Alfred Adler: Emberismeret
Iphone 5S 8Gb ÁrAlfred Adler Könyvei Contribution
Az önbecsülés fogalmát az utóbbi években sokan kritizálták, de Nathaniel Branden gondolatébresztő könyve a mai olvasót is meggyőzi arról, hogy személyes önbecsülésünk személyes értékrendünkből és az annak megfelelő cselekedeteinkből fakad. Ha ez hibádzik, könnyen hatalmába keríthet minket az öngyűlölet és a depresszió. Ugyanakkor William Styronnak a depresszióval vívott saját küzdelmeiről szóló klaszszikus beszámolója azt jelzi, hogy ez az állapot gyakran rejtélyes okokból alakul ki, és bárkire lecsaphat. Styron szerint a depresszió egyfajta mentális rákbetegség. Közel járunk már ahhoz, hogy hatásos gyógymódunk legyen ellene, de a gyógyszerekre vagy a pszichoterápiára azonnal nem reagáló betegek szempontjából még nem elég közel. Alfred Adler: Emberismeret. Kik vagyunk és miért: a személyiség és az én tanulmányozása Isabel Briggs Myers: Különféle adottságok Erik Erikson: A fiatal Luther Hans Eysenck: A személyiség dimenziói Anna Freud: Az én és az elhárító mechanizmusok Karen Horney: Belső konfliktusaink Melanie Klein: Irigység és hála R. Laing: A megosztott én Gail Sheehy: Átmenetek 21 A régiek parancsa így szólt: ismerd meg magad, a pszichológiában azonban ez a törekvés sokféle formát ölthet.
Moir és Jessel könyve, az Agyszex meggyőzően fejti ki, hogy számos viselkedési hajlamunk agyunk szexuálbiológiájából vezethető le, vagyis egy olyan tényezőből, amely az embrionális élet első 8 hetében nagyrészt kialakul. Még az énnel kapcsolatos dédelgetett elképzeléseink is mikroszkópos vizsgálatok tárgyaivá válhatnak. Az idegtudomány mai állása szerint az én legjobban egyfajta, az agy által létrehozott illúzióként értelmezhető. Alfred adler könyvei study. Oliver Sacks izgalmas írásai azt mutatják, hogy az agy folyamatos munkával hozza létre és tartja fenn az ellenőrzést magáénak tudó én érzetét, még ha nincs is olyan agyi terület, amelyet az énélmény helyének tekinthetnénk. Ramachandran idegkutató fantomvégtag-tanulmányai megerősíteni látszanak, hogy az agy figyelemreméltóan alkalmas a kognitív egység élményének kialakítására, még akkor is, ha a valóság (a számos én és a számos tudatréteg valósága) összetettebb. Jean Piaget sohasem tanulmányozta az agyat laboratóriumi körülmények között, annál inkább a csigákat a svájci hegyekben, ahol nevelkedett.