Római Kori Tárgyak: Adatbázisok - Nemzeti Audiovizuális Archívum (Nava)

Tápiószeléről különben egy római tükörnyelet is ismerünk s erre a korra tehetjük a Rómertól is ismert Tatárhányás nevű halomcsoportot. A halom-csoport két sorban sorakozó hét halomból áll, közölök 1904-ben két halmot fölásattam. Sajnos, mindkettőben földúlt temetkezés volt, a váz derekánál régi árok vágta ketté a halmot, az egyikben mégis megmaradt a fej mellett két oldalt egy-egy pajzsfogantyúnak látszó vastárgy és a lábnál egy erősen profilált, korongon készült, mély csésze-féle. Abonyban a már említett gyöngyökön kívül egy más, becsesebb lelet is fordult elő a Bolháspart-dűlőben. Kétségtelenül sírok készlete, belőlük egy keskeny csuklós, lemezes, négyszögű csat, a hozzátartozó igen keskeny csúcsba futó végén kis kampóval ellátott szíjvéggel, Gulner Gyula főispán ajándékaképen a kecskeméti múzeumba került; a tárgyakat állítólag kísérő, végein bunkósan megvastagodó, nyílt arany karperecz további sorsáról nem tudunk. A Nemzeti Múzeum jegyzőkönyvei nem nyujtanak kellő felvilágosítást arról, vajjon a vármegyénkbeli Irsáról eredőnek tekinthetünk-e egy kiválóan érdekes terrasigillata edényt, mely 1888-ban került a Nemzeti Múzeumba (R. 75–1888. Római kori tárgyak kezelése. )

1. Római kori tárgyak sorozat
2. Római kori tárgyak magyarul
3. Római kori tárgyak játékok
4. Római kori tárgyak bkv
5. Együttműködési megállapodást kötött a Nemzeti Audiovizuális Archívum (NAVA) és a Történelemtanárok Egylete | Történelemtanárok Egylete
6. Nemzeti Audiovizuális Archívum | Tata Város Hivatalos Honlapja

Római Kori Tárgyak Sorozat

A Dunabogdány és Tahitótfalu között egykor fönnállott Cirpi vagy Carpis Castellumnak hasonlóképen erős falairól beszél Rómer. Úgy látszik, római erődítés volt Váczczal szemben az ú. Bolhavár is, a honnan bélyeges vízvezetéki csőtöredékeket őriz a N. Múzeum régiség-osztálya. Talán azonos ez a Gerecze által (id. mű 640) említett római hídfővel. Ugyanez a szerző Visegrádnál is említ római táborhelyet, ez a Vizivárostól keletre fekvő szőlőhegyen volt. A védelem fontos eszköze volt az erődöket és nagyobb táborhelyeket összekötő úthálózat. A kétségtelenül megállapított, valamint a föltételezett pannóniai úthálózatok térképét az Arch. értesítő 1905-iki évfolyamában (164. Római kori tárgyak játékok. ) összeállította Finály Gábor; megbírálva az előbbi hasonló czélú munkálatokat, maga is újabb föltevésekkel járul a kérdés tisztázásához. Az Aquincumból kiágazó római útvonalak közül kétségen felül megállapítottnak tekinti a partmenti útvonalat Tétény, Budafok, Aquincum, Szentendre, Dunabogdány, Visegrád érintésével, továbbá az Esztergomot Aquincummal Táth, Dorog, Csév, Solymár érintésével összekötő útat, ez utóbbihoz csatlakozik a Domaszevszky által feltételezett solymári kiágazás, Piliscsaba érintésével Tata irányában.

Római Kori Tárgyak Magyarul

A mécsesek – vagy olajlámpások – a római kor egyik legjellegzetesebb, mindennapi használatra szolgáló tárgyai. Többségük agyagból készült, jóval kevesebb a drágább, nehezebben elkészíthető, fém alapanyagú. Műtárgyak a Mátyás Király Múzeum Gyűjteményéből: Római kori mécsesek – Visegrádi Mátyás Király Múzeum. Bár a világító eszközök különböző változatai már korábban is ismertek voltak, sőt használatuk a római korszakot követően is kimutatható, legszélesebb körben a római uralom idején és területén terjedtek el. Ekkor a polgári települések, a katonai létesítmények és a temetkezések leletanyagában is megtalálhatók, ugyanakkor a birodalmon kívüli területekről jóval kisebb számban ismertek. Feltételezhető, hogy ennek oka a világításhoz használt anyag, vagyis az (oliva)olaj beszerzésének nehézsége lehetett. A provinciákba elsősorban Istriából, Dalmatiából és Hispaniából szállították az olajat, így a kereskedelmi kapcsolatok megszűnésével a mécsesek működéséhez szükséges olaj is elérhetetlenné vált. Ez magyarázza, hogy a római fennhatóság megszűnésével miért tűnt el a tartományok területéről is ez a tárgy.

