Duna Tengerjáró Hajók

Dunaújvárosig (Illetve Budapestig is) csak a magyar Duna- tengerjárók képesek feljönni. Ezek a különleges építésű hajók 1100-1200 tonnásak. Nálunk is mindig figyelembe kell venni a vízállást. Ha a víz túl alacsony, akkor a gázlóknál, ha túl magas, akkor a hidaknál megakadnak. Különben a Duna-tengerjárók lehajtható árbóccal és felső építménnyel vannak ellátva. Ilyen a tengeri hajókon nincs, márcsak ezért sem jöhetnek fel a Duna középső szakaszára. A Duna-tengerjárók számára – amelyek egyébként magyar építésűek – március és augusztus között van a Dunán a legkedvezőbb vízállás. Brutális torlódás alakult ki a Dunán a háború miatt. 2. A tengereken, az óceánokon ma már mindennaposak a 45-60 ezer tonnás érc- és olajszállító hajók. Személyszállító óceánjáróban az angol Queen Mary és a Queen Elisabeth (ejtsd: Kvín Meri. Kvín Elizabet) a legnagyobb. Mindkettő 82000 bruttó regisztertonna vízkiszorítású. A teherhajók közül jelenleg a 130000 tonnás japán tartályhajó vezet. De hírek szerint Japánban, az Egyesült Államokban és a Szovjetunióban már dolgoznak egy-egy 150-160 ezer tonnás tankhajó építésén.

1. Torlódnak a hajók a Duna torkolatánál, többszörösére ugrott a forgalom a Duna-deltában
2. Brutális torlódás alakult ki a Dunán a háború miatt

Torlódnak A Hajók A Duna Torkolatánál, Többszörösére Ugrott A Forgalom A Duna-Deltában

A hajó ekkor már egy zátonyon ült és a törőhullámok megkezdték a hajó széttörését. (…) a Podima községnél váró hajótörötteket két nap múlva felvette egy mentőhajó (…) A hajót "constructiv total loss" címen feladták, a kárt a biztosító megtérítette. "[8] Az újsághírrel ellentétben Juba kapitány könyve szerint a III. tiszt, Galambos Béla, miközben görögtűzzel próbált jelt adni a Budapestnek, égési sérüléseket szenvedett, de a többiek szerencsés módon megúszták egy karcolás nélkül. Ahogy láthatjuk, a Dunának francia és magyar zászló alatt is eseménydús pályafutás jutott; összecsapott tengeralattjáróval, egyszer elsüllyedt, legalább kétszer ütközött, és kétszer fogták el brit hajók, mielőtt zátonyra futott. Mint az első Duna-tengerjárók egyike, komoly szerepe volt abban, hogy igazolja a koncepció életképességét. A cikk a Napi Történelmi Forrás, a Magyar Műszaki és Közeledési Múzeum és az Arcanum Digitális Tudománytár együttműködésével jött létre Felhasznált források és szakirodalom: [1] Budapesti Hírlap 1937. Torlódnak a hajók a Duna torkolatánál, többszörösére ugrott a forgalom a Duna-deltában. május 13.

Brutális Torlódás Alakult Ki A Dunán A Háború Miatt

Eddigi szavazatok száma: 0 Az I. világháború elvesztésének súlyos következményei folytán a magyar tengerhajózás átmenetileg megszűnt. Ennek legalább részbeni pótlására – az első Budapesten épített Duna-tengeri áruszállító motoros hajó, a "Budapest" sikeres próbaútja után – 1936-ban létrejött a Magyar Királyi Duna Tengerhajózási Részvénytársaság (DETERT). A társaság részére a Ganz Danubius Hajógyárban 1936-ban megépült "Szeged", majd egymás után készültek az újabb folyam-tengerjáró hajók. Már a "Budapest" építésénél is új megoldás volt a két hajócsavar forgatására beszerelt két Ganz-Jendrassik rendszerű VI. Jak. 170 típusú feltöltés nélküli hathengeres dízel-motor. Az 1937-ben vízre bocsátott "Tisza" építésénél ismét számos újítást alkalmaztak, így az első egységévé vált annak az 1200 tonna hordképességű sorozatnak, amely már magán viselte a legfejlettebb folyam-tengeri áruszállító motorosok minden jellemzőjét. A hajópark további bővítésével folyamatosan nőtt a társaság forgalma is. A II.

A Hazám tengerjárót 1958-ban építették, a fedélzeten 24 fő szolgált, a hajó naponta 5 tonna üzemanyagot fogyasztott és 12 csomós sebességre volt képes. Átjutott a Belvárosi híd alattA szép nevű tengerjáró egészen prózai okból érkezett meg Szegedre: a hajózási vállalat valutát akart megtakarítani, mivel abban az évben a Duna magas vízállása miatt hajóik nem tudtak átjutni az újvidéki híd alatt. A külföldi kikötőkben valutával kellett volna fizetni, ezért a megrakott hajónak hazai kirakodóhelyet kerestek. A Vaskapu alatt veszteglő Hazám tengerjárót ezért június elején Szegedre irányították. A rakomány a Közel-Keletről érkező 154 tonna dohány volt, miután Belgrádban a hajó olajpogácsát és gyapotot tett partra. Szeged azért kerülhetett egyáltalán szóba, mert 1964-ben búvárok már kiszedték a 20 évvel korábban lebombázott régi vasúti híd roncsait a mederből, ami így szélesebben hajózhatóvá vált. A Hazám Titelnél fordult a Tiszára, a zentai híd alatt át tudott kelni, s az igazi problémát a Belvárosi híd alatti áthaladás érdekében a tengerjáró Magyarkanizsát elhagyva 400 tonna vizet szívott fel duplafeneke közé, hogy 10 centit merülhessen.