Titkok És Hazugságok 1. Évad

Rehabilitációs Hozzájárulás Mértéke 2017
Saturday, 18 May 2024

Ez a szócikk a filmről szól. Hasonló címmel lásd még: Titkok és hazugságok (egyértelműsítő lap). A Titkok és hazugságok (Secrets and Lies) 1996-ban bemutatott, Mike Leigh által rendezett, öt Oscar-díjra jelölt, angol dráma. Titkok és hazugságok (Secrets & Lies)1996-os brit filmRendező Mike LeighProducer Simon Channing WilliamsMűfaj filmdrámaForgatókönyvíró Mike LeighFőszerepben Timothy SpallBrenda BlethynPhyllis LoganMarianne Jean-BaptisteClaire RushbrookZene Andrew DicksonOperatőr Dick PopeVágó Jon GregoryDíszlettervező Eve StewartGyártásGyártó Thin Man FilmsOrszág AngliaNyelv angolForgatási helyszín LondonJátékidő 142 percKöltségvetés 4, 5 millió amerikai dollárKéparány 1, 85: 1ForgalmazásForgalmazó Film4 ProductionsBemutató1996. Nem lesz 3. évada a TITKOK ÉS HAZUGSÁGOK sorozatnak | Filmsor.hu. május vétel 13 417 292 dollárTovábbi információk IMDb Tartalomjegyzék 1 Cselekmény 2 Szereplők 3 Díjak és jelölések 3. 1 Cannes-i fesztivál 3. 2 Oscar-díj 3.

Titkok És Hazugságok Sorozat

Az anyát játszó mesternémber, Brenda Blethyn külön cannes-i nagydíját csak helyeselni lehet. Leigh oly eredményes a cassavetesiánus színészmozgatásban, hogy a történet túlszerkesztett tanmesei jellege csak a feltűnő, végső hibák által ütközik ki. Pocokfejű férfi főszereplője a problémamegoldó nagyjelenet során kimondja: "titkok és hazugságok! ". Titkok és hazugságok 1. évad. Már ez se jó. Hamarosan pedig őreá mondatik ki: "nagyszerű ember vagy". Csaknem magunk is így láttuk volna már, ideje észbe kapni. Achtung, konstrukció! Azért kellemes merengés volt 350-é ZoltánTitkok és hazugságok (Secrets and Lies), brit, 1996, 142 perc. Rendezte: Mike Leigh; operatőr: Dick Pope; zene: Andrew Dickson; szereplők: Brenda Blethyn, Marianne Jean-Baptiste, Timothy Spall, Phyllis Logan, Claire Rushbrook, Lesley Manville.

Blethyn és a film többi színésze olyan, mintha egy szociografikus dokumentumfilmből lépett volna elő. FilmVilág. Megtévesztően hiteles a dikció, a külvárosi argó, a gesztusok, az arcjáték – az a kis megkeseredett ránc a szájszögletben, amit legalább húsz nehéz, gyűlölködő év keményít az arcra vajon színészileg miként állítható elő –, de hiteles az olcsó ruhákkal rejtegetni vágyott, s ezért még feltűnőbb asszonyos hurka a hason, a tésztásodni kezdő húsos felkar... A rendező ritkán vág bele a monológokba és dialógokba: bár kamerája keveset mozog, a széles plánok tág teret engednek a folyamatos színészi játéknak. Másik kedvelt képkivágása a szereplők hosszan kitartott közelije. Ezek a sokat megélt arcok történetekről, sorsokról regélnek, akár a tektonikus kőzetek, melyeknek rétegein minden esemény rajta hagyta a nyomát, kitörölhetetlenül.