Római Kori Tárgyak Játékok

Az 1985-ben végzett hitelesítő ásatás eredményeként 21 urnasírt tártunk fel az Alsó-Szőlők nevű lelőhelyen. A temető különlegességét a kőborítás, kőpakolás jelenti. Tíz kőkupacot figyeltünk meg, nem mindegyik kőkupac alatt volt temetkezés, sőt olyan eset is előfordult, hogy az urnasír a kőborítások között volt. Néha a sírok között is elszórtak kisebb köveket. A sírhelyek kővel való megjelölése nem ritka az őskor különböző periódusaiban. Európa bronzkorában gyakran találkozunk kőpakolásos sírokkal, tumulusokkal vagy kis körbekerített sírhelyekkel. Magyarország területéről a múlt században Érdy János Budapest-Kelenföldön tárt fel hasonló vatyai urnasírokat: az urnák kövekkel voltak körülrakva, és lapos kővel letakarva. Római kori tárgyak szeged. Azóta a százhalombattai temetőrészlet az első, ahol ezt sikerült hitelesen megfigyelni. Az általunk feltárt 21 sír esetében a temetkezési rítus egyöntetű képet mutat: az urnát egy kisebb és egy nagyobb tállal fedték le, s általában 1-2 bögrét helyeztek az urna belsejébe a hamvak közé.

Római Kori Tárgyak Bkv

A jobboldali, szakállas alak irattekerccsel a kezében, az apa. Ujját eskütételre emeli. Középen az anya, mellette a jobb kezében almát tartó fiú látható. A fülke alatt található a feliratmező az alábbi felirattal: D(is) M(anibus) / Curti(us) Felix vet(eranus) / coh(ortis) (milliariae) Maur(orum) vixit / ann(os) LX Ael(ía)J Annmata co(n)iux / Ael(ia) Carina fil(ia) an(norum) / X Ael(íus) Primit(iv)us / I/fil(ius) con(n)iux caris(simis) / pos(uit). Fordítása: A halotti isteneknek. Curtius Felix, veterán katonája a mórok gyalogosezredének /cohors milliaria Maurorum/, élt 60 évet, Aelia Annamata, a felesége és Aelia Primitivus, a fiuk és a feleség a legkedvesebbjeik számára emelte. A feleség a neve (Annamata) alapján kelta származású. A kő a III. sz első felére keltezhető. Az ábrázolás provinciális ízlésű (plaszticitás hiánya, ruharedők vonalakkal való jelzése, kezek elnagyolt faragása). 2. I. rész: Százhalombatta történte a régészeti leletek tükrében. síroltár Irodalom: R. F. 1987, 52; Soproni Sándor, Rómaiak Százhalombatta területén, in: 4000 év és a 100 halom városában, Fejezetek Százhalombatta történetéből, szerk.

A Bibliában több helyen szerepel, hogy bizonyos helyzetekben sorsvetéssel döntöttek. A következő részlet János evangéliumában található:"A katonák pedig, amikor megfeszítették Jézust, fogták felsőruháit, elosztották négy részre, mindegyik katonának egy részt. Fogták köntösét is, amely varratlan volt, felülről végig egybeszőve. Ekkor ezt mondták egymásnak: "Ne hasítsuk el, hanem vessünk rá sorsot, hogy kié legyen! " Így teljesedett be az Írás: "Elosztották ruháimat maguk között, és köntösömre sorsot vetettek. " Ezt tették a katonák. Római kori tárgyak. " (Jn 19, 23-24)Az állatcsontból készült, kézzel faragott kockákat a császárkori légionáriusok használták, méretük akkora volt, hogy a katonák szükség esetén el tudják őket rejteni a szájukban, mivel a pénzalapú szerencsejátékokat – a cirkusz kivételével – szigorúan tiltották és büntetéssel sújtották a római törvények. 5. Hatlapos dobókocka (tessara)A felnőttek körében is népszerű volt a kockajáték (alea). A kockákat csontból (ehhez legjobb a birka lábcsontja) vagy kőből faragták, s csak négy lapján voltak számok (1, 3, 4, 6), így a 2 és az 5 hiányzott.

