Gór - Kápolnadomb

Angol Nemesi Családnevek
Saturday, 18 May 2024

Egy kisebb ezüstkancsó alja (töredéke), valamint fülének tartozéka szintén szerepel a rajzon. Mindez persze Árpád-kori pecsétgyűrűk, csatok, hajkarikák és pénzek, valamint egy bronz körmeneti kereszt társaságában került elő 136 évvel ezelőtt - tájékoztatott Dénes József. FEOL - Mit rejthet a föld Kőszárhegyen? - A Seuso-kincs nyomában. 2014-ben Székesfehérváron is nagyon sokan voltak kíváncsiak a Seuso-kincsekre FMH-archívA szakember rejtélyesnek tartja, hogyan kerülhettek a középkori tárgyak közé a római kori ezüsttárgyak. A Seuso-kincs feltételezett lelőhelyétől mindösszesen pár száz méterre. Ugyanakkor emlékeztet rá, hogy a tudománypártolásáról ismert gróf Batthyány Géza ásatását megelőzően három évvel korábban került elő 1878-ban Molnár János szőlőjében történt fakiásás közben a ma Polgárdi quadripus néven ismert késő római kori ezüstállvány, amely a Seuso-készlethez tartozik. Szintén a közelben, szinte kőhajításnyira a Somlyóóf Batthyány Géza egy sziklasírban talált rá az ezüsttálakra más leletekkel együtt Fotó forrása: Archaeologiai Értesítő, 1882Elképzelhető az is, hogy éppen az ezüstállvány megtalálása ösztönözte a grófot a környékbeli régészeti feltárásra.

Feol - Mit Rejthet A Föld Kőszárhegyen? - A Seuso-Kincs Nyomában

Hosszúpereszteg Dénesdi vár Az egykori sziget déli részén vannak a kétrészes középkori vár maradványai. Centrumát egy 40x30 méteres négyszögletes rész alkothatta (ezt szinte teljesen kibányászták, elhordták). Ettõl délre egy árokkal elválasztva található egy 30x16 méteres, szintén szögletes alaprajzú várrész. A két elõbb említett várrészt egy 8 12 m széles közös árok övezi. É-ról még két külsõ árok védte a várat. Nehezen állapítható meg, hogy az árkoktól északra esõ szigetrész beletartozhatott-e valamilyen formában az erõdítménybe. Védett területének nagysága 0, 17 ha. Habarcsos köveket, római másodlagosan felhasznált teguladarabokat találtunk a várban. Elõkerült egy római tegula-töredék is. A birtok a Héder nembeli Héderváriaké volt az Árpád-korban. Közülük I. Dénes III. Béla korában (1172 1196) élt, II. ( Õsz) Dénes pedig II. Kristó Gyula: A korai Erdély, 895-1324 (Dénes József). Endre (1205 1235) kortársa volt. Talán egyiküknek köszönhetõ a vár felépítése. Ikervár Rózsadomb (Sándorfi György felmérése) 14 15 JÁKFA TEMETÕ Északi szélesség: 47º 20 13; keleti hosszúság: 16º 57 21 A Szent Mihály titulusú templom környezetében a mai temetõ területén egy régi sáncvárra utaló markáns árok és a szentély déli oldalán egy rövid szakaszon sánc részletei mutatkoznak.

Feol - Lehet-E Közük Az 1881-Ben Talált Ezüstöknek A Seuso-Kincsekhez?

Õrimagyarósd kastélypart (Sándorfi György felmérése) Õriszentpéter (Valter Ilona nyomán) 22 23 PETÕMIHÁLYFA MÁRVÁNYKÕ VÁR Északi szélesség: 46º 58 44; keleti hosszúság: 16º 47 16 Nem is olyan régen a széles árkok és a belõlük kikerült földbõl felhalmozott sáncok korát az õskorra, azon belül is a bronzkorra, vaskorra tették. Azonban Sándorfi György, azóta elhunyt kitûnõ várkutatónk még a 80-as évek elején rájött, hogy a történeti forrásokban a 15. században felbukkanó Márványkõ vár vagy kastély helyérõl van szó. Délrõl a Sárvíz mocsaras, süppedékes ártere határolja, a többi három oldalon kettõs vizesárok övezte, melyek esõsebb idõben ma is tocsogósak, csak gumicsizmában járhatók. A belsõ árok szélessége 20 m, a külsõé pedig 20 30 40 m közt változik. Mélységük néhol ma is 2 m. János és Cillei Ulrik elfoglalták addigi jogos tulajdonosaitól a várkastélyt. FEOL - Lehet-e közük az 1881-ben talált ezüstöknek a Seuso-kincsekhez?. Azt maga a király foglalta vissza zalai-vasi hadjáratán 1441 márciusában. Egyébként tudni lehet, hogy a Petõk és Szécsiek rivalizálása a személyes érdekektõl sem volt független.

