A Fekete Zongora
Vízelvezető Betoncső ÁrFotó: Valuska Gábor Száz éve, 1919. január 27-én hunyt el Ady Endre, a magyar irodalom kikerülhetetlen alakja. Költőket, írókat kértünk meg, hogy válasszák ki a kedvenc Ady-versüket és kommentálják döntésüket. Az ady100 címke alatt gyűjtjük a cikkeket. Krusovszky Dénes válaszolt. Ady Endre: A fekete zongora Bolond hangszer: sír, nyerit és búg. Fusson, akinek nincs bora, Ez a fekete zongora. Vak mestere tépi, cibálja, Ez az Élet melódiája. Ez a fekete zongora. Fejem zúgása, szemem könnye, Tornázó vágyaim tora, Ez mind, mind: ez a zongora. Boros, bolond szívemnek vére Kiömlik az ő ütemére. Ez a fekete zongora. Először arra gondoltam, hogy valamelyik súlyos, megkerülhetetlen magyarság-verset választom majd, A magyar ugaron, oké, vagy A magyar messiások, és persze: Nekünk Mohács kell, az ma is odacsap. Aztán meggondoltam, legyen inkább egy vicces, A Hortobágy poétája, totál komolyan vehetetlen, és mégis, vagy a közvetlenül utána következő: El a faluból. Ilyenek vannak benne: "Én a bolondos zajnak, / Én a cifra városnak / Vagyok a kóbor lelke, / Ne gyalázz meg hát, falu. "
Fekete Zongora Elemzés
Ady EndreBolond hangszer: sír, nyerit és bú, akinek nincs bora, Ez a fekete mestere tépi, cibálja, Ez az Élet melódiá a fekete zúgása, szemem könnye, Tornázó vágyaim tora, Ez mind, mind: ez a, bolond szívemnek véreKiömlik az ő ütemé a fekete Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be! Matyi872015. január 2. 21:35Annyira jó hallgatni hangoskönyvben kedvencem.
Fekete Zongora
El is bizonytalanodtam, hogy ezek után kíváncsi vagyok-e hősnőnk budapesti kalandjaira… (ami a könyv háromnegyedénél még egyáltalán nem volt kérdés). 6 hozzászólásVéda P>! 2011. február 18., 10:11 Baráth Katalin: A fekete zongora 82% Jajj Katalin drága, hát kiskegyed végre megmutatta, hogy igenis lehet a fehérnépnek nem trendi, nem "nőcis", nem "csajos", nem ultragagyi, de még csak nem is nyálcsöppentős mai regényt írni! Minden oldalát élveztem! A szereplők, a milliő…imádnivaló! És ahogy magácska a krimiből vitzet csinál, a komédiából pedig krimit! Ötcsillagos! 3 hozzászólásNépszerű idézetekcsgabi P>! 2018. március 9., 11:54 Az asztalon két korsó kőbányai aranylott, tetején könnyű, vastag habkoronával. Dujmovics szertartásosan megvárta, amíg a pohár falán kicsapódott pára cseppé sűrűsödik, és ez a csepp komótosan lecsordul, egészen az asztal márványlapjáig. Abban a pillanatban megragadta a korsó fülét óriási kezével, és hosszan kortyolt a sörből. 165. oldalBaráth Katalin: A fekete zongora 82% Kapcsolódó szócikkek: sör5 hozzászólásMiamona>!
Ady Endre Fekete Zongora
A templomokban mindenesetre lehetett délután 5 órakor is valamilyen szertartás, de nem valószínű, hogy mise. Általában litániákat tartottak, vagy rózsafűzért mondtak, vagy más jámbor programokat lelkesítő beszédekkel, de misék, azok a szigorú szentségi böjt miatt délután 5 órakor szinte biztosan nem voltak még Ókanizsán sem. Kapcsolódó könyvek: Baráth Katalin: A fekete zongora1 hozzászólásArpad_Horvath>! 2021. január 16., 21:28 "Őseink negyven évig szenvedték az egyiptomi rabságot…" () Nos, a kivonulás ideje Egyiptomból az Ígéret Földjéig csakugyan a Szentírásban jelentőségteljes negyven évig tartott, de Jákob leszármazottai, miután József letelepítette őket Egyiptomban, valószínű sokkal tovább, több nemzedéken át, akár több száz évig is Egyiptomban tartózkodhattak, mígnem jött Mózes, és kezdetét veszi a negyven évig tartó kivonulás, illetve vándorlás a pusztában. Kapcsolódó könyvek: Baráth Katalin: A fekete zongoraA sorozat következő köteteHasonló könyvek címkék alapjánBöszörményi Gyula: A Rudnay-gyilkosságok 97% · ÖsszehasonlításJud Meyrin: Lowdeni boszorkányhajsza 94% · ÖsszehasonlításR.
Elenyésznek, megdöntik, váltják, változtatják őket… De csak a rendszerek mennek – a problémák mindig maradnak. Mutatis mutandis. A darab száz évvel ezelőtt játszódik, az első világháború végnapjaiban. Két főszereplője van: a költő és a politikus. Ady Endre és Tisza István, akik saját koruknak is főszereplői voltak. Kivételes formátumú emberek, akik szinte semmiben sem értettek egyet, de mindketten szerették és féltették a fajtájukat, hazájukat. Ki szerette jól? Ki szerette rosszul? Ady ízig-vérig modern ember, annak minden jó és rossz tulajdonságával. Tisza ízig-vérig régi vágású magyar úr, annak minden jó és rossz tulajdonságával. Tisza a régit védve a robbanást akarta elkerülni, nem sikerült. Ady forradalomban születő modern, demokratikus Magyarországot akart – neki sem sikerült. Vagyis: a Tisza védte Magyarország megsemmisült, az Ady álmodta Magyarországból nem sok vált valóra. Má is, Ady is sejtette, hogy közel a vég – az övék is –, de hogy milyen közel, azt nem tudták. A darab egy különös találkozás története: ahogyan Magyarország tragédiáját két – egymással örök harcban álló – ember látja, s fájdalmasan átéli egy végső nagy vitában.