Pécsi Újság - Helyi Híreink - Mesélnek A Képek, Merengünk A Múltak Ütemén: Így Festett A Régi Pécs

Angol Intenzív Nyelvtanfolyam
Friday, 17 May 2024

-, Szt Imre-, Szt Márton-, Szt Erzsébet-, Szt Mária Magdolna-oltár állt. - Mindenszentek kpna a szegyh-ban. 1394: már létezett. - Holtak kpnája: helye ismeretlen, a 14. sz: alapították gazdagon ellátott kápolnaigazgatóságként. - Pietà a Szt Bertalan plébtp-hoz építve. Az 1400-as évekből ismert. 1483: Szt Fábián és Sebestyén-oltárral. - Szt Móric és társai vt-k a szegyh. közelében (v. mellett) 1428: épült a D-i oldalon. - Kpna a préposti házban (Kápt. kertjében). →Handó György prép. (1465-80) építtette, benne naponta elmondandó 4 miséhez Szűz Mária-oltárral. Falfestményei (Angyali üdvözlet, Szt István, Szt László kir. és Szt Imre hg. ) 1702: még felismerhetők voltak. sz: lebontották. - Szt Vér-kpna a domonkosok Szt Tamás tp-ában. 1491: már létezett. -Szt Mihály-kpna: a szegyh-tól D-re állt egy 1500-ból maradt irat szerint. - Kpna, Káptalan u. Pécs régi neve. 4. Az 1940 k. ásatásokkor előkerült relieftöredékekben és kőfaragványokban Ker. Szt János, Szt Máté és Szt János evang. attribútumait lehetett megtalálni.

Pécs Régi Neveu

Megint csak a szovjet megszállás tapasztalatát hoznám fel példának. Minden sanyargatás ellenére azért a 20. század második felében sem merült fel valós alternatívaként a magyar lakosság szovjetté vagy orosszá válása. Renegátok minden korban voltak, de róluk ugyanolyan megvetően vélekedtek akkor és ma is. Pécs lakosainak felbukkanása a 16. század közepén (A térképet Nagy Béla készítette)Maradt-e a felszabadító háborúk után Pécsett muszlim közösség? Mit lehet tudni az ő sorsukról? S. : Nem, muszlim közösség nem maradhatott. A lakosság vagy elköltözött, vagy kikeresztelkedett. Pécs régi never say. A maradók gyorsan, lényegében nyomtalanul feloldódtak a helyi társadalomban, a távozók egy része az Észak-Balkánra mehetett, Belgrádba vagy Boszniába, néhányan – nyilván az elit – pedig távolabb, akár a fővárosban próbált szerencsét. 1686-ban a muszlim Pécsnek "egy kardcsapásra" vége lett. Pécs, Széchenyi tér az 1900-as évek elején. Előtérben a kádi csorgója. Forrás: Kronosz KiadóV. : És ez a "visszakeresztelkedés" nem is lehetett nekik olyan megrázkódtató, hiszen sokan közülük talán első- vagy másodgenerációs muszlimok voltak.

Talán úgy érezhették, ez annyira elképzelhetetlen, hogy addig fél lábon állva is kibírják. Másrészt a keresztény világgal való kapcsolatok nem szűntek meg. Kereskedők jöttek–mentek, a környező világ, Baranya, Tolna megye falvai is megmaradtak, így valójában a megszállók lettek egy zárvány a keresztény térben, még ha ez Pécsett máshogy is alakult. Harmadrészt a meglehetősen szórványos adatokból kirajzolódik egy Erdély irányában meglevő intenzív kapcsolat, elég csak az unitáriusok megjelenésére és Bogáti Fazekas Miklós itteni tevékenységére utalni. Negyedrészt az oszmán politika sem kérte az itt élőktől az identitásuk feladását. „Pécs török kori múltja is bizonyítja, hogy a történelmet nem nagy trendek, hanem mindennapi emberi döntések írják” - Ujkor.hu. A régi toposz ellenére, miszerint az oszmánok gyermekadót szedtek volna az országban, ez nem igaz. Sőt, a hitetlenek adója komoly bevételt jelentett, amitől a tömeges áttérésekkel elestek volna. Kászimnak és utódainak az volt a legfontosabb, hogy béke legyen, mindenki maradjon a helyén, fizesse rendesen az adókat és tartsa el a megszállókat. Végül pedig azt sem szabad elfelejteni, hogy az asszimilálódás folyamata inkább a fejlettebb irányába mozdul el, nem szívesen lépünk vissza egy alacsonyabb életminőséget nyújtani képes szintre.