A Kreatív Elme B
Csillagászati Távcső KépekKépzeljük el, hogy valamit azonnal meg kell oldanunk, egy ragyogó ötletet vár tőlünk a főnök, de a világon semmi nem jut eszünkbe… Ilyenkor kellene valami, ami meggyújtja azt a bizonyos szikrát… De vajon hogyan késztethető működésre az "isteni szikra"? Lehet-e képezni magunkat az ötletességre? Korunkban, amely egyre több szellemi önállóságot követel a munkában és a mindennapi életben egyaránt, a kreativitás lett az egyik legfontosabb "munkaeszköz". A pszichológia és a pedagógia régi alapkérdése immár szinte mindenkit személyesen érintő dilemmává vált: vajon tanulható és fejleszthető-e a kreativitás? Edward de Bono válasza egyértelmű igen! A kreativitás tanulható, fejleszthető és alkalmazható képesség – vallja a kreatív gondolkodás guruja. Bárki bármely helyzetben képessé válhat a legjobb lehetőségek és megoldások megteremtésére – csak szorgalmasan és rendszeresen élezni kell kreatív elméjét. Ehhez ajánl könyvünk 62 szellemes gyakorlatot – vagy talán helyesebben: játékot –, amelyekkel, bízvást állíthatjuk, nemcsak tanulni, de szórakozni is fog, aki rászánja magát az elvégzésükre.
A Kreatív Elm Leblanc
11. Az életet az önkifejezés lehetőségének tartják Nietzsche úgy gondolta, hogy az emberi életet és a világot úgy kell tekinteni, mint egy műalkotást. A kreatív típusok nagyobb valószínűséggel látják a világot ilyen módon, és folyamatosan keresik a lehetőséget az önkifejezésre a mindennapi életben. 12. Követik az igazi szenvedélyeket A kreatív emberek nyitottak arra, hogy inkább a belső vágyaik motivációját kövessék, mintsem a külső jutalmakat, vagy az elismerést. 13. Összerakják a részleteket Ha van olyan dolog, ami igazán megkülönbözteti a nagyon kreatív embereket a többiektől, az a "látás". Sok nagy művész és író mondja azt, hogy a kreativitás képes összekapcsolni olyan pontokat, amelyek közt mások nem veszik észre a kapcsolódást. 14. Tudatosan éberek A "tudatos éberség" az agy teljesítményét számos módon növeli. A meditáció csökkenti a stresszt, segít koncentrálni, érzelmileg jótékony hatású, és mentálisan is segít kitisztulni – ezek pedig mind hozzájárulhatnak a kreatív gondolkodáshoz.
A Kreatív Elme B
Képzeljük el, hogy valamit azonnal meg kell oldanunk, egy ragyogó ötletet vár tőlünk a főnök, de a világon semmi nem jut eszünkbe… Ilyenkor kellene valami, ami meggyújtja azt a bizonyos szikrát… De vajon hogyan késztethető működésre az "isteni szikra"? Lehet-e képezni magunkat az ötletességre? Korunkban, amely egyre több szellemi önállóságot követel a munkában és a mindennapi életben egyaránt, a kreativitás lett az egyik legfontosabb "munkaeszköz". A pszichológia és a pedagógia régi alapkérdése immár szinte mindenkit személyesen érintő dilemmává vált: vajon tanulható és fejleszthető-e a kreativitás? Edward de Bono válasza egyértelmű igen! A kreativitás tanulható, fejleszthető és alkalmazható képesség – vallja a kreatív gondolkodás guruja. Bárki bármely helyzetben képessé válhat a legjobb lehetőségek és megoldások megteremtésére – csak szorgalmasan és rendszeresen élezni kell kreatív elméjét. Ehhez ajánl könyvünk 62 szellemes gyakorlatot – vagy talán… (tovább)
A Kreatív Elme Pdf
Edward de Bono nagysikerű A csodálatos elme és Tanítsd meg önmagad gondolkodni! című kötetei szintén a HVG Könyvek gondozásában jelentek meg. Edward de Bono szaktekintély a kreatív gondolkodás, valamint a gondolkodás mint képesség fejlesztésének területén. Több ezren írnak számítógép-programokat, Edward de Bono azonban az emberi elme számára ír programokat. Az emberi elme, mint önszerveződő információs rendszer működésének megértéséből létrehozta a laterális gondolkodás módszeres, kreatív eszközeit. Ő alkotta meg a párhuzamos gondolkodás gyakorlatát és írta a Six Thinking Hats (A gondolkodás hat kalapja) című könyvet. Az észlelésen alapuló (perceptuális) gondolkodásban alkalmazott eszközeit (CoRT, DATT) az oktatásban és az üzleti életben széles körűen alkalmazzák. Edward de Bono gondolkodás-iskola módszereit vezető világcégek alkalmazták, többek között az IBM, a Microsoft, a Prudential, a British Telecom (Egyesült Királyság), az NTT (Japán), a Nokia (Finnország) és a Siemens (Németország).
Amikor azt állítom, hogy a kreativitás tanulható, gyakran felteszik nekem a kérdést, vajon új Beethovent is lehet-e képezni ezzel a módszerrel. A válasz: nem, mert csak az ötletszintû kreativitás tanítható, tanulható és fejleszthetõ. Ebben a könyvben a gyakorlatok célja az, hogy az elme effajta kreatív hajlamát fejlesszük. A mûvészvilág kreativitásának egyik mozgatója a nagyon jó esztétikai ítélõképesség. A mûvész ítéli meg, hogy valami jó vagy sem. Ez teljesen más képesség, mint új ötletek kitalálása. A mûvészek kiválóak lehetnek a maguk területén, de nem biztos, hogy ugyanilyen jók például az üzleti életben használható új ötletek kidolgozásában. Annak, hogy a kreativitás szó az ötletességet is és a mûvészi tehetséget is jelentheti, nagyon komoly következményei vannak. Az elsõ következmény az, hogy az oktatási szervek úgy gondolják, hogy "kreativitást tanítanak", amikor a tánc- és zeneoktatást támogatják. Ez teljesen téves elképzelés. Ezek a tevékenységek önmagukban értékesek, de nem fejlesztik a kreativitást.
Az árak feltüntetési módja megváltozott.