Japán Nagykövetség Budapest
Az Onedin Család Könyv[40]Göncz Kinga külügyminiszter Japánban tett 2008-as látogatása alkalmával a Budapesti Műszaki Egyetem és Yokosuka Research Park (független szervezetként működő infokommunikációs kutatóintézet) kutatásfejlesztési és innovációs bizottsága megállapodást kötöttek a két ország közötti kutatási és tudományos tapasztalatcserékről. [68] 2009 júniusában került megrendezésre az I. Japán-Magyar Közös ICT Konferencia, amelyen a két ország témában érdekelt kutatói találkozhattak. Japán nagykövetség budapest. Ugyanezen év júliusában megtartották a Japán-Magyar ICT Szemináriumot, amelyen hét japán ICT-cég hasonló magyar cégekkel találkozott. [68] Japánban élő magyarokSzerkesztés Japánban igen kevés magyar él, számuk 500 főre tehető, többségük egyetemi ösztöndíjjal vagy munkavállalás céljából tartózkodik ideiglenesen az országban. Japán statisztikák szerint 2011-ben 463 magyar állampolgár élt a szigetországban. [80] Több kulturális szervezetük van, ezek közül a Tokiói Magyar Klubot 2001-ben alapították. A Japán-Magyar Baráti Társaság Magyarországot népszerűsítő rendezvényeket, magyarországi vendégelőadókkal néptáncelőadásokat szervez.
Magyarország És Japán Kapcsolatai – Wikipédia
2. A tanárokról Az iskolák igazgatói – a nők mellérendelt helyzetéből eredően – férfiak. Igazgatóvá az a tanári pályán kiváló eredményeket elért, 45 évét betöltött férfi válhat, aki az előírások szerint az igen magas színvonalú pedagógiai és szakmai vizsgákon sikerrel megfelelt. A tanárokat az egy munkahelyen eltöltött 10 évi szolgálat után általában másik iskolába helyezik át. Ezzel az intézkedéssel a növendékek szüleivel létesített túl bizalmas kapcsolatteremtésnek kívánják elejét venni, s az újrakezdés serkentő erejét igyekeznek kihasználni. A tanári pályának rendkívüli vonzereje még a nyári 40 és a tanév folyamán 2 x 10 nap szabadság. Magyarország és Japán kapcsolatai – Wikipédia. A tanári pálya előnyös körülményei ellenére is előfordul, hogy a tanár az iskolától megválva magánvállalkozásba kezd, például a lakásán vagy bérelt teremben késő délutánonként és a hétvégén egyéni vagy csoportos szakórákat ad a legkülönbözőbb korosztályúak számára. Zenetanárok óvodai és iskolai csoportokat foglalkoztatnak, magán énekkarokat szervezhetnek ily módon.
12 Összegezve elmondható, hogy a régi idők lapjainak döntő szerepük volt a magyarok pozitív, kedvező Japán-képének kialakulásában. A japánok iránti rokonszenv nemzedékről nemzedékre hagyományozódott. Minél többet tudott meg Magyarország Japánról, annál jobban csodálta és ismerte el érdemeit. Ez is elősegítette a két ország közötti baráti viszony kialakulását. Forrás: Vasárnapi Újság, 1868., XV. évf. 177. Forrás: Vagdalt Judit: A magyarok Japán-képe száz éve és ma Magyarország japán szemmel, Japán magyar szemmel- ELTE Japán Tanszéki Szakcsoport- Ószakai Idegennyelvi Egyetem Magyar Tanszék, Bp. Japán nagykövetség budapest hotel. 2006, 12 16 2. Irodalom 2. Hazánkban megjelenő japán irodalom Az előző fejezettel kapcsolatban több tudományos kutatást végeztek és végeznek a mai napig. Külföldi szakkönyvek jelentek meg Magyarországon, de ma már az internet segítségével is találunk anyagot bármilyen témában. Az embereket nagyjából ugyanazok a dolgok érdeklik Japánnal kapcsolatosan, mint az egy évszázaddal ezelőtt élőket, ezért mára rengeteg könyv jelent meg a távol-keleti országról hazánkban.