A Munka Törvénykönyve Módosításáról 3 | Munka Törvénykönyvéről Szóló 1992 Évi Xxii Tv 89 92 Rendelkezései

Isten Nem Halt Meg 2
Sunday, 19 May 2024

"Mindezen szempontok alapján, a mai napon elrendeltem a törvény kihirdetését" - olvasható az államfő nyilatkozatában. Áder János hangsúlyozta: "a munka törvénykönyvének módosítása az aggodalmak ellenére sem lehet akadálya annak, hogy a munkavállalók karácsonya áldott, a két ünnep közötti időszak békés, az új esztendő pedig nyugodt legyen". "Magyarország minden polgárának szeretetteljes karácsonyt, a család és a barátok körében örömteli perceket és boldog új évet kívánok! " - zárul a köztársasági elnök rrás: MTI

A Munka Törvénykönyve Módosításáról 7

Módosítja még a tervezet a munkavédelmi törvényt, a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvényt, a közalkalmazottakra, a közszolgálati tisztviselőkre és az adóhivatalnál dolgozókra vonatkozó törvényeket is. Ez utóbbi háromnál lényegében csak az apákat gyermekük születése után megillető munkaidő-kedvezméyre vonatkozó szabályt vezeti át. A munkaügyi ellenőrzés körében pedig kiterjeszti az ellenőrök jogkörét annak vizsgálatára is, hogy öt napon belül átadták-e a munkavállaló részére papíralapon a munkáltatóval kötött megállapodást (pl. a munkaszerződést). A munkavédelmi törvény módosítása új szabályokat állít fel a munkavédelmi képviselők választására, egyértelművé téve, hogy az Mt. 238. §-t kell alkalmazni, a legfontosabb változás azonban, hogy egyértelművé teszi a törvény, hogy valamennyi munkavédelmi képviselőt megilleti a védett szakszervezeti tisztségviselőkhöz hasonló munkajogi védelem a munkáltató felmondása és a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás esetén, valamint jogellenes munkáltatói munkaviszony megszüntetés esetén kérheti a visszahelyezését is.

103. § a) pont szerinti rendkívüli munkaidő tartama a) a monitor előtt végzett munkáról van szó, minden órában 10 perc, b) ha futószalagnál vagy ahhoz hasonló ipari termelésben végzett munka esetében egy órára vetítve (nem feltétlenül óránként kiadva) legalább 7 perc, c) minden egyéb munkakörben óránként legalább 8 perc munkaközi szünetet kell biztosítani. Továbbá a (3) és az (5) törlésre kerül. A (6) így egyszerűsödik: A munkaközi szünetet a munkáltató jogosult több részletben kiadni. 53. A napi pihenőidő 104. § (1) A napi munka befejezése és a következő munkanapi munkakezdés között legalább tizenegy óra egybefüggő pihenőidőt (a továbbiakban: napi pihenőidő) kell biztosítani. Normális alvási idő 7-8 óra, hazajutni átlagban 1, 5 óra. + Fogmosás, fürdés stb. A 11 óra 14 órára bővül. (2) A napi pihenőidő időtartama legalább nyolc óra Helyett: 12 óra. a) az osztott munkaidőben, b) a megszakítás nélküli, c) a több műszakos vagy d) az idényjellegű tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállaló esetében.

Nem terheli az (1) bekezdésben foglalt kötelezettség a munkáltatót, ha a kollektív szerződés hatálya az átvétel időpontját követő egy évnél korábbi időpontban megszűnik, vagy a munkaviszonyra az átvételt követő időpontban kollektív szerződés hatálya terjed ki. 118. Eltérő megállapodás és felhatalmazás 283. § E fejezet rendelkezéseitől a 279. § (4) bekezdésében, a 280. § (1) és (3) bekezdésében foglaltakat kivéve eltérni nem lehet. 284. § Felhatalmazást kap a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter, hogy rendeletben határozza meg a kollektív szerződés megkötésének bejelentésére és nyilvántartására vonatkozó szabályokat. NEGYEDIK RÉSZ A MUNKAÜGYI VITA XXIII. FEJEZET A MUNKAJOGI IGÉNY ÉRVÉNYESÍTÉSE 285. § A munkavállaló és a munkáltató a munkaviszonyból vagy az e törvényből származó, a szakszervezet, az üzemi tanács az e törvényből vagy kollektív szerződésből, vagy üzemi megállapodásból származó igényét bíróság előtt érvényesítheti. (2)[204] A munkáltató - az (1) bekezdéstől eltérően - a munkavállalóval szemben a munkaviszonnyal összefüggő és a kötelező legkisebb munkabér [153.

Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott díjazást, ha a távollét tartama során összege módosul, a távollét módosítást követő tartamára a távolléti díj számítása során a módosított összeget kell figyelembe venni. A távolléti díj megállapításakor az (1) bekezdés szerinti összegeket - a 149-151. §-ban foglaltaknak megfelelően - együttesen kell figyelembe venni. 149. §[128] Havi bér esetén a távolléti díj 148. § (1) bekezdés a) pont szerinti részének meghatározásakor a 136. § (3) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni. A távolléti díj 148. § (1) bekezdés a) pont szerinti része a havi- vagy órabér és pótlékátalány távollét tartamára történő kifizetésével is teljesíthető és elszámolható. 150. § A távolléti díj meghatározásakor a 137. § (3) bekezdésében foglaltak szerint kifizetett teljesítménybért kell számításba venni. A teljesítménybért - a kifizetés időpontjától függetlenül - az irányadó időszakra jutó arányos részben kell figyelembe venni. (3)[129] Teljesítménybérezés esetén a távolléti díj számításánál az alapbért figyelmen kívül kell hagyni.

A fogyatékossággal élő személy foglalkoztatása során gondoskodni kell az ésszerű alkalmazkodás feltételeinek biztosításáról. Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg a munkavállaló munkaviszonnyal összefüggő költségeinek megtérítésére vonatkozó szabályokat. (7)[44] A munkavállaló számára lehetővé kell tenni, hogy az országgyűlési képviselők, az Európai Parlament tagjainak, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán, továbbá népszavazáson szavazhasson. 52. § A munkavállaló köteles a munkáltató által előírt helyen és időben munkára képes állapotban megjelenni, munkaideje alatt - munkavégzés céljából, munkára képes állapotban - a munkáltató rendelkezésére állni, munkáját személyesen, az általában elvárható szakértelemmel és gondossággal, a munkájára vonatkozó szabályok, előírások, utasítások és szokások szerint végezni, a munkakörének ellátásához szükséges bizalomnak megfelelő magatartást tanúsítani, munkatársaival együttműködni.

(22. oldal) Készítette: K ó s a Á d á m munkaszüneti napon távolléti díj is jár a rendes munkabéren felül(az e napon munkát nem végzőknek járó díjazás)  készenlét esetén 25%, a munkáltató által meghatározott helyen töltött készenlétnél 30%  munkaidőben töltött ügyelet esetén a túlmunkára vonatkozó szabályok az irányadók, ezen felül 30%-os, bérpótléknak minősülő munkabér jár eseti vagy átalányjelleggel. Eltérő megállapodás hiányába a személyi alapbért kell alapul venni, ebből következik, hogy az egyik bérpótlék összegének alapulvételével másik bérpótlékot nem lehet igénybe venni, ez a szabály relatíve kogens szabály.  57. A munkabér-elemek, különösen a prémium szabályai A munkabér egyes elemei:  időbér, teljesítménybér  prémium, jutalék, nyereségrészesedés  kiegészítő fizetés, jutalom, egyéb bér  borravaló, természetbeni bér A prémium: Ha időbérezés vagy azt helyettesítő teljesítménybérezés esetén a munkavégzéssel szükségképpen együtt nem járó feladat megvalósításáért a felek külön teljesítménybérben állapodnak meg, prémiumról van szó.

§ Munkáltatói felmondás esetén a 65. § (3) bekezdés c) pontot, a 66. § (1)-(6) bekezdését és a 68. § (2) bekezdését nem kell alkalmazni. Az azonnali hatályú felmondás joga a vezetővel szemben az ennek alapjául szolgáló ok bekövetkeztétől számított három éven belül, bűncselekmény elkövetése esetén a büntethetőség elévüléséig gyakorolható. A vezetőt a munkaviszony megszűnésére tekintettel megillető díjazásból a munkáltató legfeljebb hathavi távolléti díjnak megfelelő összeget köteles megfizetni az esedékességekor, ha a megszüntető nyilatkozat közlésére a csődeljárás vagy felszámolási eljárás megkezdését követően került sor. Az ezt meghaladó összeget a csődeljárás befejezésekor vagy megszüntetésekor, vagy a felszámolási eljárás befejezésekor kell megfizetni. 211. § A vezető további munkavégzésre irányuló jogviszonyt nem létesíthet.