A Versailles I Palota Megépítése 1

Aldi 17 Kerület
Wednesday, 15 May 2024

Öt lakosztályt és tizennégy az udvaroncok számára kialakított szobát kellett lerombolni a galéria részére. A galériában harmincöt nagyméretű festmény jeleníti meg Franciaország legnagyobb hadvezéreit I. Klodvigtól I. Napóleonig. A festményeket olyan elismert művészek készítették, mint például Eugène Delacroix. A történelmi galériákhoz tartozik: a keresztes lovagok terme 17. századi termek a forradalom korának termei I. Napóleon korának termei 19. századi termekA kertSzerkesztés Virágos kert a kastély déli szárnyánál A kert fontossága egyenrangú volt a kastély fontosságával. A kertben ünnepségeket tartottak, az ünnepségekhez díszleteket készítettek. A versailles-i palota másolatai - frwiki.wiki. A barokk művészetben fontos szerepet játszottak az ünnepségek és a hozzá tartozó díszletek. Az ünnepségek során minden művészeti ág szerephez jutott, így joggal lehet használni az "összművészet" kifejezést. A kert, amelynek középpontja a kastély, három részből áll. Az első rész a mai Kis park, amelyet a "Napkirály" apja XIII. Lajos alakíttatott ki Jacques Boyceou-val.

A Versailles I Palota Megépítése Movie

Ez a palotát és melléképületeit, a kerteket és melléképületeiket, a két Trianont és a parkjaikat érinti. és melléképületek, valamint a nagy park. Filmográfia A versailles-i kertek képezik az Alan Rickman által rendezett és 2014-ben megjelent Les Jardins du roi film hátterét. A film a Bálterem (vagy Bosquet des Rocailles) építésére összpontosít. Megjegyzések és hivatkozások ↑ Referencia a kertekre: (Berger I, 1985); (Bottineau, 1988); (Házasság, 1986); (Marie, 1968); (Nolhac, 1901); (Nolhac, 1925); (Thompson, 2006); (Verlet, 1961, 1985); (Waltisperger, 1984); (Weber, 1993). Versailles-i kastély – Wikipédia. ↑ "Az összes ábrának és dísznek, amelyet ott látunk, nem véletlenszerűen helyeznek el, viszonya van akár a Naphoz, akár azokkal a helyekkel, ahol elhelyezik őket. »(Félibien, 1674) ↑ A Latona-kútról bővebben lásd (Berger, 1992); (Marie, 1968, 1972, 1976); (Nolhac, 1901); (Thompson, 2006); (Verlet, 1961, 1985); (Weber, 1981) ↑ (Berger I, 1985); (Friedman, 1988, 1993); (Hedin, 1981-1982); (Marie, 1968); (Nolhac, 1901); (Thompson, 2006); (Verlet, 1961, 1985); (Weber, 1981).

A szalon ezüst bútorait, köztük a király majdnem háromméteres trónját szintén be kellett olvasztani, hogy fedezni tudják a háború költségeit. Az ezüsttrónt egy aranyozott fából készült trónszékkel helyettesítették, amely egy perzsaszőnyeggel borított emelvényen állt. A királyné lakosztályaSzerkesztés A királyné lakosztálya (Grand appartement de la reine), szimmetrikus a király lakosztályával és a déli oldalról néz a kastély kertjére. A királyné lakosztálya ellentétben a király lakosztályával – amelyeket reprezentációs célra használtak – egészen a francia forradalomig az egymást követő királynék és trónörökösnék lakhelye volt. Mária Terézia 1683-ban bekövetkezett halála után két trónörökösné Mária Adelheid savoyai hercegnő és Mária Jozefa Karolina szász hercegnő lakott benne, majd Leszczyńska Mária királyné 1725 és 1768 között, majd legvégül Mária Antónia 1770-től (amikor még csak trónörökösné volt) 1789-ig. A versailles i palota megépítése 9. A királyné lakosztálya öt helyiségből áll: Mária Antónia királyné egyik magán kabinetje, Jean Henri Riesener német származású királyi ácsmester bútoraival a királyné hálószobája, a legfontosabb helyiség, ahol a leggyakrabban tartózkodott.