Kiss Endre Filozófus

Kiss Endre sz. 1947, Debrecen, az ELTE BTK Új- és Legújabb kori Filozófiai Tanszékének vezető oktatója, a Stratégiakutató Kht. Tudományos igazgatója, kutató professzor (Kodolányi Főiskola), a Posztmodern Központ programigazgatója (Budapest-Székesfehérvár) Önéletrajz Kiss Endre, az MTA doktora ELTE - Nyugat-magyarországi Egyetem - OR-ZSE1947, Debrecen Tudományos tevékenysége három korszakra bontható első korszakban az Osztrák-Magyar Monarchia filozófia- és eszmetörténet, illetve a magyar filozófia- és eszmetörténet ezzel kapcsolatos problémáival foglalkozott. Filozófiai tevékenysége második korszakának középpontjában Nietzsche állt. Írások a 70 éves Kiss Endre tiszteletére. 1982-ben könyvet írt filozófiájának magyarországi recepciójáról, 1993-ban monográfiát Nietzsche filozófiájáról, 2005-ben kiadta e monográfia kétszeres terjedelműre növelt végleges változatát. Filozófiai tevékenysége harmadik korszakának középpontjában az 1989 utáni kelet-európai és egyben a globális fejlődés komplex problematikája állt. A jelen filozófiai értelmezésének munkálatai a globalizáció elméleti értelmezése körül kristályosodtak ki, a tudás- és információs társadalom teoretikus értelmezése került érdeklődése középpontjába.

1. Filozófiai és filozófusi tevékenysége három korszakra bontható - PDF Free Download
2. Kiss Endre (filozófus) - Wikiwand
3. Kiss Endre a magyar Wikipédián · Moly
4. Írások a 70 éves Kiss Endre tiszteletére

FilozÓFiai ÉS FilozÓFusi TevÉKenysÉGe HÁRom Korszakra BonthatÓ - Pdf Free Download

Hermann István kötete Fichtéről és Schellingről. in: Magyar Nemzet, 1980. ápr. 20. Ismerősünk: Spinoza. A Politikai tanulmány és Levelezés cimü müvének mai olvasata. julius 6. 35 Horst Brandl: Persönlichkeitsidealismus und Willenskult. in: Literaturanzeiger, 33. kötet, 3. füzet, 1980. julius-szeptember, 240-242. Philosophischer 1979 Kisérlet Nietzschéről. Lukács György Nietzsche-értelmezéséről. in: Kritika, 1979/2. 21-23. Nietzsche Szabó Ervin pályáján. in: Világosság, 1979/1. 299-303. Néhány motivum a fiatal Lukács Nietzsche-ábrázolásából. in: Magyar Filozófiai Szemle, 1979/3-4. 529-532. Philosophie, Wissenschaft und Geschichte, in: Philosophischer Literaturanzeiger, 32. kötet, 2. füzet, 1979. ápr-jun. 198-205. in: Egyetemi Lapok, 1979. jun. 25. Johann Gottfried Herder: Eszmék az emberiség történetének filozófiájáról. Filozófiai és filozófusi tevékenysége három korszakra bontható - PDF Free Download. in: Kritika, l979/3. Jean-Paul Bier: Hermann Broch et "la mort de Vergil", in: Helikon, 1979/1-2, 306-307. Materialien zu Hermann Brochs "Der Tod des Vergil", in: Helikon, 1979/1-2.

Kiss Endre (Filozófus) - Wikiwand

több ponton is jelentősen új dimenzióban mutatja be a nietzschei gondolkodást. Ebből két fontosabb emelhető ki. Kiss Endre a magyar Wikipédián · Moly. A spinozai affektustan filozófiai fordulatként értékelhető elsajátításának feltárását a késői Nietzschénél, valamint a filozófus életművének szisztematikus, tudományfilozófia, politikai filozófia, etika, esztétika és szerelemfilozófia szerinti rekonstrukcióját. A többszörös meghamisítások, félreértelmezések miatt különös súllyal rendelkezik a Nietzsche-recepció történetéről – a történelem Nietzsche-recepciójáról szóló fejezet is, amely ebből a szempontból olyan, a Nietzsche-vitát meghatározó gondolkodók, filozófusok nézeteit veszi kritikailag számba, mint például Franz Mehring, Martin Heidegger vagy Lukács György. Harmadik korszak: A Monetarista globalizáció és magyar rendszerváltás – Társadalomfilozófiai tanulmányok (2002) című kötetben a globalizáció nagy elmélete, a "modernitás dialektikája" egy új világhelyzet strukturális és funkcionális összefüggéseinek vizsgálatát jelenti a szerző értelmezésében.

