Egyéb Mondások Kategória Idézetei

Mosolygunk, mosolygunk, aztán egyre komolyabbak leszünk szavai varázsától, ott maradunk boldog áldozataiként. Ez a költő valami közös, eddig fel nem ismert titok részesévé tesz valamennyiünket, méghozzá úgy, hogy egyetlen sora vagy képe nem hat ismeretlennek, csak felfedezésnek: Szép Ernő saját televényébe szívta a csupa váratlan tényezőből álló világot, s úgy sugározza vissza az olvasóra, mintha elemezni nem mert álmaival akarná szembesíteni. Vörösmarty Mihály: A Merengőhöz - Bujtor Filmfesztivál. Életünk szétszakadt lánc, múltunk különböző helyszínein itt is egy gyöngy, ott is, ha kérjük, ha nem, ő összegyűjti számunkra, s egyszer csak ismét egyetlen egész a mindaddig töredezett darabok özöne, szívünk meg, ha akarjuk, ha nem, együtt dobog a költő sétabottal porba karcolt szívével, előttünk édes keserűjével az ismételhetetlen élet, mindaz, ami odalett, ami valóban volt, vagy lehetett volna, és ami nincs már. Mint költő, önmagán kívül senkihez sem hasonlít ez az alkotó, annyira egyedi, hogy öt szó után ráismerünk akárhány kézirat közül az ő szövegére, bűvöl, mikor szomorú, bűvöl, ha lelkendezik, s úgy tartja valamikor elengedett gyerekujjai között a művészetet, mint egy pillangót, aminek halálfeje van.

1. Vörösmarty Mihály: A Merengőhöz - Bujtor Filmfesztivál
2. Remény s emlékezet · Vörösmarty Mihály · Könyv · Moly
3. Evangélikus Élet
4. Miért szeretem...? - Szécsi Éva - Halasmédia

Vörösmarty Mihály: A Merengőhöz - Bujtor Filmfesztivál

Mint képviselő, maga adta programba a bármifajta – faji, vallási, nemzetiségi – megkülönböztetés elleni harcot, mint szépíró, a gondot, betegséget, bánatot elfeledtető, varázsos művekben hányszor fel nem idézi majd Gusztinyi kanonok késő utódai figuráit, akik meglepően hosszú ideig és teljesen indokoltan tűnődhettek el azon, hogyan is tudott az Úristen annyi németet teremteni. Czuczorral egy célért harcolt, az ország járhatatlan útjait tapasztalásból ismerte egész nemzedékével együtt, de megélte, mint köti össze nemcsak a szemközti partokat, de a múltat is a jelennel és a jövendővel Széchenyi lánchídja. Már a világon van, mikor összehívják végre azt a Cserey nem hitte országgyűlést – a bokor nem lengett heába az összeomlott vár falairól, indultak a Zalán párducos daliái, visszaperelni Magyarországot Magyarországnak, és ha a születése esztendejében Dessewffy még úgy akar Kazinczytól könyvet vásárolni, hogy terményt kínál érte, nem lévén pénze, egy fiatal, hajdani katonatiszt is felfigyel az ország reménytelen anyagi képletére, aki azon az 1825-ös országgyűlésen amúgy is közfigyelmet keltett ajánlatával: létesítsenek Tudományos Akadémiát.

Remény S Emlékezet · Vörösmarty Mihály · Könyv · Moly

Az asszony nem tudja, hogy férje voltaképpen se nem néma, se nem bolond, csak mivel senkinek sincs türelme megvárni, míg botló nyelvével végigdadog egy mondatot, inkább hallgat. Ha bárki a családjából igazán komolyan venné, és megpróbálna segíteni neki, el tudná motyogni nyomorult történetét, de kinek volna erre ideje, türelme? Józia, a házvezetőnő örül, hogy gazdája magatehetetlen, s elvetélt anyai ösztöneit kiélheti az ápolásban, felesége meg réges-rég mást szeret, holtnak is hitte őt, s váratlan visszatérte csak megzavarta az életét: most már hogy menjen hozzá barátjához? Pedig érdemes volna végighallgatnia, mi történt a férjével. A mérnök túl akarta élni a háborút, túl akarta élni mindenáron, mert visszavágyott a munkájához és a feleségéhez. A hadifogságban is igyekezett megőrizni erejét, kedélyét, koncerteket, színielőadásokat rendezett fogolytársainak. Miért szeretem...? - Szécsi Éva - Halasmédia. A háború már vége felé járt, mikor új német parancsnok került a táborukba. Kurt Winter, akit a keleti frontról vezényeltek oda, s aki tudta, számukra a háború elveszett, hát kétségbeesését és félelmét állandó ivással, orgiákkal próbálta csillapítani.

