Magyarul Bábelben - Irodalmi Antológia :: József Attila: Csöndes Estéli Zsoltár
Eredetiség Vizsga DebrecenEvangélikus Egyház - Online újságok - Evangélikus Élet - Archívum - 2010 - 14 - Az Úr jelenléte az istenes versek nyíregyházi szavalóversenyén Kultúrkörök Hozzászólás a cikkhez Az Úr jelenléte az istenes versek nyíregyházi szavalóversenyén A virágvasárnapot megelőző hétvégén tartották meg – immár tizenhetedik alkalommal – a Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium dísztermében az egyházi középiskolák országos ökumenikus szavalóversenyét. Huszonegy diák szólaltatott meg egy-egy gyöngyszemet 16–17. századi magyar költők, illetve József Attila istenes versei közül. TVN.HU: Mail - Videótár - Képtár - Magazin - Blog - Szótár - API - Fecsegj - Tudjátok - Véleményezd - Jövő Pláza - Észkerék - ReceptBázis. A dísztermet megtöltő tanulóifjúság és az érdeklődő felnőttek lelki feltöltődését és hitbeli megerősödését egyaránt szolgálták a mély átéléssel és belső meggyőződéssel kimondott, több évszázados vagy csak több évtizedes szavak, melyek ma is élő igévé lényegültek a nagyhét küszöbén, mert az Úr érkezését, jelenlétét vagy hiányát hirdették édes anyanyelvünkön. A művészet istenkeresés; ez a verseny a remény és az öröm ünnepe; a versmondás alázat; a kis örömökben is Isten szól: jövök!
Tvn.Hu: Mail - Videótár - Képtár - Magazin - Blog - Szótár - Api - Fecsegj - Tudjátok - Véleményezd - Jövő Pláza - Észkerék - Receptbázis
Szenci Molnár Albert verse így kezdődik: "Ti, tanácsban ülő személyek, / Kik zúgolódtok ellenem, / Mondjátoksza meg énnékem, / Ha igaz-é, azmit beszéltek, / És ha igazat ítéltek, / Ádámtúl származott népek? " Weöres Sándoré pedig a következőképpen: "Talán ti bizonnyal igazat szóltok, / Itt öszve gyűlvén igazán itéltek, / Vagy szívetekben hamisat forgattok, / Ti kezetekkel hamisságot mértek, / Mind hitetlenek, anyaméhtől fogva, / Mérges kígyóként, fületek bedugva. " Talán ez a két rövid idézet is tanúsíthatja, hogy Weöres Sándor zsoltár-parafárzisa nem egyszerűen költői játék, hanem személyes vallomás, amely ítéletet mond afölött a társadalom fölött, amelyben a költőnek kései férfikorát el kellett töltenie. Magyar-zsidó szenvedéstörténet A magyar zsoltárhagyomány, mondhatni, külön korpuszát alkotják azok a versek, amelyek a második világháború magyar-zsidó "szenvedéstörténetét" állítják az érdeklődés homlokterébe. Szeretném hangsúlyozni, hogy a német és a magyar fasizmus zsidó származású áldozatait természetesen a magyar nemzetet sújtó erőszak áldozatainak tartom, nem látok semmiféle különbséget a Don-kanyarban vagy a budapesti ostromban elpusztultak és a náci koncentrációs táborokban vagy a nyilas keretlegények által elpusztítottak között.
cmű fiatalkori versét. "De szeretnék gazdag lenni. / Egyszer libasültet enni, / Jó ruhába járni kelni, / S öt forintér kuglert venni. // Míg a cukrot szopogatnám, / Új ruhámat mutogatnám, / Dicsekednék fűnek fának, / Mi jó dolga van Attilának. //" Ötvös Éva színművész mondta Biztató című versét: "Csomagodat ne bontsd ki, / ha végínségre jutsz. / Azért véredet ontsd ki, /amiért sírni tudsz. // A késő fordulású eget/ míg nézheted, / te lassú jajdulású, / alkosd meg végzeted. //Amit szemeddel sejtesz, / szíveddel várd ki azt, / mit szívedbe rejtesz, / szemednek tárd ki azt. //" Íme, hát megleltem hazámat... című vers következett Balázs István felolvasásában: "Íme, hát megleltem hazámat, / a földet, ahol nevemet/ hibátlanul írják fölében, / ha eltemet, ki eltemet. // E föld befogad, mint a persely. / Mert nem kell (mily sajnálatos! )/ a háborúból visszamaradt húszfilléres, a vashatos. // Sem a vasgyűrű, melybe vésve a szép szó áll, / hogy új világ, jog, föld. /- Törvényünk háborús még/ s szebbek az arany karikák.