Szittya Íjászatról :: Szittya Íjász
Uncle Bens SzószokJászkunság2017. 12. 08. 07:00 A szolnoki Damjanich János Múzeumban jelenleg egy, Kovács Péter régész által, részben saját feltárásainak anyagából is rendezett vaskori, szkíta-kelta kiállítás látható. A szkíta emlékek nemzeti identitásunk számos, évszázadok óta vitatott kérdését is újra a közfigyelem elé hozták. Ezekről kérdeztük dr. Madaras László régészt, aki évtizedek óta kutatja a népvándorlás korának régészeti hagyatékát. – Néha – talán kicsit tréfásan – olyan tudós ember, mint Móra Ferenc is magyarosan szittyáknak nevez bennünket. Kik a szittyák youtube. Van ennek a rokonságnak vagy származástudatnak bármi alapja? – A magyar krónikákban valóban létezik Szkítia kifejezés, de ezenkívül sok egyéb, a sztyeppén általánosan elterjedt kifejezés is van még bennük. Először is két dolgot kellene tisztázni: kik voltak a szkíták, és a mi magyarjaink találkozhattak-e velük? – A magyar történelemben a szittya és a szkíta azonos fogalom lenne, pedig nem az. A szkítákat Hérodotosz, a történetírás atyja a görög városállamokkal együtt említi, ráadásul többfélét is felsorol belőlük.
Kik A Szittyák 6
A kérdés, hogy ez valóban egy ősi hagyomány, vagy egy magyar írástudók által kiötlött kései kitaláció. Én ezt az utóbbit nem nagyon hiszem, mert ez egy olyan sztori, mintha a szír bevándorlók most Németországban azt találnák ki az európai integráció érdekében, hogy ők Hitlerrel vannak kapcsolatban. Attila ugyanis Európában a korabeli keresztény krónikások számára ez, Hitler. Ez azt valószínűsíti, hogy ez egy, már a kereszténység felvétele előtt is létező hagyomány? Igen, ezt gondolom. Kik a szittyák free. Ebből persze még nem következik, hogy ez valósan írja le a történelmet. Inkább egy konstruált hagyománynak tűnik. A birodalmi hagyományt úgy szokták megalkotni, hogy azt minden néprész a magáénak érezhesse. Elképzelhető, hogy a hun hagyomány az avaroktól jön, miközben Árpádék hozzák a maguk Emese-sztoriját, és ez a két népesség összeáll a Kárpát-medencében. Lehet, hogy így gyúrnak össze a 10. századra két különböző hagyományt. Az egyik azt mondja, hogy jöttünk, a másik meg azt mondja, hogy ti jöttetek, de mi már itt voltunk, akkor mondjuk együtt azt, hogy ti csak visszajöttetek.
Kik A Szittyák Youtube
És hogy valóban ilyen volt, azt utódairól, a magyarokról is megállapíthatjátok. A szittyák szomszédságában besenyők és fehér kunok laknak. De az Északi-tenger körül, amely szomszédos vele, egészen Susdal országig puszta erdőség terül el, amelyet ember be nem járhat. Ez hatalmas, nagy terület, és azt mondják, hogy ott kilenc hónapon át sűrű köd uralkodik. SZOLJON - Vannak közös hagyományaink a szkítákkal, de ez nem jelenti azt, hogy közünk van egymáshoz. A napot csak júniusban, júliusban, augusztusban látják, akkor is napjában csak néhány órán át. Az említett sivatag hegyeiben kristályt találnak, az erdőkben griffmadár fészkel, és vadászsólyommadár költ, amelyet magyarul kerecsetnek hívnak. Amikor Hunor és Magyar utódai Szittyaországot elözönlötték a népet száznyolc nemzetségre osztották fel, ezért abban a hatalmas birodalomban száznyolc tartomány terül el. / Mondák és mesék / A magyarok eredete
Kik A Szittyák Free
Sándor Klára: A székely betűket Thuróczy írta le először a hunok örökségeként, nem véletlenül: ha a székelyek őrzik leginkább az ősi hagyományt – ő volt az, aki elsőként magasztalta így a székelyeket, a korábbi források inkább elítélően nyilatkoztak róluk –, és van egy saját írásuk, akkor ezt, így gondolhatták az udvarban, nyilván a hunoktól örökölték, s ez is ékes bizonyítéka a magyarok hun származásának. Természetesen szó sincs arról, hogy Mátyás udvarában találták volna ki a székely betűket: az írás évszázadokkal korábban is létezett, csak a humanista kultusza kezdődött ekkor. Hogy vált egyre inkább a nemzeti identitás alapelemévé a székely írás az elmúlt századok tudósainál, majd hogy esett ki a pixisből? Kik a szittyák 6. Sándor Klára: A Thuróczy által megteremtett hagyományt követve egészen a 19. század közepéig a hunoktól ránk maradt örökségnek tekintették a székely ábécét, összhangban egyébként azzal a Kézai Simon által kétszáz évvel korábban kidolgozott hagyománnyal, hogy a magyarok a székelyek utódai.
A nagy méretű kör pajzs leguggolva teljes védelmet adott. Téglalap pajzs: Csak nagy méretűt használtak ( kb. 50X80 és 70X150 cm között), ezek a teljes testet elfedték térdtől a nyakig, vagy talptól a nyakig, a kisebbeket a lovas íjászok is használták, a legnagyobb méretűeket pedig, csak a földre állítva hátulról megtámasztva, a csatasorok előtt felállítva hajító fegyverek, és nyilak elleni védelemre használták aktívan nem hordták. Formailag változatos volt, derékszögű sarokkal, lekerekített sarokkal, "babapiskóta" formával, hosszú oldalán réselt egy oldalon, vagy mindkettőn, az igényeknek megfelelően. Ellipszis pajzs: Ez is csak nagy méretben volt használva, a teljes testet elfedte (kb. 30-50-30X100-80 cm hosszúak voltak). Formailag két fajta volt belőle használatban teljes ellipszis, vagy a hosszú oldalán, egyiken vagy mindkettőn réselt, ívesen kivágott. Szittyák világa. Nézzük a használatukat. A kicsit akkor lehetett jól használni, ha szükség volt a mozgékonyságra, és az fontosabb volt mind a teljes lefedettség, védelem.