Evangélikus Élet

Az elmélkedésre az adott okot, hogy barátja kóstolót küldött neki Cicero-fordításából, s a bencés pap örül, hogy a nagy római szónok magyarul is eldörgi ezentúl a Catilina elleni vádbeszédet. Néhány megoldást különösen sikeresnek érez, csak az a rút ige ne férkőzött volna a szép fordítás szövegébe: packázni. Kazinczy levelezésének kései olvasója elmosolyodik, ahogy a virgonc kifejező szó szinte kiugrik a szövegből: milyen telitalálat az "eludet" fordítására: packázni, a római szenátussal. A mester, akit barátja a nem elég irodalminak, méltóságteljesnek érzékelt szóra figyelmeztet, most bizony a saját orvosságából kap egy kanállal: annak idején ő maga oktatott finomultabb, emelkedettebb szóhasználatra holmi plebejus ízlésű tiszántúli poétát, aki úgy tudott magyarul, ahogy nemhogy előtte, de utána is kevesen. Csokonainak hívták az illetőt, nemigen lehetett megértetni vele, hogy a lepke szó légiesebb, esztétikusabb, mint a közönséges pillangó. A kor, amelynek nagy gyűrődései már jelzik a közelgő forradalom vulkánkitörését, ilyen naiv köszörűkövön is feni fegyverét – az egész országot forradalomra aktivizálni tudó magyar nyelvet – mint packázni és pillangó.

Miért Szeretem...? - Szécsi Éva - Halasmédia

A kérdés azért nehéz, mert minden felsorolt negatívum mellett, ha meghamisítva, megcsonkítva vagy megfejelve, de valami mégiscsak megmarad a vallásos nevelésben nem részesült nézőben, még némi zavart megrendülést is eredményez olykor. Nem nélkülözhetjük akkor sem, ha nem azt és úgy adja, ami méltó volna egy világméretű tragédia megértéséhez. Külföldön már elcsitult a nagy érdeklődés, nálunk, érthető okból, most emelkedik. Az action jelentőségét egyébként a húszas évek Hollywoodja felismerte annak idején, Krisztus kínhalála kasszasikert eredményezett a némafilmeknél. Születtek a nagy alkotások, a Királyok királya, a még Ramon Novarro alakította néma, fehér-fekete Ben Hur, persze a húszas évek morálja még tartotta a játékszabályokat, nem jutott eszébe senkinek színész arcán szalagra vinni Krisztus sose látott vonásait, volt film, amely kezét villantotta fel, volt, amelyik az árnyékát, figurája olykor felfehérlett, mondta a Hegyi Beszédet vagy megáldott valakit. Megoldás máig sincs, nyilván nem is lehet.

Ami a vallásos közegben felnőttek számára szent titok, a képernyő előtt ülők nagyobb hányadában action, a lombikbébi létrejötte a nem hitben felneveltek számára lehúzza a szűztől született égi gyermek misztérium-lebegését a tárgyilagos anyaföld orvosi asztalára, s maga Isten gyermeke is földi, elérhető közelségbe kerül az esti híradóban olykor megmutatott, maga istenségét személyesen hirdető dalai lámával.

Egyházi méltóságát öltözéke kellékei jelzik, derekán lila cingulus, ujján nagy kövű gyűrű, a festmény, amelyet a költő szemével szemlélünk, egyszerre közelít, egyszerre távolít, s egyazon alkotásban egyszerre három portrét örökít meg. Az első ábrázolás, a látható nyilván nem sokkal az ábrázolt halála előtt készült, amikor a kanonok már nem lehetett teljesen egészséges, erre több jelző mutat; sovány, sápadt az arca, még csak az ujjai is sárgatagok. (Ilyen szó természetesen nincs, költői kontamináció, arra hívja fel a figyelmet, hogy a test sárgába forduló színe valamifajta belső rendellenességet jelezhet. ) De ez a komoly, a modell-ülés idején már kezdődő betegséggel küszködő kanonok volt valaha ép fiatal férfi is, sőt virgonc, életerős. Most megfordítjuk gondolatban a festményt, hátlapján, ott, az üres vásznon, az előző olajkép statikája váratlan dinamikába fordul, felbukkan képzeletünkben a vers második versszaka szuggesztív erejéből a szentség igényének szűrt világításában egy hívő kamasz, aki Rómába került papneveldébe.