek
• Hazavihető János vitéz – Megjelent az első hangoskönyvünk! – Kolibri Gyermek- és Ifjúsági Színház, Budapest
• Könyv: János vitéz - Hangoskönyv ( Petőfi Sándor ) 255063

János Vitéz (Hangoskönyv) - Hangoskönyvek

Bolti ár: 2 990 Ft Megtakarítás: 6% Online ár: 2 781 Ft 5. 0 (1 vélemény alapján) Leírás Petőfi Sándor eme elbeszélő költeménye olyan, mintha népmese lenne, csak éppen versben előadva. A költő János vitéz és Iluska sorsán keresztül igazságot is szolgáltat, de művében a magyar nép vágyát is megfogalmazza. Majd száz évvel később egy másik magyar író, Szerb Antal mondta: "A János vitéz az, amit az ember szeretne odaajándékozni külföldi ismerőseinek, hogy megérezzék a magyar népjelleg melegségét, humorát, semmihez sem fogható báját, hogy megérezzék a magyar szív verését. Ebben a műben csodálatosan együtt van a magyar föld valósága és a magyar lélek álma". * "A művet Kosztolányi Dezső a magyar Odüsszeiá-nak nevezte. Eszményképet teremt a nép számára, hiszen Kukorica Jancsi, az árva juhász, Tündérország királyává válik. A szegények, az elnyomottak győzedelmes felülkerekedését hirdeti a szenvedéseken, a megpróbáltatásokon át. A cselekményben a valószerű falusi életkép keveredik a népmesei motívumokkal (az árva fiú világgá megy, próbatételeken megy keresztül, kitalált lényekkel találkozik (boszorkányok, griffmadár, óriások) stb.

Hazavihető János Vitéz – Megjelent Az Első Hangoskönyvünk! – Kolibri Gyermek- És Ifjúsági Színház, Budapest

(Előadja: Szabóné Zsóka) Petőfi Sándor: János Vitéz — 27/05. (Előadja: Szabóné Zsóka) Petőfi Sándor: János Vitéz — 27/06. (Előadja: Szabóné Zsóka) Petőfi Sándor: János Vitéz — 27/07. (Előadja: Szabóné Zsóka) Petőfi Sándor: János Vitéz — 27/08. (Előadja: Szabóné Zsóka) Petőfi Sándor: János Vitéz — 27/09. (Előadja: Szabóné Zsóka) Petőfi Sándor: János Vitéz — 27/10. (Előadja: Szabóné Zsóka) Petőfi Sándor: János Vitéz — 27/11. (Előadja: Szabóné Zsóka) Petőfi Sándor: János Vitéz — 27/12. (Előadja: Szabóné Zsóka) Petőfi Sándor: János Vitéz — 27/13. (Előadja: Szabóné Zsóka) Petőfi Sándor: János Vitéz — 27/14. (Előadja: Szabóné Zsóka) Petőfi Sándor: János Vitéz — 27/15. (Előadja: Szabóné Zsóka) Petőfi Sándor: János Vitéz — 27/16. (Előadja: Szabóné Zsóka) Petőfi Sándor: János Vitéz — 27/17. (Előadja: Szabóné Zsóka) Petőfi Sándor: János Vitéz — 27/18. (Előadja: Szabóné Zsóka) Petőfi Sándor: János Vitéz — 27/19. (Előadja: Szabóné Zsóka) Petőfi Sándor: János Vitéz — 27/20. (Előadja: Szabóné Zsóka) Petőfi Sándor: János Vitéz — 27/21.

Könyv: János Vitéz - Hangoskönyv ( Petőfi Sándor ) 255063

Jól átszorította derekát és nyakát. Ment, tudj' az isten hány országon keresztül; Egyszer, hogy épen a nap az égre kerül: Hát a viradatnak legelső sugára Rásütött egyenest faluja tornyára. Szent isten! hogy örült ennek János vitéz, Az öröm szemébe könnycseppeket idéz; A madár is, mivel szörnyen elfáradt már, Vele a föld felé mindinkább közel jár. Le is szállott végre egy halom tetején, Alig tudott venni lélekzetet szegény, János leszállt róla és magára hagyta, És ment, elmerűlve mély gondolatokba. "Nem hozok aranyat, nem hozok kincseket, De meghozom régi hűséges szívemet, És ez elég neked, drága szép Iluskám! Tudom, hogy nehezen vársz te is már reám. " Ily gondolatokkal ért a faluvégre, Érintette fülét kocsiknak zörgése, Kocsiknak zörgése, hordóknak kongása; Szüretre készűlt a falu lakossága. Nem figyelmezett ő szüretre menőkre, Azok sem ismertek a megérkezőre; A falu hosszában ekképen haladott A ház felé, ahol Iluskája lakott. A pitvarajtónál be reszketett keze, S mellében csakhogy el nem állt lélekzete; Benyitott végtére - de Iluska helyett Látott a pitvarban idegen népeket.

Egy gazdaember jólelkü felesége - Amint ő nekem ezt sokszor elmesélte - Egyszer kinézett a kukoricaföldre, S ott egy barázdában lelt engem heverve. Szörnyen sikítottam, sorsomat megszánta, Nem hagyott a földön, felvett a karjára, És hazafelé ezt gondolta mentiben: "Fölnevelem szegényt, hisz ugy sincs gyermekem. " Hanem volt ám neki haragos vad férje, Akinek én sehogy sem voltam ínyére. Hej, amikor engem az ottan meglátott, Ugyancsak járták a cifra káromlások. Engesztelte a jó asszony ily szavakkal: "Hagyjon kend föl, apjok, azzal a haraggal. Hiszen ott kinn csak nem hagyhattam vesztére, Tarthatnék-e számot isten kegyelmére? Aztán nem lesz ez a háznál haszontalan, Kednek gazdasága, ökre és juha van, Ha felcsuporodik a kis istenadta, Nem kell kednek bérest, juhászt fogadnia. " Valahogy, valahogy csakugyan engedett; De azért rám soha jó szemet nem vetett. Hogyha nem ment a dolgom maga rendiben, Meg-meghusángolt ő amugy istenesen. Munka s ütleg között ekkép nevelkedtem, Részesűltem nagyon kevés örömekben; Az egész örömem csak annyiból állott, Hogy a faluban egy szép kis szőke lyány volt.