MednyÁNszky LÁSzlÓ (1852-1919): CsavargÓ

Bejárati Ajtó Fa
Friday, 3 May 2024

A filozófiai kinyilatkoztatása által ismerjük meg Mednyánszky mértékét, melyet a hagyományból és az isteniségből teremtett, ami nélkül nincs törvény, nincs közösségi rend, nincs erkölcs és nincs tudás. A művészeten keresztül érthetővé válik, amiért küzdeni kell. Kapcsolatteremtő képessége a Természetfelettivel művészetbeli gyakorlatának eredménye. Festői hangjában van meg az emberfeletti hatalom. A látás a tér érzékelője és csak a tér határáig terjed. „Csavargó” – báró Mednyánszky László (1852–1919) festőművész emlékkiállítása. A hallás az időé, de hallani azt is, ami az időn túl van. Hangoltsága teszi többdimenzióssá a lélek hangját, a képeit, melyek megrázóak, s egyben felemelőek. Lelkünk érzi, kapunk általuk "valamit". Az 1910 körül festett képei 180º-ban láttatják a világot. Mednyánszky művészetében az ember és az emberfeletti kommunikációját érhetjük tetten, miáltal megnyílik a Mindenség titka. Ennek érdekében menekült a civilizáció elől, hogy megszerezze a hatásoktól nem befolyásolt tudatot. Minden emberből származó rosszat meg akart szüntetni: gyógyulásáért, a magasabb rendű kinyilatkoztatás lehetőségéért, a villámcsapás-szerű megvilágosodásért, a valóság-határ átlépéséért, önmaga megtalálásáért.

Mednyánszky László Megrendítő Életműve - Cultura.Hu

Ambrus azonban nem látta a kinti tárlatot, beszámolója nyilván a katalóguson, a párizsi kritikákon és korábbi hazai tapasztalatain alapult. A kiállított művekről nem írt, de ezt az eseményt alkalmasnak tartotta arra, hogy bemutassa Mednyánszky személyét, külső megjelenését, viselkedését, gondolatait. "Mednyánszkyt, a piktort itthon bajos volna fölfedezni; nincs olyan művelt magyar ember, aki ne látta volna az ő tájképeit. De Mednyánszky, az ember, itthon se nagyon ismerős. Mednyánszky László megrendítő életműve - Cultura.hu. […] mily érdekes az a tar fő, mily karakterisztikus az a hatalmas, különös alkotású koponya. […] ez a hatalmas termetű nagy legény egyike a leggyöngédebb lelkeknek, akik valaha a földön éltek […] Egyike azoknak, akik csupa érzékenységből és szubtilitásból vannak alkotva […] benne a művész egy rendkívül érdekes gondolkozóval olvad össze; […] ez a filozóf egy kemény akaratú s nagy szívű minta-ember. Hogy micsoda tökéletes művész s a tájképfestésnek mily nagy poétája, az ismeretes. Az ő párizsi sikere mindnyájunk igaz dicsősége.

„Csavargó” – Báró Mednyánszky László (1852–1919) Festőművész Emlékkiállítása

Pesti Napló, 1915. október 2. 13. 133 Téli tárlat. Az Est, 1915. 6. 134 Elek Artúr: A téli tárlat. Az Ujság, 1915. 3–4. 135 Felvinczi Takács Zoltán: A téli kiállítás. Nyugat, 9, 1915. No 23. 1366. 136 Elek Artúr: Az Ernst-múzeum kiállítása. november 28. 20. 137 Lyka Károly: Magyar mesterek. Uj Idők, 1915. 610. 138 Boross Mihály: A sajtóhadiszállás műkiállítása. Budapest, 1916. január 6. 9. 139 Magyar Elek: A sajtóhadiszállás háborús kiállítása. Magyarország, 1916. 9. 140 Nyáry Albert: A háborús kiállítás. A Cél, 1916. január 20. 57–59. 141 Farkas István: A Sajtóhadiszállás kiállítása. Független Magyarország, 1916. 2–3. 142 Farkas István: Séta a sajtóhadiszállás kiállításán. január 13. 2. 143 Boross Mihály: A sajtóhadiszállás művészete. Budapest, 1917. Mednyánszky László, a csavargó festő - Cultura.hu. február 4. 8. 144 B. [Bálint Lajos]: A sajtóhadiszállás második kiállítása. Magyar Hirlap, 1917. 8. 145 Magyar Elek: Háborús képek és szobrok. Magyarország, 1917. 19. 146 (i. e. ) [Iván Ede]: Hadikiállítás. Népszava, 1917. február 11. 11.

Mednyánszky László, A Csavargó Festő - Cultura.Hu

Függetlenség, 1884. április 16. [6. ] 22 A műcsarnokban. Egyetértés, 1884. április 17. 1. 23 Keszler József: A tavaszi műkiállítás. Harmonia, 1884. április 27. 7. 24 Szendrei János: A műcsarnokból. Pesti Napló, 1884. április 20. 2. 25 Szana Tamás: A műcsarnokból. (Második sorozat). 2. (reggeli kiadás) 26 Prém József: Új képek a műcsarnokban. Pesti Hirlap, 1884. április 18. 2. 27 Fanfaron [Prém József]: Séta a műcsarnokban. (A tavaszi tárlat második sorozata. ) Magyar Korona, 1884. 1. 28 Fanfaron [Prém József]: A műcsarnok őszi kiállítása. Magyar Korona, 1884. december 12. 1. 29 Zeüxis: Karácsonyi tárlat. Harmónia, 1884. december 28. 6. 30 A műcsarnok őszi kiállítása. Egyetértés, 1888. október 16. 1. 31 (-m) [Prém József]: Az új őszi kiállítás I. Fővárosi Lapok, 1888. november 21. 2363. 32 A műcsarnok új kiállítása. november 16. 1. 33 (R. ): Őszi tárlat. Pesti Hirlap, 1888. 1–2. 34 Kacziány Ödön: Mit dolgoznak a művészek. Magyar Szalon, 1893. október. 35 A műcsarnok. Ország-Világ, 1889. október 12.

Ez a mű 1882-ben az első bécsi nemzetközi kiállításon volt látható, a Képzőművészeti Társulat hivatalos magyar kollekciójának részeként. A rendezés során azonban nem volt szerencséje, a nagy mennyiségű anyag nem fért el a magyarok számára fenntartott teremben, így Mednyánszky több társával, valamint más nemzetiségűekkel együtt egy sokkal előnytelenebb megvilágítású, nemzetközi terembe került. Ráadásul ennek a teremnek a rendezése csak később készült el, azok az újságírók, akik a hivatalos megnyitó előtt nézték meg a tárlatot, Mednyánszky művét nem láthatták. Pedig tucatnyi beszámoló jelent meg a magyar lapokban a kiállításról, Mednyánszkyról azonban nagyon kevesen írtak érdemlegeset. Szana Tamás beszámolójában a "kiszorult képek közt" felsorolta "a kiváló tehetségű Mednyánszky Est az erdőben című festményét", de magáról a képről nem írt semmit. Egy másik tudósítás a rossz körülményekre hivatkozva kerülte el véleményalkotást: "lent a nemzetközi setét termekben van még Mészöly nagy vadászati képe, melyet ott a sok visszfény miatt meg sem lehet tekinteni, tehát ítéletet sem hozhatok felőle.