Csillag Jelmezkölcsönző Budapest Szeged Kecskemét Jelmez Kölcsönző Jelmezkölcsönzés Jelmezkészítés Szalagavató Frakk Öltöny Menyasszonyi Ruha Keringő Ruha Esküvői Ruha Díszmagyar Bocskai Ruhakölcsönzés Ruhakészítés - Magyar Népviselet
Dr Kocsis Csaba Fogorvos Szombathely RendelésLábbeliként bocskort hordtak télen és nyáron is. Hideg időjárás esetén kapcával, amit úgy betekertek szíjjal, hogy a rongy ki se látszott. Az ing fölé és a szűr alá zsinóros pruszlikot, az idősebbek bundamellest vettek. A rábaközi viselet legtovább Kapuváron maradt fenn. Az ünnepeken a főkötőt hímzett kendővel kötötték be. Jellemző a hosszú szoknya és a színes selyemkötény. A női ruházat jellegzetes alapanyagai a vörös aranyozott csillagokkal megszórt bársony és a kék atlasz, de elterjedten használtak más gyári alapanyagokat is. A férfiak ruhája is hasonlóan díszes volt. A gyolcsingeket aprólékos hímzett minta borítja. Magyar népviseleti ruha. Még a gatyaszárak is megjelenik a virágminta. A kötényeken is kedvelték a virágdíszt. A pruszlikot rózsákkal mintázott gyári alapanyagból varrták és szalagozták. Lábbeliként kemény szárú csizma szolgált. Martoson (Csallóköz) a lányok és a fiatalasszonyok fekete szalaggal a hajukban jártak. A legtöbb fiatalasszony inkább az aranycsipkés és selyemszalagos főkötőt kedvelte, amit fésűre csavart kontyuk fölé kötöttek.
Erdei Klára: Népviseletek
Nyáron kedvelik a szalmakalapot. A lányok egy, ritkán két fonatba fonott haját a végén szalag fogja össze. Ünnepeken a pántlika egészen a szoknya aljáig lóg. Szalagos pártájukat gyöngyök díszítik. Az asszonyok kendőjüket hétköznap tarkójuknál, ünnepeken áll alatt kötik meg. Az ingek válla, gallérja, kézelője keresztszemesen hímzett. A muszuj alatt vászon vagy gyolcs ráncolt pendelyt viseltek, ebből ünnepeken többet is felvettek. Erdei Klára: Népviseletek. A fekete szatén vagy klott muszuj egyik sarkát feltűzték, ezzel láthatóvá vált a pendely. A muszujt gazdagon ráncolják, és első nyílását kötővel takarják. Téli mellrevalójuk bőrből készült. A lányok, fiatalasszonyok tulipánmintás piros csizmában járnak. A férfiak az első világháború előtt hosszúra növesztették a hajukat. A fehér gatyát és a vele viselt apró virágmintás kötőt is ekkoriban hagyták el. Ovális tetejű kalapban vagy fekete sapkában jártak. A legények gyöngyös bokrétája egészen félrehúzza a kalapot. A 20. századig bő ujjú inget hordtak; azóta a szűk ujjú katonás ing terjedt el.
Női Fejrevalók | Magyar Népviseletek
Bal oldalán madártoll lengett, ami jelezte viselőjének rangját. A csikósok kék inge és gatyája a szabadságharcos huszárok egyenruháját utánozta. A csikósok, gulyások lábbelije a csizma, a kondásoké a bocskor volt. Kedvelték a szűrt, a subát és a ködmönt. A juhászoknak volt zsíros gatyája is a piszkos munkákhoz, például a nyíráshoz. Télen bőrből vagy posztóból varrt juhásznadrágot (rajthuzlit) vettek a gatyára. Női fejrevalók | Magyar népviseletek. Elölgombolós bőr mellest vagylajbit hordtak egyszerű bundával vagy nyakatlan szűrrel. A Tiszántúl középső és északi részének viseletére nagy hatással volt Debrecen és Hortobágy. A lányok hajukat egy ágba fonták, és végig szalaggal díszítették. Pártájuk gyönggyel volt kirakva, és kedvelték a gránát gyöngysort. Az asszonyok kendőt kötöttek. Sötétkék vagy fekete szoknyát és lajbit hordtak. Télen fekete selyemmel vagy szironnyal varrt barna kisbundát öltöttek. Nyáron posztórátétes ujjatlan posztóköpenyben jártak. Korán kezdtek cipőt viselni, de a kordován csizma ünneplőként megmaradt.
Magyar Népviseleti Ruha
Ezt követően szárították, majd kénsavas-sósavas fürdőben kimosták, így a kék háttérben előtűntek a leoldódó massza alól a fehér alapszín virágai, mintái. A keményítés után lóhajtású, járgányos mángorlóval fényesre mángorolták az anyagot. A fehér mintákon felül sárga, piros, fekete, narancs, kék és zöld színeket is előállítottak. Meg lehetett különböztetni a viseletben vidékenként az életkor és a nemzetiséget, az indigófestés világosabb és sötétebb tónusaival és mintáival. Elterjedés: A középkorban növényi festékekkel végezték a vásznak és szövetek festését. A csülleng is a festékek közé tartozott, melynek termesztése Türingiában és Franciaországban is nagymértékben folyt. A csüllengből kinyert kék szín árnyalataival festettek ebben az időben. Nagy mennyiségben hozták a kék gyapotkelméket a 16-17. században Indiából. Majd a divat hódítása miatt, már az indigót is hajószám küldték Európába, így a csüllengtermelők tönkrementek. A nyugati ország mesterei hamar elsajátították az új mintázó és festő eljárást.
Elterjedés Magyarországon: Az új eljárások terjedése Magyarországon, a keletre települő, vallásüldözések elől menekült mesteremberek és vándorolt mesterlegények miatt következett be. A 18. század közepétől egyre jobban terjedt-e mesterség. A 19. század elejétől, viszont már majdnem minden településen elterjedt a mesterség, így segítve egymást a mintákkal és színes anyagokkal. A század közepétől Óbudán már gyár jellegű kékfestő üzemek is működtek. Majd az I. és II. világháború után a népviseletek városiasodtak és a nyersanyaghiány is csökkentette a műhelyek számát. Napjainkban csak olyan kékfestőműhelyek üzemelnek, melyek korszerűek és berendezkedtek a szintetikus festési eljárásra is. A veszendőben lévő iparágnak állít emléket Pápán a Kékfestő Múzeum, ahol láthatjuk a kézi technikákat, a kis gyárak és műhelyek szerszámait, gépeit és termékeit, melyek eredeti állapotukban mutatkoznak meg.