Csontváry Kosztka Tivadar: Zarándoklás A Cédrusokhoz, Vászonkép, 90X95 - Emag.Hu
Gárdony Kemping FaházA Gerlóczy-gyűjteményben levő képekből jött létre a Csontváry Múzeum (Pécsett, 1973); ezzel teljesült a nagy művész kívánsága, hogy műveit együtt, egy külön e célra szolgáló kiállítócsarnokban állítsák ki. Kiállítások F. kiállításai: Csontváry Kosztka Tivadar képei (Budapest, Városligeti Iparcsarnok, 1905) Exposition Csontváry-Kosztka (Párizs, Grand Serre de la Ville, 1907) Csontváry Kosztka Tivadar képkiállítása. (Budapest, Városligeti Iparcsarnok, 1908) Csontváry Kosztka Tivadar képkiállítása (Budapest, József Műegyetem, 1910) Csontváry Kosztka Tivadar műveinek gyűjteményes kiállítása (Budapest, Ernst Múzeum, 1930) Csontváry Kosztka Tivadar újonnan fölmerült képeinek kiállítása (Budapest, Fränkel Szalon, 1936) Kiállítás Csontváry Kosztka Tivadar műveiből. (Budapest, MKP II.
- Budapest csontváry kosztka tivadar utca
- Csontváry kosztka tivadar művei
- Csontváry kosztka tivadar élete
Budapest Csontváry Kosztka Tivadar Utca
1884–1891. – Csontváry kozmoszmodellje, a Baalbek. (M. : Magyar, európai, modern. Andrási Gábor és Pataki Gábor. Az MTA Művészettörténeti Kutatóintézete kiadványa. Bp., 2013) Czeizel Endre: A "Napút" festő, Csontváry. (Lege Artis Medicinae, 2013) Szabadi Judit: Csontváry Kosztka Tivadar helye korunk szellemi életében. A közelmúlt Csontváry-kutatásainak rövid áttekintése. (Holmi, 2013) Erdélyi Ilona: A Csontváry-ügy. (National Geographic, 2013) Kaszás Gábor: Csontváry nyomában Dél-Olaszországban. Adalékok Csontváry plein air festményeihez. 1899–1905. (Artmagazin, 2013) Horváth Viktor: Csontváry kirohanása. Csontváry Kosztka Tivadar Zrínyi kirohanása c. művéről. – Szabadi Judit: Hit és elhivatottság. Néhány vonás Csontváry Kosztka Tivadar szellemi portréjához. (Új Művészet, 2013) Anghy András: A táviratok poétikája. Csontváry táviratai. (Jelenkor, 2013) Puntigán József: A Felsőnógrádmegyei Közművelődési Egyesület. Csontváry és Nógrád. (Élet és Tudomány, 2013. ) Szabó Júlia: Vándorévek Itáliában.
Csontváry Kosztka Tivadar Művei
E lekötöttségben fejem fölött hátulról hallom: »Te leszel a világ legnagyobb napút festője, nagyobb Raffaelnél«. " Zarándoklás a cédrusokhoz Libanonban című festménye, Magyar Nemzeti Galéria (Forrás: Wikipédia) Magányos cédrus című festménye (Forrás: Wikipédia) Hogy képes legyen ezt az emberfeletti feladatot teljesíteni, lázasan vetette magát a tanulásba. Negyvenéves elmúlt, amikor képzőművészeti tanulmányokba kezdett: járt többek között Rómában, München, Párizsban. Kereste az inspirációt, folyton úton volt, és mindent lefestett, amit csak látott: Szicíliától a Hortobágyig, Athéntól Jeruzsálemig. Nappal megszállottan festett, éjjel a festményeiről álmodott. Hagymán és szilván élt, lefogyott ötven kilóra. Zarándokútra indult, hogy művészetével a mindenséget hódítsa meg. A budapesti Galamb utca 3., Gerlóczy Gedeon építész egykori lakásában Csontváry Kosztka Tivadar festményei 1975-ben (Forrás: Fortepan) A napút festője akart lenni, ezért anilinalapú színeket kevert, amelyek képesek voltak a fény spektrális színeit leképezni.
A művész alkotásai bizonyára elvesztek volna, ugyanis örökösei az értékes vásznakat kocsiponyvaként akarták elárvereztetni. A fuvarosok helyett azonban Gerlóczy Gedeon építész vette meg a felbecsülhetetlen értékű festményeket, így mentve meg őket az utókor számára. Nyitókép: Csontváry Kosztka Tivadar emlékszobra a Kerepesi temetőben (Fotó: Both Balázs/)
Csontváry Kosztka Tivadar Élete
A párizsi tárlat (1907) visszhangtalansága miatti csalódásából kiútként kínálkozott Libanonban tett utazása; ekkor jutott el az egyik "nagy motívum"-hoz, a libanoni cédrusokhoz. Az impresszionisztikus táj és az évezredes kultuszszimbólum harmonikusan olvad eggyé fő művein, a cédrusokról festett két olajképén; a Zarándoklás a cédrusoknál Libanonban (1907) c. képen a – Libanon hegyén, a ma is elkerített és tisztelt cédruserdőben fellelt minta alapján festett – fa törzsénél kultikus szobortartású, fekete és fehér ló, ill. kis kunyhó jelzik a távoli múltat, az évezredes múlt egyik, Csontváry által elképzelt epizódját, amelynek szálai szerinte nemzete múltjához kötődnek. (A művész töredékesen fennmaradt feljegyzéseiben a cédrus mindenekelőtt a sok ezer éves, a történelem viharai által meg nem tört magyar nemzet szimbóluma, másodsorban a művész kibontakozó, örök értéket létrehozó tehetségének jelképe. ) A fa körül kultikus táncot lejtő, fehér ruhás lányok és a táncukat figyelő zarándokok egyszerre képviselői múltnak és jelennek.
A következő évben megkapta az engedélyt, hogy Gácson önálló patikát nyisson. Gyógyszertára bevételeiből gyűjtött pénzt, hogy beiratkozhasson festőiskolába, illetve inspirációt keresve utazhasson a világban. Negyvenegy évesen, 1894-ben kezdte meg művészi tanulmányait, csak ekkortól festett rendszeresen. Münchenben fél évig Hollósy Simon növendéke volt, majd Karlsruhéban, Düsseldorfban és Párizsban képezte magát. Utazásai során bejárta Dalmáciát, Olaszországot, Svájcot és Németországot. 1902-ben megfestette Selmecbánya látképét, ezt követte a Vihar a Nagy Hortobágyon. Bosznia Hercegovinában született a Római híd Mosztárban című képe. Zarándoklatai ezután Egyiptomba, Palesztinába és Görögországba vezették. Az út emlékeit olyan remekművek őrzik, mint a Kocsizás újholdnál Athénban és a Jupiter-templom romjai Athénban. 1904-ben festette húsz négyzetméteres tájképét, A taorminai görög színház romjait, mely a magyar festészet egyik ikonikus alkotásává vált. Egyiptomban készült sokalakos, expresszionista kompozíciója, A Panaszfal bejáratánál Jeruzsálemben.