Kiss Endre A Magyar Wikipédián · Moly

Amsterdam, 1986. 175-188. Felszinbe rejtett mélység. Italo Svevo és az Osztrák-Magyar Monarchia. in: Mühely, 1986/6. 78-86. A mindennapi tudat tizenhárom alapelve. in: Valóság, 1986/12. 26-31. Balázs Béla levelei Lukács Györgyhöz. in: Irodalomtörténeti Közlemények, 1986/1-2. 589591. Szöveg, mü, valóság. Erich Auerbach: Mimezis. in:Uj Irás, 1986/5. 115-117. Egy uj világkép születése. Mannheim Károly és a technokrata társadalomelmélet. in: Valóság, 1986/9. 105-111. A szépség bejövetele és kivonulása. in: Uj Irás, 1986/11. Kisérlet a szociális tér értelmezésére. in: Politikatudomány, 1986/4. 166-169. 31 1985 Über Hermann Brochs Ehrgeiz, ganzheitliche Strukturen ganzheitlich darzustellen. Reflexionen über die Möglichkeit einer nicht-affirmativen Broch-Forschung. In: Hermann Broch. 65-86. Neue Beitraege zur Marx-Forschung. in: Philosophischer Literaturanzeiger, Band 38, Heft 4, Oktober-Dezember 1985. 407-415. A fiatal Lukács irodalomelméletének kettős meghatározottsága "A regény elmélete alapján".

Írások A 70 Éves Kiss Endre Tiszteletére

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.! HivatkozásokVálaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:HarvardChicagoAPAEhhez járult a kora gyerekkori egyedül maradásának az az öröksége, hogy sosem érdekelte a külvilág napi rezdülése. Nem akart divatos lenni, nem kergette a hírnevet (ami persze, gondoljuk, minden ember hiúságának jólesett volna). Nem kereste a szakmapolitikai társaságokat vagy az együvé tartozás kohéziós erejét, a csapat- és csordaszellemet sem – ahogy apja is magányosan küzdött sokkal szűkebb keretek, de nagyobb lehetőségek között, amelyek éppen a fennmaradás vagy egyenesen éppen a siker miatt nem engedték volna működtetni szabad véleményformálását. Munkáját, feladatait belső motorja hajtotta, belső szabályai függetlenek voltak a külvilág napi elvárásaitól. Ebben sokkal szabadabban létezhetett, mint apja, hiszen Kiss Árpád vezető funkciója az adott lehetőségek között szabályozott volt. Kiss Endrét talán nem lehetne idealistának nevezni, de teljesen hiányzott és a mai napig is hiányzik belőle az a magas értelmiséggel szemben már a hetvenes évektől kimondatlanul is megfogalmazott rejtelmes követelmény, hogy a lelke mélyén valamennyire "cinikusnak" kell lennie ahhoz, hogy valóban befogadják.

in: Uj Irás, 1982/3. 116-118. Fábry Zoltán és Gaál Gábor - a fasizmus magyar kritikusai. in: A magyar filozófiai gondolkod s a két világháboru között. 134-158. Módszerek és mondanivalók. A Vasárnapi Kör dokumentumai. in: Uj Irás, 1982/4. A Makra recepciójának olvasásszociológiai elemzése. in: Az olvasás anatómiája. 451-471. Lukács György: Ifjukori müvek. in: Irodalomtörténeti Közlemények, 1982/2. 245-248. Ingrid Pepperle, Junghegelianische Geschichtsphilosophie und Kunsttheorie. in: Helikon, 1982/3. Wolfgang Preisendanz: Wege des Realismus. Zur Poetik und Erzaehlkunst im 19. Jahrhundert. in: Helikon, 1982/4. A magyar filozófia alapitója: Erdélyi János. in: Uj Irás, 1982/9. 124-126. Gondolatok Spinozáról. in: Magyar Nemzet, 1982. dec. 8. 1981 Philosophie als Sprachkritik. in: Általános Nyelvészeti Tanulmányok. XIII. kötet, Budapest, 1981. 292-302. Von der "schaffenden Zerstörung" bis zur Methode des Zarathustra. Friedrich Nietzsches Wirkung auf den jungen Endre Ady. Annales Universitatis de R. Eötvös Nominatae.