A NAVA (Nemzeti Audiovizuális Archívum) egy audiovizuális tartalmakat gyűjtő magyar nemzeti műsorszolgáltatói kötelespéldány-archívum. Digitálisan rögzíti, feldolgozza és online hozzáférhetővé teszi a közszolgálati csatornák, valamint a legnagyobb lefedettségű kereskedelmi televíziók és rádiók magyar gyártású és magyar vonatkozású műsorait. Továbbá befogad helyi audiovizuális tartalmakat is a kulturális örökség részeként. Az archívum 2006. január 1. Együttműködési megállapodást kötött a Nemzeti Audiovizuális Archívum (NAVA) és a Történelemtanárok Egylete | Történelemtanárok Egylete. óta létezik. A NAVA-t a Neumann János Digitális Könyvtár és Multimédia Központ Közhasznú Társaság üzemelteti (Jelenleg az MTVA). A NAVA archívum adatbázisa szabadon kereshető, és a benne található műsorok az úgynevezett NAVA-pontokon hozzáférhetőek. Az oktatási intézményekben lévő NAVA-pontok az adott intézmény diákjai, tanárai, hallgatói és kutatói számára állnak rendelkezésre, míg a nyilvános könyvtárak, múzeumok NAVA-pontjai bárki számára elérhetőek. A szolgáltatások igénybevétele ingyenes. A Nemzeti Audiovizuális Archívum tagja a Televíziós Archívumok Nemzetközi Szövetségének (FIAT/IFTA), valamint a Nemzetközi Hang- és Audiovizuális Archívumok Szövetségének (IASA).

Együttműködési Megállapodást Kötött A Nemzeti Audiovizuális Archívum (Nava) És A Történelemtanárok Egylete | Történelemtanárok Egylete

Hosszas egyeztetések során alakítottuk ki a projekt szervezetét - beleértve a három munkacsoportot -, majd kidolgoztuk a célokat és feladatokat rögzítő 6 8 KÖNYVTÁRI FIGYELŐ 2005. 1. SS A NEMZETI AUDIOVIZUÁLIS ARCHÍVUM (NAVA) PROJEKT 38 Projekt Alapító Dokumentumot, melynek értelmében a NAVA szóban forgó szakaszának célja: a nemzeti audiovizuális archívum működtetését lehetővé tevő jogszabálytervezet(ek) elkészítése; az audiovizuális dokumentumok digitalizálását, nyilvántartását, feldolgozását és archiválását célzó szabványok és technológiai rendszer kidolgozása; a NAVA mint közgyűjtemény intézményi, technológiai és infrastrukturális feltételrendszerének, valamint a működéshez szükséges beruházások előkészítő dokumentumainak a kidolgozása.

Nemzeti Audiovizuális Archívum | Tata Város Hivatalos Honlapja

15-16. § * IV. Fejezet Záró rendelkezések 17. § (1) E törvény 2006. január 1. napján lép hatályba. (2)-(4) * Felhatalmazások 18.

A jogszabály mai napon ( 2022. 10. ) hatályos állapota. A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik. Az Országgyűlés - annak érdekében, hogy a jövő nemzedékei korhű képet kapjanak a jelen és a múlt eseményeiről, társadalmáról és kultúrájáról, - a rádiós és televíziós műsorszámok gyűjtése, nyilvántartása, megőrzése és a nyilvánosság számára történő hozzáférhetővé tétele céljából a következő törvényt alkotja: I. Fejezet A törvény hatálya 1. § (1) A törvény hatálya kiterjed a) * a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 203. § 37. pontjában meghatározott magyar műsorszámokra; b) az egyéb magyar vonatkozású műsorszámokra. (2) E törvény hatálya nem terjed ki azokra a műsorszámokra, amelyek a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 34. §-ának (3) bekezdése alapján esnek archiválási kötelezettség alá. Értelmező rendelkezések 2.