Kristó Gyula: A Korai Erdély, 895-1324 (Dénes József)

Előzetes beszámoló. In: Vasi Szemle 1991/3. 340-361. Ilon Gábor: Keftiubarren Ingot from an Urn-grave Culture Settlement at Gór-Kápolnadomb (C. Vas). In: Acta Archaeologica Hungaricae 44. (1992) 239-259. Ilon Gábor: A településszerkezet és a fémművesség kapcsolatáról az Északnyugat-Dunántúl későbronzkorában. In: A Dunántúl településtörténete IX. Város-mezőváros-városiasodás. : Solymosi László és Somfai Balázs. Veszprém, 1992. 9-22. Ilon Gábor: Adatok a késő-bronzkor fémművességéhez – Gór. In: Vasi Szemle 1994/4. 585-598. – Ugyanez németül: Ilon Gábor: Beiträge zum Metallhandwerk der Urnenfelderkultur – Gór (Kom. Vas, Ungarn) In: Die Osthallstattkultur. Akten des Internationalen Symposiums. Sopron, 1994. Red. : Jerem Erzsébet. Bp., 1996. 171-186. Ilon Gábor: Kelta-kori erődítéstípusok Górban. In: Vasi Honismereti Közlemények 1998/1. 24-39. Ilon Gábor: Korai kelta fazekas kemence Gór-Kápolnadombról. In: Savaria 23/3. (1998) 83-96. Ilon Gábor: Különös temetkezések. Gór és Zanat példája a bronz- és vaskor átmenetének időszakából.

A guori Meszlényiek a 17. század végén szintén kihaltak férfiágon. Így a kastély 50-50%-os arányban a két férjezett lánnyal két részre oszlott, a Polányiak és a Nádasdyak, majd utóbbiak örökösei a Sallér és a Festetich család között. Az újabb kastélyrész pincéje és emelete lett az utóbbiaké. A már csak pinceként és magtárként hasznosított régi kastélyrész és az új épületszárny földszintje pedig a Polányiaké lett. Ezt az épületrészt szerzi vissza Guary (V. ) Miklós a Polányi Jusztinával kötött házassága révén. Az 1830-as évek elején az egész kastély – nyilván vásárlás révén – a Guaryaké lesz, akik a következő száz évben folyamatosan lakták. Utolsó tulajdonosa az 1945 előtti időkben egy dr. Tóth Gyula nevű vállalkozó, malomtulajdonos volt. A fennmaradt leltárak és összeírások alapján helyiségről helyiségre pontosan meg lehet mondani milyen funkciójuk és berendezésük volt. Az 1781. évi összeírásból világos, hogy akkor már a mainak megfelelő tömegű és beosztású volt a kastély. A legérdekesebbnek a máig fennmaradt 17. századi eredetű konyha tűnik.

In: Várak nyomában. Tanulmányok a 60 éves Feld István tiszteletére. ((Szerk. : Terei György - Kovács Gyöngyi - Domokos György - Miklós Zsuzsa - Mordvin Maxim) Budapest 2011. 169-176. 2012Adony - Daja-puszta vára. Castrum 15 (2012) 1-2. sz. 61-63. 2014Baráz Csaba - Holló Sándor - Nováki Gyula: Felsőtárkány - Kő-köz vástrum 17 (2014) 5-9. 2016Kuruc kori sáncok. In: Várak kastélyok templomok Évkönyv 2016. 126-30. 2017Nováki Gyula - Feld István - Guba Szilvia - Mordovin Maxim - Sárközy Sebestyén: Nógrád megye várai az őskortól a kuruc korig. (Magyarország várainak topográfiája 4. ) Szerk. : Sárközy Sebestyén. Budapest 2017. 2019Régészeti kutatások Magyarországon 2012. Budapest 2019. () – ben: 3. (5. oldal) Adony, Daja-puszta. 18. (11. oldal) Bátonyterenye, Hársas-hegy. 24. (12. oldal) Bernecebaráti, Somos. 75. (41. oldal) Ecseg, Ecsegvár, (Ilona-vár) 80. (42. oldal) Erdőkürt, Kőárok, Öreg Malom (Pusztatemplom). 81. (42-43. oldal) Erdőtarcsa, R. k. templom. 90. (46. oldal) Galgaguta, Temető (Funduspuszta, régi ref.