Az Ember Tragédiája Feldolgozás
Óbudai Népzenei IskolaA lélegző élőlények: állatok, ember. Az ember tragédiája 13 Miért görgetnek a csillagok védszellemei égitesteket az Úr trónja előtt? Mi a szerepe ennek a jelenetnek a mű elején? A teremtés kezdetén vagyunk, a jelenet a kozmosz működésbe lendülését mutatja meg, ebben gyönyörködik az Úr. A jelenet díszletezése kitágítja a teret az olvasó számára: a világegyetem dimenziójára (tágasságára) irányítja a figyelmet. Milyen néven szólítja, és minek a megteremtéséért dicséri a három főangyal az Urat? Gábor Eszmeként dicséri az Urat a tér megteremtéséért, Mihály Erőként dicséri az Urat az idő megteremtéséért, Ráfael Jóságnak nevezi az Urat, és a boldogság megteremtéséért dicséri. Mi az Úr és Lucifer vitájának lényege? Lucifer tagadja, hogy a teremtés egyszeri, megismételhetetlen és nagyszerű csoda lenne. Egyenrangú részesnek állítja magát a teremtésben, és vállalja állítása bizonyítását is. Második szín: Keressétek meg, milyen mai szemmel nagyon meglepő állítást tesz Éva saját létének okáról? Azt állítja, hogy Ádám vágya hozta létre őt, és ő csak tökéletlen mása a nagyszerű férfinek, hogy az ne legyen egyedül: [én] kit létre is csak hő vágyad hozott, / Mint fényárjában a fejdelmi nap / A mindenségben árván hogy ne álljon / A víz színére festi önmagát, / S enyelg vele, örül, hogy társa van, / Nagylelkűen felejtvén, hogy csupán / Saját tüzének halvány mása az, / Mely véle együtt semmivé borulna.
Az Ember Tragédiája Színház
Kérjük a kedves Kollégákat, tekintsék a feladatötleteket afféle étlapnak, amelyről a tanított gyerekek korosztályának, érdeklődésének, érettségének megfelelően válogathatnak! Örömmel fogadjuk visszajelzéseiket, tapasztalataikat, kiegészítéseiket, javaslataikat egyaránt. Szeretettel várjuk Önöket, valamint kis- és nagydiákjaikat a Budapest Bábszínház előadásaira! MADÁCH MŰVE AZ ISKOLÁBAN Az ember tragédiája 4 Az ember tragédiáját többnyire 11. osztályban tanulják a középiskolások, ami azt jelenti, hogy felsőbb évfolyamon, ideális esetben tehát már nem gyakorlatlan olvasóként találkoznak vele. A mű teljes szövege azonban másik két klasszikus nemzeti drámánkkal (a Bánk bánnal, és a Csongor és Tündével) együtt a leginkább embert próbáló középiskolai olvasmányok közé tartozik. Száz évvel ezelőtt Karinthy Frigyes már gyerekkorában lelkesedett Madách művéért, és rajongása egy életen át végigkísérte. Nyilván ma is vannak hozzá hasonló, a Tragédia nagyszabású szerkezetére, rendkívül sokrétű kérdésfeltevéseire különösen jól rezonáló diákok, de azért az eltelt idő és az olvasási szokások, készségek, stratégiák változása nem múlt el nyomtalanul.
Kár, hogy már nem látható. Milyen Madách fogadtatása külföldön? Ha jól tudom, Az ember tragédiáját elég sok nyelvre lefordították. Azt mondhatjuk, a Tragédia a legtöbbször lefordított magyar irodalmi szöveg. S ebben nem csak a mennyisége mutatók az érdekesek, hanem az is, hogy egy-egy kultúra többször is nekiveselkedett, hogy a szöveget lefordítsa és magába építse. Tehát időről időre – azaz még mindig – kihívást jelent Madách művének az átültetése. Ez azt mutatja, hogy nem egyszerűen kegyeleti aktust jelent a fordítás (jó, egyszer lefordítottuk és több dolguk nincs vele), hanem volt és van igény arra, hogy újrafogalmazzák a madáchi témafelvetéseket. Sőt, Madách külhoni színpadi bemutatókat is megért, tehát a világszínház számára is fontos lett, s ez újabb ösztönzést jelentett a fordításokhoz. Remélem, ez a folyamat nem szakad meg, s a továbbiakban is regisztrálhatunk újabb átültetéseket, s figyelhetjük azt a folyamatot, ahogyan Madách Tragédiája újabb értelmezéseket hív elő nemcsak nálunk, hanem külföldön is.
