Huszárok A Szabadságharcban - 1848/49. Budai 2-Ik Honvédzászlóalj És 1-Ső Hatfontos Üteg
Alkuszi Megbízás Felmondása• Felszerelés
A mente fekete prémmel volt szegélyezve. 1848 őszétõl új huszárezredek felállítását is elhatározták, még lovas honvédezred néven. Késõbb honvéd huszárezred, majd folytatólagos hadrendi számmal huszárezred megnevezést használtak. Az öltözet egyszerűbb lett, mint a régi huszárezredeké. • Felszerelés. A dolmány és a mente hosszabb lett, valamint csak öt pár zsinór volt rajta a régebbi 15-17 helyett. EZRED RUHA ZSINÓR PRÉM 13 Hunyadi – vörös-fekete 14 Lehel 15 Mátyás piros 16 Károlyi 17 Bocskai 18 Attila Az ezredek felépítése a régi huszárezredekét mintázta, de voltak kisebb eltérések. A Mátyás-huszárezred a többitől eltérően öt osztályból állt. Huszárezredek egyenruha és csákó színe a szabadságharcban A CSÁSZÁRI-KIRÁLYI ALAKULATOK CSATLAKOZÁSA 1848 októberében Bécs és Pest szakítása válaszút elé állította a Magyarországon állomásozó császári – királyi katonaságot. Míg egy részről a császár és király, majd a Magyarország elleni hadjárat főparancsnokává kinevezett Windisch-Graetz herceg az uralkodóra tett eskü értelmében több alkalommal is a "császári zászlóhoz való visszatérésre" szólította fel az alakulatokat, másfelől az Országos Honvédelmi Bizottmány is fennhatóságának elismerését követelte tőlük, egy másik fogadalom alapján.
HuszáRtöRtéNelem | Sulinet TudáSbáZis
Mivel valójában magyar nyelvű katonai oktatás nem létezett ekkoriban – noha ez a követelés napirenden volt a reformországgyűléseken –, ezért az elnevezések körül is tucatnyi probléma tornyosult. A hadosztály, hadtest és hadsereg elnevezéseket a legkülönbözőbb méretű erőkre használták. 1848 őszének második felében felmerült az igénye egyfajta egységesítésnek, amit a télen szándékoztak végrehajtani. A decemberben meginduló téli hadjárat azonban ezt lehetetlenné tette, és csak a Tisza–Maros vonalra való visszahúzódás után, 1849 februárjában, a főhadszíntéren beálló ideiglenes hadműveleti szünet során kerülhetett rá sor. Ezt követően azonban nem szilárdultak meg a hadsereg strukturális viszonyai, már csak az állandó toborzások, és a jóformán hónapról hónapra változó hadi helyzet miatt sem. A hadtestek egy részét átszámozták és átszervezték. Később két új hadtestet is felállítottak: egy tartalék (X. ) és egy felső-magyarországi (IX. ) hadtestet. Ezen kívül számos alakulat sosem volt része a hadtestszervezeteknek; léteztek önálló hadosztályok, szabadcsapatok, stb., a várőrségek közül a komáromi önálló hadtest volt, a többi pedig hol egy hadtestparancsnok parancsnoksága alá tartozott, hol nem.
Annak az eskünek az értelmében, melyet 1848 nyarán az országban állomásozó császári – királyi csapatoknak le kellett tenniük magyar alkotmányra, az ország megvédésére. E kettősség jogilag megoldhatatlan dilemmát jelentett, hiszen a katona, ha egyik esküjét megtartja, azzal a másikat megszegi. Csupán a katonai eskü alapján tehát nem lehetett dönteni. A szerb felkelés, valamint Jellačić támadása a császári-királyi hadsereg magyar alakulatainak legénysége és magyar tisztjei többségénél a jogos önvédelem érzetét keltette, s magatartásukat az új helyzetben ez szabta meg. Bécs követelésével ellentétben tehát "magyar oldalra" álltak. A lovasságtól az 1. (Ferdinánd) Császár, a 2. (Ernő Ágost) Hannover (királya), a 3. (Habsburg – Estei) Ferdinánd, a 6. (I. Vilmos) Württemberg (királya), a 9. I. Miklós (orosz cár) huszárezred 8 -8 százada, a 4. Sándor (orosz trónörökös), a 11. Székely (határőr) huszárezred 6 – 6 százada, a 10. (III. Frigyes) Vilmos (porosz király) huszárezred 4 százada, valamint az 5.