Európa Hőmérséklet Térkép
Agave Szirup RossmannA vízellátottság és a szezonalitás esetében az együttható nagyon jó, azaz 0, 70 és 0, 85 közötti egyezést mutat a két időszak között. Ez alapján elmondható, hogy a két időszak között a hőellátottság tekintetében történt a vizsgált mutatók közül a legnagyobb változás. Térkövek vs. fák: hamarosan megsülünk a városokban. Továbbá mivel κ értékei igen magasak, megállapítható, hogy a referencia időszak és a közeljövő között az egyes kategória változások a statisztika alapján nem jelentősek. 16. táblázat: A Kappa együttható értékei valamint az egyezés foka Monserud és Leemans (1992) alapján az egyes éghajlati mutatókra az 1971–2000-es és a 2021–2050-es időszakok között 0, 565136 0, 84032 0, 755366 17. táblázat: A Kappa statisztika kontingencia táblázata az 1971–2000-es és a 2071–2100-as időszakok között a leggyakoribb hőellátottsági kategóriákra 2071–2100 hőellátottság 0, 081236 0, 373649 0, 455469 0, 073994 0, 096887 0, 829119 Az 1971–2000-es és a 2071–2100-as időszakok közötti hőellátottságra vonatkozó kontingencia táblázatot a 17. A legszembetűnőbb változás az előző 49 időszakhoz képest, hogy a legnagyobb előfordulási gyakorsággal a hideg típusból a hűvös típusba való átalakulás rendelkezik.
TéRköVek Vs. FáK: Hamarosan MegsüLüNk A VáRosokban
Az előbb említetten felül csupán egy változás figyelhető meg, amikor a hűvös hőellátottság a közeljövőre meleggé válik. Ennek valószínűsége az előbb taglaltaknál egy nagyságrenddel kisebb, kb. 0, 023. 13. táblázat: A Kappa statisztika kontingencia táblázata az 1971–2000-es és a 2021–2050-es időszakok között a leggyakoribb hőellátottsági kategóriákra 1971–2000 2021–2050 hőellátottság 0, 015651 0, 023127 0, 431758 0, 454885 0, 211003 0, 318461 0, 529463 0, 038778 0, 642761 A 14. táblázat az 1971–2000-es és a 2021–2050-es időszakok közötti, vízellátottságra vonatkozó kontingencia táblázatot mutatja be. Látható, hogy a legnagyobb előfordulási gyakorisággal ott találkozhatunk, ahol nem tapasztalhatunk változást. Ezek közül a legnagyobb, 0, 4 körüli gyakoriságokat a nyirkos és száraz típusok esetében vehetjük észre. A változások közül a szárazodást reprezentáló folyamatoknál találunk nagyobb értékeket (≈0, 043), gondolva itt a szárazból szemiariddá valamint a nyirkosból szárazzá való átalakulásokra.
E változás hazánk területén a leglátványosabb, az érintett terület megközelítőleg az ország egy harmada és főként a dunántúli területeket érinti. A szezonalitás tekintetében egyértelmű tendencia figyelhető meg, ugyanis nagyobb területi kiterjedésben jelenik meg a hőmérséklet okozta szezonalitás a hőmérséklet és csapadék együttes szezonalitásával szemben. A hőmérséklet és csapadék kombinált szezonalitását Európa több részén, mint pl. a Kelet-európai-síkságon és a Skandinávfélszigeten felváltja a hőmérséklet nagy szezonalitása, a térnyerés hozzávetőlegesen 130 ezer km2. A Pireneusi-félszigeten a hőmérséklet extrém szezonalitásának térnyerése figyelhető meg. Ezen változások eredményeként Európa jelentős részén a hőmérséklet nagy és extrém szezonalitása a domináns. A hőmérséklet és csapadék kombinált szezonalitása így kisebb területi kiterjedésben fordul elő, de még mindig jelentős a hegységek illetve az Atlanti-óceán partvidékének mentén. Továbbá fontos megemlíteni, hogy a csapadék szezonalitása nagyobb kiterjedésben figyelhető meg a század elején megjelölt területeken, azaz a Pireneusi-félszigeten, a Brit-szigeteken valamint a Skandináv-félszigeten.