Az Ember Tragédiája Falanszter
Jankovics még a film végén is tud meglepetést okozni, például, amikor a pop-artos stílusban megrajzolt falanszter-szín egy pontján a képi világ a lehető legkonkrétabban megidézi a képregényeket. A rendező emellett nem csak az adott stíluskorszakra, de az eszmei tartalomra is figyel a képi világ kialakításakor: a prágai szín rézkarcai (Orosz István jól felismerhető megvalósításában) a lexikonok illusztrációit idézik, a konstantinápolyi szín pedig az egyházi képzőművészet és ikonográfia megannyi attribútumát használja? mindezzel tehát a puszta képek is képesek közvetíteni a szöveg mondandójának, vagy legalábbis alaphangulatának egy részét. Jankovics nyilatkozataiban többször a dráma továbbgondolásaként utal animációs filmjére, s igaza is van: nincs meg benne az a túlzott tekintélytisztelet, amely megbénítaná a kezét. Egyértelműen kifejti például saját műértelmezését (az utolsó, talán leghíresebb sor után zárásként újra beilleszti a tizenharmadik szín egy idézetét:? A cél halál, az élet küzdelem, / S az ember célja e küzdés maga.?
Láthatunk vajangot, marionettet, kesztyűs és pálcás bábot, tárgyjátékot és egyéb - általam meghatározhatatlan - fogásokat. Az egyes színek ábrázolásmódja tükrözi az éppen megelevenedő korszak művészi formanyelvét, szellemiségét: az egyiptomi szereplők például frontálisak, Athénben feketealakos vázaképek ágálnak, és mesteriek a bizánci jelenet egy tömbből faragott, nem kevés humorral megformált románkori sakkfigurái. A sorban gyenge láncszem a projektorról vetített párizsi szín (zongorával kísért, inzertes némafilm), itt ami elromolhat, az el is romlik, de sebaj: legalább dicsérhetem a darabot végigkísérő élőzenét, aminek köszönhetően a technikai malőrt is könnyedén át tudták hidalni. Sajnos, az előadás a londoni szín környékétől fáradni látszik, kevesebb az ötlet, gyérebbek az alakítások; megnyugtató, hogy a végére összeszedi magát. A vállalkozás sikere leginkább a diákok reakcióján mérhető, hisz ők a célközönség; a teszteredmények márpedig vitathatatlan sikert jeleznek.
Az Ember Tragédiája Film
Akkor aztán betöltöm hetvenedik életévemet és mint az öreg kínaiak, elkezdem búcsúmat ettől az értelmetlenségében is valahol nagyon értelmes, rettenetes és szépséges földi léttől. " Két hónappal később egy gyomorműtét következtében meghal. Huszonegy évvel később, 1989. január 15-én ez az utolsó bejegyzés Márai naplójában: "Várom a behívót, nem sürgetem, de nem is halogatom. Itt az ideje. " Hat nappal később önkezével vet véget életének. Kettőjük barátságának beszédes bizonyítéka az a levelezés, amelyet 1940 májusától 1948-ig, majd húszévi szünet után Németh Antal halála évében, 1968-ban folytattak. A kezdeti udvariasan szívélyes hangot, a kölcsönös "Mélyen tisztelt és kedves Barátom! " megszólítást egyre bensőségesebb és közvetlenebb fogalmazás váltja fel ("Kedves Piroska és Antal! ", "Kedves Sándor! "), a kölcsönös tisztelet és megbecsülés igazi barátsággá alakul át. Ennek az időszaknak a hozadéka a Nemzeti Színház Németh Antal-korszakának két nagy Márai-sikere, a Kaland (1940. október 16. )
Néhány éve, még a Tragédia elkészülte és kiadása előtt Madáchot mint jeles Nógrád megyei politikust és országos ügyekben is számottevő módon megszólalni képes politikust ismerték csupán, ekkor már azonban jeles íróként tekintettek rá. Valóban keltett megrendülést a távozása. Szilágyi Márton És mi a helyzet Madáchcsal ma? Hogyan változott a kánonban elfoglalt helye? Madách a halála óta eltelt időszakban egyre fontosabbá vált. Életművének összetettsége miatt egyre bonyolultabbnak látszik, és megvannak utóéletében a kultusznak is nyomai: hálás témája lett például ezoterikus és dilettáns írói és irodalomtörténészi megközelítéseknek is. De ma már biztosan a 19. század közepének legfontosabb írójának tekinthetjük, mondhatni akár úgy is, hogy a Petőfi halála utáni periódus első jelentős és eredeti tehetségének számít. Ennek a ténynek megfelelően, ilyen komolysággal érdemes foglalkozni vele. Hajlamosak vagyunk Madáchra mint komor, befelé forduló és alapvetően magányos férfira gondolni. Tényleg ilyen volt?