S Nagy István Életrajza

Ibusz Tombola 2020
Saturday, 1 June 2024

Életrajz 1967. október 6-án születtem Újfehértón, szegény paraszti családba. Tanyán éltem egészen addig, míg a TSZ szervezés el nem ért bennünket, s be kellett költöznünk Újfehértóra. Ez szinte földönfutóvá tette a családot, a mindennapi megélhetés is nagy gond volt. Édesapám Nagy István gazdálkodó, már nincsen az élők sorában, édesanyám Fodor Irma, ma is Újfehértón él. Hárman vagyunk testvérek: Zoltán húsipari szakmunkás, László szakács. Családommal Mosonmagyaróváron élek. Feleségem Szabó Ágnes tanítónő a helyi Móra Ferenc Általános Iskolában. Két gyermekünk van. A mezőgazdaság, és az állatok, a föld szeretete születésem pillanatától végigkíséri életem. S nagy istván életrajza v. Ma is tartok állatokat Mosonmagyaróváron – tyúkok, ludak, kacsák is hozzátartoznak az életemhez, s galambászkodom is. Méhészetem népszerű a városban. Általános iskolába Újfehértóra jártam, majd beiratkoztam Debrecenbe, a Balásházy János Mezőgazdasági Szakközépiskolába. Itt érettségiztem 1986-ban állat-egészségőrként. Édesanyám szerette volna, ha állatorvos lennék, de számomra az agrárpálya volt az egyetlen út.

S Nagy István Életrajza V

6. p. Berkes Erzsébet. Új Írás, 1962. 1053–1055. p. Előszó a szerelemhez (G. ) [G. Szabó László]. Népszava, 1965/137. (jún. 12. ) Szilas Csaba. Magyar Ifjúság, 1965. aug. 20. 10. p. Tüskés Tibor. A Könyv, 1965. 108–109. p. Borbély Sándor. Kritika, 1966/1. 62. p. Szilágyi János. p. Tornai József. Kortárs, 1966. 2006–2007. p. Koromcsillag Fülöp László: Vers és személyiség. Népszabadság, 1968. máj. 16. 7. p. Faragó Vilmos: Kulcsszavak. Élet és Irodalom, 1968/29. p. Kiss Dénes. Jelenkor, 1968. 756–757. Kortárs, 1969. 664–665. p. A téli tücsök meséi Demény Ottó. Népszava, 1974. márc. 31. 9. p. Varga Vera: Vigyázat, gyerekek! Élet és Irodalom, 1974/21. p. Ima a vadevezősökért D. [emény] O. [ttó]. Magyar Hírlap, 1975. IV. p. Ács Margit. Magyar Nemzet, 1975. jún. 13. p. Rónay László: Három verseskötetről. Egy magyar főúr a XVII. században Gr. Csáky István életrajza (Budapest, 1883) | Arcanum Digitális Tudománytár. Népszava, 1975. júl. 26. 8. p. Réz Pál: Csukás Istvánról. Új Írás, 1975/9. 111–113. p. Lengyel Balázs: Költők geometriája. : Verseskönyvről verseskönyvre. Magvető, 244–252. p. Koncert Kelényi István: Euterpé tánca.

Ifjúságért ne ítéljünk meg senkit. Akármilyen kevés a tanúja, maga a történelem előtti – a majdnem sejtelem – többet mond a népről, mint az egész azt követő bizonyosság. "Úgy hírlik … – mondja a nép. És mondja a költő. A végzetes ember legfőbb ismertetőjegye: nem akar végzetes lenni gyakran tudni sem kíván róla, hogy az. Mint ahogy az újító sem akar soha újító lenni, és őszinte meggyőződése, hogy ő csupán a maga módján cselekszik, míg csak fülébe nem zsongják, hogy újító, hogy haladó! – A végzetesség: kisugárzás. I. A két Goncsarova – Uo. 35. ; Az üresség ismertetőjele: hajszolni az eseményeket… Beszélnek a munka védelméről. Én a munka önvédelméről beszélek. A belső események kiválasztódásáról, amelyek ha nem hasznára, akkor kárára vannak az embernek. A munkaegység: nem egy nap, nem egy óra, hanem egy pillanat. Mint ahogy a festő egysége sem a réteg, hanem az ecsetvonás. Az adott ecsetvonás lendülete. A slágergyáros - Életrajzi regény S. Nagy Istvánról. I. "Külső események" – Uo. 58. ; A semmit nem érzés lehetősége az egyetlen lehetősége a semminek, mert a semmit (a nemlétet) megérezni – megint csak azt jelenti: megérezni a lenni fogalmát.