== Dia Mű ==

Fekete Ribizli Tea
Friday, 10 May 2024
Ecclesia Kiadó, Budapest. 57 Kora gyermekkori nevelés és családtörténet 8. Pedagógiai gondolatok a reformáció korából A reformáció az európai kultúrára olyan frissítően hat, mint egy üde nyári reggel, amikor mindent kristálytisztán látunk. A reformáció kezdetének azt a történést tekintik, amikor 1517. október 31-én Luther Márton kitűzte a wittenbergi templom kapujára 95 tételt tartalmazó listáját. A valóságban ez kevés lett volna egy világméretű mozgalom elindulásához. A reformáció gyors terjedését más tényezők is befolyásolták. Ilyenek: 1. A nemzeti törekvések a német fejedelemségek egy részének viszálya a pápával és az ebből eredő politikai és gazdasági függetlenedési törekvések. A vallási mozzanat a búcsúcédulákkal 6 való kereskedés helyett a tiszta, rendezett viszonyok utáni vágy. Német sajátosság a tudomány művelőinél a praktikus szempontok megjelenése: Lucas Cranach rézmetsző, nyomdász és patikus; Sebastian Franck misztikus és szappanfőző; Hans Sachs poéta és cipész. A nyomtatás rohamos elterjedése lehetővé tette röplapok és metszetek gyors terjesztését.

Az emlékezés örömteli, mert egy adott célt szolgál, és ezzel rendet teremt a tudatban. Emlékezni felmenőinkre tizenkét nemzedékre visszamenőleg különösen élvezetes, amenynyiben elősegíti azt, hogy megtaláljuk helyünket az élet folyamatában. Emlékezni őseinkre azt jelenti, hogy magunk is láncszemévé váltunk egy folyamatnak, mely a messzi, mitikus múltból indul és a kifürkészhetetlen jövőbe fut. (Csíkszentmihályi, 1997. 175. ) 143 Kora gyermekkori nevelés és családtörténet Már a család elnevezés szinonimáinak felsorolása família, háznép, dinasztia, rokonság jelzi, hogy történetileg alakuló, változó és a megközelítési módtól függően erősen determinált fogalomkészlettel elemezhető társadalmi képződmény jelenti elemzésünk tárgyát. A szociológiában például az olyan együtt élő kiscsoportot nevezik családnak, amelynek tagjait házassági kapcsolat vagy leszármazás, más szóval vérségi kapcsolat köti össze. A család fogalma még pontosabbá válik a család funkcióinak felsorolásával, melyek a következők: közösségi-érzelmi funkció nevelő-társadalmasító funkció gondozó-ellátó funkció termelői-fogyasztói funkció reprodukciós funkció és közéleti-politikai funkció (Andorka, 2000).

Nem kétséges, hogy ezzel az elismert természetes jogunkkal, a szervezkedés súlyos és nagy munkájában, sikeresen csak két biztosíték mellett élhetünk. Egyiket magának a kormányzatnak kell megadnia és végig biztosítania; a másik biztosítékot pedig nekünk kell belül megteremtenünk. Ha röviden is, ahogy egy ilyen írás keretében lehetséges, de mind a kettővel foglalkoznunk kell. S főleg rá kell mutatnunk azokra az alapelvekre, amelyeken biztosított jognak és szervezkedésnek állania kell. Különben csak eredménytelen vesződés és sikertelen kísérlet lenne az egész. A mi helyzetünk pedig, romániai s kivált erdélyi magyaroké, még a kisebbségi népek nagy listáján is különleges. Nem tudok róla, hogy húsz esztendőn keresztül a magyarság vezetői közül valaki ország színe előtt rámutatott volna erre a különleges helyzetre, mely nemcsak természetes, hanem lelki és erkölcsi jogokat is kínál nekünk a küzdelemre. Ezelőtt két hónappal azonban az egyetlen országos jellegű katolikus lapunk kivonatosan egy érdekfeszítő előadás anyagát közölte.

A küzdő sportok felé irányítás is lehet egyfajta megoldás. Az ilyen gondolkodás egyébként abszolút nem lenne új, már az ókori görögöknél is kimutatható volt. 157 Kora gyermekkori nevelés és családtörténet A pedagógiai szakirodalomban már az ókor óta ismertek a vérmérsékleti típusok is, de a mindennapi pedagógiai gyakorlatban sokszor talán mert elavultnak tűnik a tipológia nem foglalkozunk érdemük szerint az alkalmazásukkal. Újabban viszont alkatként említik azt, amit régebben vérmérsékletnek szoktak nevezni. Ennek három mérhető jellemzőjét érdemes tanulmányozni. Az első ami viszonylag könnyen megfigyelhető a gyermeknél ez az aktivitási szintje. Mennyit produkál, mit produkál, hogyan jár a keze, a lába, mire figyel a szeme. Látszik-e, hogy akar valamit. Ez egy nagyon fontos jelzés lehet. A következő jellemző a reaktivitás mértéke, azaz annak megfigyelése, hogy ha valami történik vele, milyen gyorsan reagál. Milyen gyorsan válaszol. Derül rajta, nem hallja meg, nem figyel oda, netán észre sem veszi az őt érő ingereket.